Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

Új veszély a kalászosokban a fekete rozsda megjelenése

2021. évi 15. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

A kalászos gabonák, így az őszi búza nem is olyan „egészséges” ellenálló növények, mint amilyeneknek hisszük őket! A búzát potenciálisan megtámadó és számottevő kárt okozó növényi kórokozók sora meglehetősen hosszú. Ezt bárki tapasztalhatja olyan esetekben, amikor valamilyen speciális fajta termesztésére veszik rá és a fajtáról már csak a termesztés során derül ki, hogy szinte minden létező kórokozó megtalálja és károsítja is durván. A köztermesztésben, így a biotermesztési feltételek mellett is olyan búzafajták termesztése célszerű, amelyek lehetőleg minél több kórokozó minél több rasszával, biotípusával szemben kielégítő rezisztenciával rendelkeznek.  

Régi – új ellenség a láthatáron 

A búzát - beleértve a pelyvás ősgabonákat is – hazánkban alapvetően három rozsda faj támadhatja meg. A leggyakoribb a levélrozsda, vagy vörös rozsda (Puccinia recondita), amely enyhébb teleken uredo micélium formájában az ősszel megfertőzött növények lombozatán át is telelhet. Durva felszaporodást és kártételt azonban csak akkor képes okozni, ha a tavasz folyamán a Balkán területéről, esetleg még délebbről a légáramlás útján nagy tömegű (és teljesen ismeretlen rassz összetételű) uredospórás populáció érkezik hazánk légterébe és búza földjeire.  

A levélrozsda a nagyobb levélzetű pelyvás ősgabonákon (alakor, tönke, tönköly) is elszaporodhat (az alakoron meglehetősen ritka) ugyan, de az őszi vetésű fajtákon legfeljebb 15 – 20 %-os terméskiesés okozására képes. Ez kisebb lombozatú kenyérbúza fajtákon 30 %-ra mehet fel. A tavaszi tönke és kenyérbúza fajtákon, főleg a kis lombozatúakon már durvább lehet a kár, amely felmehet 50 %-ra is. Ugyanakkor a levélrozsda képes általában a hazai rozsda fajok közül a legkisebb potenciális kártételre. Eleve csak a lombleveleket támadja meg, a növény többi, zöld részére nem jelent veszélyt. 

A sárga rozsda, vagy csíkos rozsda (Puccinia striiformis) már veszélyesebb kórokozó. Ha át tud telelni (a jelenleg domináns rasszok -20oC-ig bírják a telet!), akkor a tavasz folyamán igen sok generáció kinevelésére nyílik lehetősége, így - a 2014. év tapasztalatait alapul véve - akár 70 – 75 %-os termésveszteség okozására is képes lehet. A Triticum nemzetség valamennyi faját és a tritikálét is megfertőzi. Valamennyi föld feletti, morfológiailag valamilyen levél típusú részt károsít, így a levélhüvelyt és a pelyvaleveleket (ez is levél, mégpedig fellevél) is.  

A búza harmadik, és egyben legveszedelmesebb rozsdája a fekete, vagy szárrozsda (Puccinia graminis f. sp. tritici). Ez a kórokozó a három faj közül messze a legmelegkedvelőbb. A szélsőségesen forró nyári napokon fejlődése annyira felgyorsulhat, hogy egy hét sem kell egy új generáció kialakulásához. A téli fagyot egyáltalán nem bírja és ivaros szaporodása is olyan lassú, hogy hazánkban gondot csak a délről a légáramlással bejutó spórák okozhatnak. Ezek viszont okoznak is egyre gyakrabban és egyre nagyobbat. A szárrozsdát már a rómaiak is ismerték és a legveszedelmesebb betegségnek tartották, különösen azért, mert Közép-Európa déli részén hatalmas károkat okozott alkalmanként 50-60 %-os terméskiesést is okozva. 

A búza fekete rozsdájának fellépése zabon



Fekete rozsda gazdanövényt váltott és megjelent a tavaszi árpán


Miért kell tartani ettől a jelenleg még ritkának számító rozsdától? Leginkább azért, mert iszonyatos pusztító erővel rendelkezik. Ha viszonylag korán, a „kalász hasban” fenológiai stádiumban, vagy netán még előtte támadja meg a búzát, akkor fogékony fajtákon gyakorlatilag a teljes termés megsemmisül és a kórokozó által elszárított levelek felett csak valamiféle kalászra emlékeztető növényi részek fogják jelezni, hogy ott egykor még búza nőtt. A kórokozó a búza minden föld feletti részét megtámadja, beleértve a szárat is, amely egyértelműen megkülönbözteti a többi rozsdától. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy mind a négy gabonafélénket (búza, rozs, árpa, zab) és a tritikálét is megfertőzi. Irodalmi adatok szerint néhány fűfélén is károsít, ezért a bolygatatlan területek és gabonatáblák egybefüggő életteret biztosítanak fejlődésének.

Szárrozsda erős fertőzése tönkölybúza levelén és szárán


A hazai időjárásunk hatalmas szélsőségek bekövetkezte mellett évről évre melegszik. Ez alapvetően kedvező a fekete rozsda számára. Sajnos egyre gyakoribb, hogy a Balkán, a Mediterránium, vagy egyenesen Afrika területéről a tavasz és a nyár folyamán erős déli áramlással meleg levegő érkezik hazánk fölé. Ebben a levegőben gyakori a kiindulási területekről származó mindenféle mikroszkópikus méretű szilárd szennyeződés. Gyakori a por, márgapor (ekkor szokott színes, sáros eső esni), de gyakoriak a különböző gomba spórák is. Köztük vannak sokszor a búza fekete rozsdájának uredospórái is. 

Fiatal uredospórás szárrozsda telep tönke búza szárán


A problémát csak fokozza, hogy a délről a szél útján betelepülő szárrozsda populációkban olyan rozsda rasszok is vannak, sőt dominánsak, amelyekkel a hazai búza állománynak még nem, vagy nem sok ideje volt találkozni. Így ellenük eddig még nemesítés sem folyt, amelynek hiányában az eddigi búzafajták igen jó eséllyel fogékonyak a kórokozóval szemben. A legújabb fajták esetében is ez a helyzet, hiszen egy új búzafajta előállítása hosszú évek munkája, míg a fekete rozsda Dél–Európai stabil megjelenése 2016-2017-re tehető. A különböző ősgabonák és tájfajták esetében szintén egyértelmű a fogékonyság. 

A fekete rozsda esetében még van néhány olyan tulajdonság, amely segíti a kórokozó által végzett pusztítást. Más rozsdák esetében a fekete teleutospórás telepek felett nem reped fel az epidermisz, így a búzán folytatott terjeszkedés végén a növény tovább már nem károsodik. Ugyanakkor a szárrozsda szénfekete, teleutospórás telepei felett az epidermisz felreped, felerősítve az eddig is durván megemelkedett párologtatást. A hazai rozsda fajok közül a szárrozsda az, amelyik a búza érésével a legkésőbb hagyja abba fertőzést és uredospórák helyett a fertőzési láncolatot lezárva teleutospórákat képez.  

További problémát okoz az, hogy néhány búza szárrozsda rassz nem igazán válogatós, ha gabonákról van szó és a búzáról szívesen „átnyergel” más gabonafélékre. Eddig a búza szárrozsda 1-es rasszáról ismertük ezt a kellemetlen tulajdonságot, de sajnos e mellett a „múzeális” rassz mellett néhány „modern” rassz, így a hazánkban az utóbbi észlelésekben domináns „Szicíliai” rassz is erősen hajlamos arra, hogy a búza mellett más gabonákat is megtámadjon. A más gabona fajokra való váltásnál döntő az, hogy mely gabonáknak van még abban az időszakban megfertőzhető, zöld lombozata. Az őszi árpa java részben kiesik ebből a körből, hiszen általában jóval a búzák előtt érik. Ugyanakkor a kenyérbúzáknál később érő tavaszi árpa és a zab is veszélyeztetett a búza újonnan megjelent szárrozsdája miatt. 

A fekete rozsda, vagy szárrozsda történelme ugyanakkor nem ismeretlen Magyarországon sem. A középkor óta igen sokszor okozott már országos járványt és éhínséget. Utolsó járványos fellépése 1972-ben volt. Azóta a köztermesztésben levő fajták esetében kötelező a szárrozsda elleni rezisztencia. E nélkül hazánkban egyetlen fajtajelöltből sem lehet fajta. Viszont a klíma változása, az egyre újabb rasszok megjelenése és Európa déli területein való tartós jelenléte ezt sajnos felülírta. Hiába vizsgálják a szakemberek az utolsó járványban dominált „múzeális” rasszok ellen a jelölteket, ha a jelenleg potenciálisan várható rasszok már teljesen mások. Az idei évben is több esetben vonult fel a fekete rozsda olyan kenyérbúza fajtákon, amelyek elméletileg rezisztensek a kórokozóval szemben.  

Védekezési lehetőségek 

A fekete rozsda hatalmas pusztító erejét csak akkor tudja kibontakoztatni, ha erre minél több generáción át van lehetősége. Nagyon szapora kórokozó, így a jelenlétének minél hamarabb történő felderítése döntő fontosságú a védekezés szempontjából. Fontos a minél gyakoribb, gondos szemlézés főleg olyan esetekben, amikor biztos, hogy tartós déli légáramlás érte Magyarországot. Amikor „sáros” eső hull, amikor színes a naplemente a levegőben levő sivatagi portól, akkor igencsak nagy az esély arra, hogy a por mellett gomba spórák, így szárrozsda spórák is érkeztek a légtérbe. 

A szemlézés során érdemes figyelni a megtámadott növényzet fenológiájára is. Bár a szárrozsda hírhedt arról, hogy szinte már a betakarításra váró gabonán is megjelenik, de érdemi károkozásra azért BBCH 83 – 84 felett már nem nagyon képes. Így a viaszérés első harmadán túljutott gabonák esetében - akár bio, akár konvencionális termesztésről van szó -már nem kell a védekezéssel törődni. Értelemszerűen a nagyon hosszú tenyészidejű gabonafélék (pelyvás ősgabonák, hosszú tenyészidejű búza és tritikálé fajták, zab, tavaszi árpa) fenyegetettsége nagyobb, hiszen a kórokozó több generációt nevelhet ki rajtuk, amelynek révén megnövekedhet a termés veszteség.

Szárrozsda fellépése tönke búza pelyvalavelein és toklászain



Szárrozsda tönke búza levelén, szárán, kalászán



Uredospórás és teleutospórás szárrozsda telepek tönköly búzán

Jelenleg a hazánkban elérhető kenyérbúza, pelyvás búza és tritikálé fajták esetében a szárrozsda rezisztencia adatok nem adnak valós képet a fajták „tudásáról”, a „modern” rasszok tekintetében nem nagyon vannak megbízható információk. Így gyakorlatilag minden fajtát potenciálisan fogékonynak kell tekinteni. 

Szárrozsda kenyérbúza Ehogold fajta szárán


Az agrotechnikai védekezésnek, elsősorban a megfelelő időben történő vetésnek, valamint a szélsőségesen hosszú tenyészidejű fajták kerülésének jelentékeny korlátozó hatása lehet a kórokozó által okozott fertőzés mértékére és a termés veszteségre.  A rozsda megfertőzi ugyan ezeket az állományokat is, de jó eséllyel nem lesz már ideje annyi uredospórás generáció kinevelésére, hogy azok súlyosabb termés veszteséget okozzanak. 

A fekete rozsda amilyen hatalmas pusztító erővel rendelkező kórokozó, annyira nem „kemény”, így gombaölő szerekkel a fellépése és károsítása könnyedén kordában tartható. A biotermesztés feltétel rendszere és az engedélyezett réz hatóanyagú készítmények listája nem tartalmaz olyan készítményt, amellyel kalászosokban kifejezetten rozsdára célzottan eléggé hatékonyan lehet lassítani a kórokozó terjedésétVan azonban egy rutinszerűen használt növényvédő szer, amely réz mellett ként is tartalmaz és őszi búzában, valamint őszi árpában általánosan levélbetegségek ellen bevethető fegyver. A sok esetben viaszos, függőleges növényi felület (gabonák szára, levélhüvelye) miatt a jobb tapadás érdekében valamely engedélyezett jó hatású adjuváns használata mindenképpen célszerű és ajánlott. Remélhető, hogy az egyre kritikusabbá váló hőmérsékleti csúcsok és a határokat nem ismerő spórák egyre gyakoribb berepülése miatt fokozódó rozsda fertőzési nyomás hatására néhány korszerű és újabb réz formulát tartalmazó készítmény is felkerül a kalászosokban is alkalmazható szerek listájára.

Borítókép: A szárrozsda megjelenése tönkölybúza levelén
Fotók forrása: ÖMKi

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2021. július 19.

Növényvédelem
Tarlók és árvakelések szerepe a növényvédelemben 

2021. évi 13. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Részletek
2021. augusztus 11.

Hír
Precíziós megoldások a növényvédelemben - Kapcsolódó kísérleteink

Több kísérletünkben alkalmazunk precíziós felvételezési módszereket a növényvédelmi adatok begyűjtéséhez.

Részletek
2021. június 28.

Növényvédelem
A kukorica fontosabb kártevői

2021. évi 11. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
Biogazda füzetek 10 - Növénytársítások

Az eredményes gazdálkodás egyik alapja- és ez különösen vonatkozik az ökológiai gazdálkodásra-, hogy a gazdálkodó megfelelő szakmai ismeretekkel kell rendelkezzen. Az ökológiai gazdálkodásban különös gonddal kell eljárni a növényi kártevőkkel, kórokozókkal szemben. Mivel ebben a gazdálkodási formában tilos a szintetikus növényvédő szerek, rovarirtók, gyomirtók használata, ezért különös jelentősége van a növénytársításoknak.

Dr. Sárközy Péter - Haraszi Nóra - Cseperkálóné Mirek Barbara kiadványa ebben nyújt segítséget nem csak biogazdáknak.

Részletek

Kiadvány
Mezei aszat

A mezei aszat egyre nagyobb problémát jelent, különösen a nagy szervesanyag-tartalmú szántóterületeken gazdálkodók számára, ökológiai és konvencionális gazdálkodásban egyaránt. Ha sikerül megtelepednie, akkor kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy az állományát elfogadható szintre szorítsuk vissza. 

Részletek

Kiadvány
Szántóföldi kutatások az ökológiai gazdálkodásban - 2015

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A kalászos gabonák szántóföldi fajtatesztelése 2013-ban kezdődött. Az ÖMKi kutatásai jellemzően „on-farm” típusúak, azaz üzemi kísérleteken alapulnak, ezért a kutatási témák kialakításának, a kísérletek megválasztásának egyik fontos szempontja az egyszerű kivitelezhetőség. 

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen