Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

Új veszély a kalászosokban a fekete rozsda megjelenése

2021. évi 15. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

A kalászos gabonák, így az őszi búza nem is olyan „egészséges” ellenálló növények, mint amilyeneknek hisszük őket! A búzát potenciálisan megtámadó és számottevő kárt okozó növényi kórokozók sora meglehetősen hosszú. Ezt bárki tapasztalhatja olyan esetekben, amikor valamilyen speciális fajta termesztésére veszik rá és a fajtáról már csak a termesztés során derül ki, hogy szinte minden létező kórokozó megtalálja és károsítja is durván. A köztermesztésben, így a biotermesztési feltételek mellett is olyan búzafajták termesztése célszerű, amelyek lehetőleg minél több kórokozó minél több rasszával, biotípusával szemben kielégítő rezisztenciával rendelkeznek.  

Régi – új ellenség a láthatáron 

A búzát - beleértve a pelyvás ősgabonákat is – hazánkban alapvetően három rozsda faj támadhatja meg. A leggyakoribb a levélrozsda, vagy vörös rozsda (Puccinia recondita), amely enyhébb teleken uredo micélium formájában az ősszel megfertőzött növények lombozatán át is telelhet. Durva felszaporodást és kártételt azonban csak akkor képes okozni, ha a tavasz folyamán a Balkán területéről, esetleg még délebbről a légáramlás útján nagy tömegű (és teljesen ismeretlen rassz összetételű) uredospórás populáció érkezik hazánk légterébe és búza földjeire.  

A levélrozsda a nagyobb levélzetű pelyvás ősgabonákon (alakor, tönke, tönköly) is elszaporodhat (az alakoron meglehetősen ritka) ugyan, de az őszi vetésű fajtákon legfeljebb 15 – 20 %-os terméskiesés okozására képes. Ez kisebb lombozatú kenyérbúza fajtákon 30 %-ra mehet fel. A tavaszi tönke és kenyérbúza fajtákon, főleg a kis lombozatúakon már durvább lehet a kár, amely felmehet 50 %-ra is. Ugyanakkor a levélrozsda képes általában a hazai rozsda fajok közül a legkisebb potenciális kártételre. Eleve csak a lombleveleket támadja meg, a növény többi, zöld részére nem jelent veszélyt. 

A sárga rozsda, vagy csíkos rozsda (Puccinia striiformis) már veszélyesebb kórokozó. Ha át tud telelni (a jelenleg domináns rasszok -20oC-ig bírják a telet!), akkor a tavasz folyamán igen sok generáció kinevelésére nyílik lehetősége, így - a 2014. év tapasztalatait alapul véve - akár 70 – 75 %-os termésveszteség okozására is képes lehet. A Triticum nemzetség valamennyi faját és a tritikálét is megfertőzi. Valamennyi föld feletti, morfológiailag valamilyen levél típusú részt károsít, így a levélhüvelyt és a pelyvaleveleket (ez is levél, mégpedig fellevél) is.  

A búza harmadik, és egyben legveszedelmesebb rozsdája a fekete, vagy szárrozsda (Puccinia graminis f. sp. tritici). Ez a kórokozó a három faj közül messze a legmelegkedvelőbb. A szélsőségesen forró nyári napokon fejlődése annyira felgyorsulhat, hogy egy hét sem kell egy új generáció kialakulásához. A téli fagyot egyáltalán nem bírja és ivaros szaporodása is olyan lassú, hogy hazánkban gondot csak a délről a légáramlással bejutó spórák okozhatnak. Ezek viszont okoznak is egyre gyakrabban és egyre nagyobbat. A szárrozsdát már a rómaiak is ismerték és a legveszedelmesebb betegségnek tartották, különösen azért, mert Közép-Európa déli részén hatalmas károkat okozott alkalmanként 50-60 %-os terméskiesést is okozva. 

A búza fekete rozsdájának fellépése zabon



Fekete rozsda gazdanövényt váltott és megjelent a tavaszi árpán


Miért kell tartani ettől a jelenleg még ritkának számító rozsdától? Leginkább azért, mert iszonyatos pusztító erővel rendelkezik. Ha viszonylag korán, a „kalász hasban” fenológiai stádiumban, vagy netán még előtte támadja meg a búzát, akkor fogékony fajtákon gyakorlatilag a teljes termés megsemmisül és a kórokozó által elszárított levelek felett csak valamiféle kalászra emlékeztető növényi részek fogják jelezni, hogy ott egykor még búza nőtt. A kórokozó a búza minden föld feletti részét megtámadja, beleértve a szárat is, amely egyértelműen megkülönbözteti a többi rozsdától. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy mind a négy gabonafélénket (búza, rozs, árpa, zab) és a tritikálét is megfertőzi. Irodalmi adatok szerint néhány fűfélén is károsít, ezért a bolygatatlan területek és gabonatáblák egybefüggő életteret biztosítanak fejlődésének.

Szárrozsda erős fertőzése tönkölybúza levelén és szárán


A hazai időjárásunk hatalmas szélsőségek bekövetkezte mellett évről évre melegszik. Ez alapvetően kedvező a fekete rozsda számára. Sajnos egyre gyakoribb, hogy a Balkán, a Mediterránium, vagy egyenesen Afrika területéről a tavasz és a nyár folyamán erős déli áramlással meleg levegő érkezik hazánk fölé. Ebben a levegőben gyakori a kiindulási területekről származó mindenféle mikroszkópikus méretű szilárd szennyeződés. Gyakori a por, márgapor (ekkor szokott színes, sáros eső esni), de gyakoriak a különböző gomba spórák is. Köztük vannak sokszor a búza fekete rozsdájának uredospórái is. 

Fiatal uredospórás szárrozsda telep tönke búza szárán


A problémát csak fokozza, hogy a délről a szél útján betelepülő szárrozsda populációkban olyan rozsda rasszok is vannak, sőt dominánsak, amelyekkel a hazai búza állománynak még nem, vagy nem sok ideje volt találkozni. Így ellenük eddig még nemesítés sem folyt, amelynek hiányában az eddigi búzafajták igen jó eséllyel fogékonyak a kórokozóval szemben. A legújabb fajták esetében is ez a helyzet, hiszen egy új búzafajta előállítása hosszú évek munkája, míg a fekete rozsda Dél–Európai stabil megjelenése 2016-2017-re tehető. A különböző ősgabonák és tájfajták esetében szintén egyértelmű a fogékonyság. 

A fekete rozsda esetében még van néhány olyan tulajdonság, amely segíti a kórokozó által végzett pusztítást. Más rozsdák esetében a fekete teleutospórás telepek felett nem reped fel az epidermisz, így a búzán folytatott terjeszkedés végén a növény tovább már nem károsodik. Ugyanakkor a szárrozsda szénfekete, teleutospórás telepei felett az epidermisz felreped, felerősítve az eddig is durván megemelkedett párologtatást. A hazai rozsda fajok közül a szárrozsda az, amelyik a búza érésével a legkésőbb hagyja abba fertőzést és uredospórák helyett a fertőzési láncolatot lezárva teleutospórákat képez.  

További problémát okoz az, hogy néhány búza szárrozsda rassz nem igazán válogatós, ha gabonákról van szó és a búzáról szívesen „átnyergel” más gabonafélékre. Eddig a búza szárrozsda 1-es rasszáról ismertük ezt a kellemetlen tulajdonságot, de sajnos e mellett a „múzeális” rassz mellett néhány „modern” rassz, így a hazánkban az utóbbi észlelésekben domináns „Szicíliai” rassz is erősen hajlamos arra, hogy a búza mellett más gabonákat is megtámadjon. A más gabona fajokra való váltásnál döntő az, hogy mely gabonáknak van még abban az időszakban megfertőzhető, zöld lombozata. Az őszi árpa java részben kiesik ebből a körből, hiszen általában jóval a búzák előtt érik. Ugyanakkor a kenyérbúzáknál később érő tavaszi árpa és a zab is veszélyeztetett a búza újonnan megjelent szárrozsdája miatt. 

A fekete rozsda, vagy szárrozsda történelme ugyanakkor nem ismeretlen Magyarországon sem. A középkor óta igen sokszor okozott már országos járványt és éhínséget. Utolsó járványos fellépése 1972-ben volt. Azóta a köztermesztésben levő fajták esetében kötelező a szárrozsda elleni rezisztencia. E nélkül hazánkban egyetlen fajtajelöltből sem lehet fajta. Viszont a klíma változása, az egyre újabb rasszok megjelenése és Európa déli területein való tartós jelenléte ezt sajnos felülírta. Hiába vizsgálják a szakemberek az utolsó járványban dominált „múzeális” rasszok ellen a jelölteket, ha a jelenleg potenciálisan várható rasszok már teljesen mások. Az idei évben is több esetben vonult fel a fekete rozsda olyan kenyérbúza fajtákon, amelyek elméletileg rezisztensek a kórokozóval szemben.  

Védekezési lehetőségek 

A fekete rozsda hatalmas pusztító erejét csak akkor tudja kibontakoztatni, ha erre minél több generáción át van lehetősége. Nagyon szapora kórokozó, így a jelenlétének minél hamarabb történő felderítése döntő fontosságú a védekezés szempontjából. Fontos a minél gyakoribb, gondos szemlézés főleg olyan esetekben, amikor biztos, hogy tartós déli légáramlás érte Magyarországot. Amikor „sáros” eső hull, amikor színes a naplemente a levegőben levő sivatagi portól, akkor igencsak nagy az esély arra, hogy a por mellett gomba spórák, így szárrozsda spórák is érkeztek a légtérbe. 

A szemlézés során érdemes figyelni a megtámadott növényzet fenológiájára is. Bár a szárrozsda hírhedt arról, hogy szinte már a betakarításra váró gabonán is megjelenik, de érdemi károkozásra azért BBCH 83 – 84 felett már nem nagyon képes. Így a viaszérés első harmadán túljutott gabonák esetében - akár bio, akár konvencionális termesztésről van szó -már nem kell a védekezéssel törődni. Értelemszerűen a nagyon hosszú tenyészidejű gabonafélék (pelyvás ősgabonák, hosszú tenyészidejű búza és tritikálé fajták, zab, tavaszi árpa) fenyegetettsége nagyobb, hiszen a kórokozó több generációt nevelhet ki rajtuk, amelynek révén megnövekedhet a termés veszteség.

Szárrozsda fellépése tönke búza pelyvalavelein és toklászain



Szárrozsda tönke búza levelén, szárán, kalászán



Uredospórás és teleutospórás szárrozsda telepek tönköly búzán

Jelenleg a hazánkban elérhető kenyérbúza, pelyvás búza és tritikálé fajták esetében a szárrozsda rezisztencia adatok nem adnak valós képet a fajták „tudásáról”, a „modern” rasszok tekintetében nem nagyon vannak megbízható információk. Így gyakorlatilag minden fajtát potenciálisan fogékonynak kell tekinteni. 

Szárrozsda kenyérbúza Ehogold fajta szárán


Az agrotechnikai védekezésnek, elsősorban a megfelelő időben történő vetésnek, valamint a szélsőségesen hosszú tenyészidejű fajták kerülésének jelentékeny korlátozó hatása lehet a kórokozó által okozott fertőzés mértékére és a termés veszteségre.  A rozsda megfertőzi ugyan ezeket az állományokat is, de jó eséllyel nem lesz már ideje annyi uredospórás generáció kinevelésére, hogy azok súlyosabb termés veszteséget okozzanak. 

A fekete rozsda amilyen hatalmas pusztító erővel rendelkező kórokozó, annyira nem „kemény”, így gombaölő szerekkel a fellépése és károsítása könnyedén kordában tartható. A biotermesztés feltétel rendszere és az engedélyezett réz hatóanyagú készítmények listája nem tartalmaz olyan készítményt, amellyel kalászosokban kifejezetten rozsdára célzottan eléggé hatékonyan lehet lassítani a kórokozó terjedésétVan azonban egy rutinszerűen használt növényvédő szer, amely réz mellett ként is tartalmaz és őszi búzában, valamint őszi árpában általánosan levélbetegségek ellen bevethető fegyver. A sok esetben viaszos, függőleges növényi felület (gabonák szára, levélhüvelye) miatt a jobb tapadás érdekében valamely engedélyezett jó hatású adjuváns használata mindenképpen célszerű és ajánlott. Remélhető, hogy az egyre kritikusabbá váló hőmérsékleti csúcsok és a határokat nem ismerő spórák egyre gyakoribb berepülése miatt fokozódó rozsda fertőzési nyomás hatására néhány korszerű és újabb réz formulát tartalmazó készítmény is felkerül a kalászosokban is alkalmazható szerek listájára.

Borítókép: A szárrozsda megjelenése tönkölybúza levelén
Fotók forrása: ÖMKi

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2021. augusztus 11.

Hír
Precíziós megoldások a növényvédelemben - Kapcsolódó kísérleteink

Több kísérletünkben alkalmazunk precíziós felvételezési módszereket a növényvédelmi adatok begyűjtéséhez.

Részletek
2021. július 19.

Növényvédelem
Tarlók és árvakelések szerepe a növényvédelemben 

2021. évi 13. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Részletek
2021. június 28.

Növényvédelem
A kukorica fontosabb kártevői

2021. évi 11. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
Mezei aszat

A mezei aszat egyre nagyobb problémát jelent, különösen a nagy szervesanyag-tartalmú szántóterületeken gazdálkodók számára, ökológiai és konvencionális gazdálkodásban egyaránt. Ha sikerül megtelepednie, akkor kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy az állományát elfogadható szintre szorítsuk vissza. 

Részletek

Kiadvány
On-farm kutatás 2012

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Az ÖMKi 2012-ben kezdte meg on-farm kutatási programját. Az on-farm kutatási hálózat nem más, mint a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló üzemi kísérletek rendszere.

Részletek

Kiadvány
ÖMKi kertészeti on-farm kutatások - Burgonya 2020

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen