Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

Támadni fog a fuzáriózis 

2021. évi 8. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

A hazai kalászos gabona termesztés egyik legnagyobb, növénykórtani eredetű kockázati tényezője a termés fuzáriumos megfertőződése és ennek következtében mikotoxinokkal történő szennyeződése. Sajnálatos módon hazánkban a kalászfuzáriózis kialakulásához több szempontból is előnyösek a környezeti feltételek. A Fusarium fajok fellépésére így igen jó eséllyel minden évben számítani kell. Ez mind a konvencionális, mind pedig a biotermesztés feltételrendszerében gazdálkodók esetében igaz. 

Mi kell a fertőzéshez? 

A fuzáriózis kialakulásához, mint bármely más kórokozó sikeres fertőzésének megtörténtéhez alapvetően három tényező együttes megléte szükséges. Bármelyik hiányzik, a kórokozó nem tud hatékonyan fertőzni és a kultúrnövény megmenekül a fertőzéstől.  

Ahhoz, hogy egyáltalán létrejöhessen valamilyen mértékű fertőzés, ahhoz mindenképpen jelen kell lennie a kórokozónak, mégpedig fertőzésre képes állapotban. A hazai gabona termesztés rákfenéje már évtizedek óta, hogy minden évben jelentős, százezer hektáros nagyságrendben vetik a gazdák a kalászos állományokat más kalászosok vagy kukorica után, a rossz, kukorica és kalászos gabonák által dominált vetésszerkezet miatt. Ezt csak súlyosbítja az a tény, hogy a kukorica és kalászos tarlók ápolása, a növényi maradványok talajba juttatása, a szerves anyag lebomlásának mikrobiális segítése tekintetében még rettenetesen nagy a lemaradás a hazai agráriumban. 

Mivel évről évre több százezer hektárnyi előző évi, Fusarium fajokkal fertőzött növényi maradvány éri meg a kalászosok kikalászolását, virágzását, így gyakorlatilag Magyarország teljes légtere a fertőzés számára leginkább fogékony időszakban tele van a kalászosokat megfertőzni képes Fusarium fajok aszkospóráival és konídiumaival. Fertőző anyag szempontjából e kórokozók tekintetében minden év májusában bőségesen elegendő a levegőben levő fertőző anyag mennyisége egy masszív fertőzés kialakulásához! Nyilvánvalóan közvetlenül a fertőző forrás területén levő állományok nagyobb veszélyben vannak, de a fertőző anyag mennyisége területtől, elhelyezkedéstől függetlenül mindenütt képes lehet akár durva mértékű fertőzések kialakítására is. 

Fuzárium fertőzés miatt szakaszosan elhaló toklászok

A sikeres fertőzéshez szükséges, hogy a kultúrnövény is megfelelően fogékony állapotban legyen. E tekintetben sajnos rengeteg téves információ kering a hazai gazdálkodók körében. Való igaz ugyan, hogy a búza (és más kalászosok is) a Fusarium fajok fertőzése iránt a virágzás során a leginkább fogékonyak. Ugyanakkor a fogékonyság már a kalászolás időszakában is kellően magas egy sikeres, a kalászt akár teljesen elpusztító fertőzéshez. Ráadásul a nagyon fogékony stádium egészen a tejes érés végéig kitart! A virágzásnak így egyáltalán nincs kiváltságos szerepe a fertőzésben, legfeljebb annyi, hogy a virágzás idején a legnagyobb az esély egy sikeres fertőzésre. 

Ahhoz, hogy egy kórokozó hatékonyan meg tudjon fertőzni egy kultúrát, a fertőzés idején fennálló időjárási körülmények nagyon fontosak. E tekintetben a Fusarium fajoknak nincsenek különleges igényeik. Pár órás felületi nedvesség borítás bőségesen elegendő számukra a sikeres fertőzéshez. E tekintetben is problémás az a téves meggyőződés sok gazdálkodó esetében, mely szerint a fuzáriózis kialakulásához eső szükséges. Az eső legfeljebb a konvencionális termesztés során a fungicides kezelés végrehajtását akadályozhatja meg, ha járhatatlanná teszi a táblákat, utakat. Ugyanakkor egy masszív kalász fertőzéshez bőségesen elég egy dúsabb reggeli harmat is! 

Fuzáriózis tönköly búzán


Védekezési lehetőségek 

Ökológiai gabonatermesztés esetén a fertőzésre alkalmas időszakban már nem állnak rendelkezésre eszközök a védekezésre! A kalászfuzáriózis kialakulására már időben, a vetési sorrend megtervezése során, illetve a szóban forgó kalászos kultúra fajának, a termesztésbe vont fajtának a megválasztásánál gondolni kell.

Mindenképpen célszerű törekedni arra, hogy lehetőleg ne legyen egyszikű túlsúly a vetésszerkezetben. Egyszikűek vetése esetén a más egyszikű kultúra utáni termesztést kerülni kell. E tekintetben nem csak a kukorica veszélyes, hanem más gabona félék, pl. az őszi árpa, de akár a kalászokon szinte „sebezhetetlen” alakor is. Tarlómaradványaikon a különböző Fusarium fajok kiválóan fel tudnak szaporodni. Különösen fontos erre figyelni akkor, ha a fuzáriózis iránt fogékonyabb fajt, fajtát termesztünkA durum búzák (Triticum durum) pl. általában jóval fogékonyabbak a kenyérbúzáknál, így termesztésük esetén mindent meg kell tenni a fertőzés esélyének a csökkentésére.  

A kukorica szármaradványok kiváló fertőzési források a gabonában

A pelyvás gabonák közül a tönkölybúza (Triticum spelta) általában kevésbé fogékony. Bár a pelyvalevelek fertőzöttek lehetnek, de sok esetben a kórokozó a nyári hőségben már nem tud eljutni a szem belsejébe. A tönköly esetében fontos tudni, hogy egy korai fertőzés esetén, amikor még a kalászok álló, és nem bókoló helyzetben vannak, akkor a fogékonyság kb. azonos a kenyérbúzákéval. Olyan tönköly fajtáknál, vagy a tönköly – kenyérbúza hibrideknél, ahol ez a kalász állás végig fennáll, előfordulhat szélsőséges mértékű fogékonyság is! 

A fuzáriózis még az alakort is megtámadja



Kalászfuzáriózis tönke búzán


A tönke búza (Triticum dicoccum) és az alakor (Triticum monococcum) fogékonysága nagyságrendekkel kisebb, mint a kenyérbúzáké. Ezek az ősgabonák fuzáriózissal csak szélsőségesen erős fertőzési nyomás esetén fertőződnek, átlagos évjáratban gyakorlatilag mentesek maradnak. 

A kenyérbúza (Triticum aestivum) termesztése során nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a termeszteni kívánt fajta rezisztenciális tulajdonságaival, beleértve természetesen a fuzáriózis elleni rezisztenciát is! Mindenképpen kerüljük az olyan fajták termesztését, amelyről rezisztenciális szempontból semmiféle adat nem áll rendelkezésre, vagy ilyen leírás nem beszerezhető. Ezek a fajták lehet, hogy különleges minőségi tulajdonságokat tudnak felmutatni, de előfordulhat, hogy kórtani szempontból (beleértve a fuzáriózist is!) rendkívül súlyos kockázatokat hordoznak.  

Fajtaválasztás tekintetében érdemes még a döntés előtt az ÖMKi véleményét megkérni egy adott fajta kockázatait illetően, de legalább megtekinteni a fajták vizsgálatával kapcsolatos kiadványokat. Az on-farm kísérleteinkben már több mint egy évtizede teszteljük a bio termesztés során felhasználható búza fajtákat többek között a kalász fuzáriózis iránti fogékonyság tekintetében is. Szerencsére mind a külföldi, mind a hazai nemesítői műhelyek kínálatában vannak már olyan kenyérbúza fajták, amelyek a biotermesztés speciális igényeinek (pl. gyomelnyomó képesség) történő megfelelés mellett kiváló fuzárium rezisztenciával is rendelkeznekHelyes fajtaválasztással az extrém „fuzárium nevelő” évjáratok kivételével a biotermesztés feltételei mellett is el lehet kerülni ennek a növénybetegségnek minden következményét. 

A termeszteni kívánt búza fajták tekintetében egyáltalán nem kell tartani a kalász szálkásságától. A vadkár ellen igencsak hatékony toklászos búzákról elterjedt olyan hiedelem is, hogy fogékonyabbak a tar kalászúaknál. Való igaz, hogy a toklászok sűrűje a kalászok felett jókora felületet nyújt a konídiumok és aszkospórák számára a fertőzés megindításához. Ugyanakkor a toklász nem igazán nyújt jó feltételeket a kórokozó számára a további terjedéshez, így az ott kialakult fertőzések az esetek döntő többségében elhalnak. Ugyanakkor bizonyosan nagyobb a fogékonysága azoknak a fajtáknak, amelyek kalászai szórtan helyezkednek el. Korábbi fajtáknál (pl. Jubilejnaja 50) előfordul, hogy a kalászok akár 15–20 %-a is a lombozat belsejében helyezkedik el, folyamatosan páratelt környezetben. Ezek a kalászok sokkal hosszabb ideig vannak kitéve a vízborításnak és ezáltal a Fusarium fajok fertőzésének. 

Az egyre hatékonyabb és megbízhatóbb genetikai védelem mellett az agrotechnikai védekezésben is vannak még lehetőségek a fuzáriózis visszaszorítására. A kukorica, illetve a többi gabonaféle növényi maradványainak talajba történő juttatása jócskán lecsökkentheti a fertőzési nyomást. Érdemes az rendkívül tág szén – nitrogén arányú növényi maradványok lebontását erre a célra engedélyezett mikrobiológiai készítményekkel segíteni.  

Az agrotechnikai védekezés eleme a gabona sorok helyes, az uralkodó széliránnyal párhuzamos tájolása is, a kalászokon kialakuló felületi vízborítás időtartamának lerövidítése céljából. Nyilvánvaló, hogy extrém nedves, csapadékos évjáratban, amikor a búza virágzása idején hetekig egyhuzamban esik az eső, ez a védekezési megoldás nem tud eredményes lenni, de átlagos évjáratokban számottevően csökkentheti a fertőzés mértékét. 

A kalászfuzáriózis elleni védekezés nem könnyű feladat, még a konvencionális termesztés feltételei mellett sem. Időben felkészülve a veszélyre, helyes fajtaválasztással és az agrotechnikai védekezés elemeit is kihasználva ugyanakkor ez a veszedelmes betegség ökológiai termesztésben is hatékonyan kontrollálható.

Borítókép: A fuzáriózis az őszi árpát sem kíméli
Fotók forrása: ÖMKi

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el. 

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2021. június 23.

Növényvédelem
A napraforgó fontosabb kórokozói és kártevői 

2021. évi 10. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Részletek
2021. június 28.

Növényvédelem
A kukorica fontosabb kártevői

2021. évi 11. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Részletek
2021. július 19.

Növényvédelem
Tarlók és árvakelések szerepe a növényvédelemben 

2021. évi 13. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
Talajápolás a szőlőben – fókuszban a fajgazdag sorköztakarás

Európa neves történelmi borvidékei páratlan természeti értékeket hordoznak. Növény- és állatviláguk gazdagsága, kialakításuk kultúrtörténeti sajátosságai, önmagában is jelentős értéket képvisel (Page & Goldammer 2004, Illyés & Bölöni 2007). 

Részletek

Kiadvány
Szántóföldi kutatások az ökológiai gazdálkodásban - 2015

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A kalászos gabonák szántóföldi fajtatesztelése 2013-ban kezdődött. Az ÖMKi kutatásai jellemzően „on-farm” típusúak, azaz üzemi kísérleteken alapulnak, ezért a kutatási témák kialakításának, a kísérletek megválasztásának egyik fontos szempontja az egyszerű kivitelezhetőség. 

Részletek

Kiadvány
A cseresznyelégy elleni védekezés lehetősége ökológiai gazdálkodásban

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Az ökológiai gazdálkodásban a cseresznyelegyek (Rhagoletis cerasi és Rh. cingulata) elleni védekezés kihívást jelent a termelők számára, mivel e kártevők ellen jelenleg nem áll rendelkezésre szelektív, megbízhatóan hatékony és az ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható növényvédőszer.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen