A kukorica fontosabb kártevői

A kukorica nem igazán tartozik a biotermesztésben éllovas kultúrák közé, ugyanakkor a biokukorica termesztés a gyomosodás és az állati károsítók okozta kártétel érdemi mérséklése esetén igen is rentábilis, jövedelmező termesztés. Ahhoz, hogy a biokukorica állományból tényleg megfelelő mennyiségű és minőségű termést lehessen betakarítani, a fiatalkori károsítók (döntően különböző barkók) és a gyomosodási problémák megoldása után sem dőlhet nyugodtan hátra a gazdálkodó, hiszen a nyár és az ősz folyamán még számos veszély leselkedik a földeken a kukoricára. Kukoricát az átállás első évében nem érdemes termelni, hiszen az átállás első évében konvencionális termékként lehet csak értékesíteni, de az átállás második évében termelt kukorica átállási termékként - mivel takarmányozási céllal öko állatok takarmányozására keveréktakarmány összetevőjeként felhasználható - magasabb áron értékesíthető.  

Az amerikai kukoricabogár okozta veszélyek 

A múlt század utolsó évtizedeiben a délszláv háborúskodás első szakaszában amerikai segély szállítmányokkal a Belgrád melletti nemzetközi repülőtérre egy, Európában addig teljesen ismeretlen kártevő érkezett, az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera). Ez az évente egy nemzedéket nevelő, jól repülő bogár imágóként és lárvaként is hatalmas károkat tud okozni a kukorica állományokban. Az imágók döntően olyan generatív növényi részeken táplálkoznak, amelyek bővelkednek tokoferolban. Ezt a számukra a biológiai érettséghez, szaporodó képességhez nélkülözhetetlen anyagot a lárváik nem tudják felvenni, hiszen a gyökereken, azaz vegetatív szerveken táplálkoznak. Az imágók ilyen jellegű tevékenysége viszont igencsak durva is lehet. A portokok károsítása még nem jelent problémát, de a kukorica bibeszálainak megjelenése után szinte már csak ezzel táplálkoznak. A bibeszálak elpusztítása viszont hiányos megtermékenyüléshez, „lyukas” kukoricacsövek kialakulásához és akár drasztikus terméskieséshez is vezethet. 

Amerikai kukoricabogár imágója keresztes pók hálójában

Amerikai kukoricabogár lárvájának kártétele

A június közepén – végén megjelenő imágók kártétele előtt az előző évben lerakott petékből kikelő lárvák károsítása sokkal súlyosabb. A kukorica gyökereit először kívülről, majd belülről szétrágva a növény teljesen támaszték nélkül marad és előbb – utóbb eldől. A dőlést eleinte próbálja a kukorica a szár meghajlásával kompenzálni, de sok esetben a növény teljesen a talajra kerül. Ezeken a károsodott növényeken csak jóval kevesebb termés fejlődik. A kártételt súlyosbítja, hogy aratáskor ezek a gyökér nélküli növények sokszor tömegesen kerülnek a talajra, ahonnan a kukoricacső már semmiféle mesterkedéssel sem juttatható be a kombájn belsejébe. Ez már ténylegesen veszteség lesz. 

Az amerikai kukoricabogár lárvái által kidöntött kukorica tövek

Az amerikai kukoricabogár károsítása ellen a leghatékonyabb eszköz a monokultúra kerülése, amely biotermesztés esetén amúgy is kötelező. Kémiai jellegű, vagy biológiai készítmények tekintetében nem igazán jó a helyzet, mivel hazánkban jelenleg egyetlen ilyen jellegű készítmény használata sem engedélyezett bioterületeken. Ugyanakkor sokat segíthet a talajba kerülő peték számának csökkentése terén az, ha az elővetemény virágzó gyomnövényekben minél szegényebb. A generatív szervek kis mennyisége az előveteményben a kukoricabogár imágóit más területekre űzi el, így a peterakás is igen jó eséllyel ott lesz intenzívebb. Ugyanakkor meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy valamilyen mérsékelt szintű kártétel várhatóan be fog következni. Biotermesztési környezetben sohasem a károsítók teljes megsemmisítése, az általuk okozott kár teljes mértékű elkerülése a cél, hanem egy olyan kártételi – védekezési küszöbérték fokozatos kialakítása, amely eltér a konvencionális termelésben alkalmazott küszöbértékektől és alacsony szinten engedi a károsító szervezet(ek) létezését is a termesztő területen. 

Lepkék és hernyóik 

A nyár folyamán a biokukorica területeken döntően két lepkefaj hernyóinak és károsításuk fellépésével számolhatnak a hazai kukoricatermelők. A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) már „régi ismerős”. Évente 2-3 nemzedéket nevelő faj, amely az előző évi kukorica és kender (illetve elvétve más dudvás szárú gyomok) szárának legalján, a szár belsejében telel át hernyó alakjában. A lepke júniusban rajzik először és petéit általában a legfelső levelek szárhoz legközelebbi részére helyezi egyesével. A peterakást nem jelöli, így egy szárban, illetve csőben akár több kukoricamoly hernyó is károsíthat. A fentről lefelé haladó hernyó a kemény nóduszokat kívülről megkerüli, így ott ki- és berágás is található. A kukoricamoly hernyója csak vegetatív részeken, a szárban és a csövek torzsájában károsít. Generatív szerveket nem támad meg. 

A kukoricamoly közvetlen kártétele is jelentős, hiszen a rágott, károsított szárakon kevesebb termés lesz. A közvetett kár ennél jóval nagyobb.  A hernyók által szétrágott és emiatt eltörő szárak aratás előtt, vagy közvetlenül aratáskor tovább csökkentik a termés mennyiségét. A rágás okozta sérüléseken át sebparaziták, pl. Fusarium fajok támadhatják meg a szárat, amely még könnyebben roppanhat össze, a tábla talajára küldve ezzel a betakarításra váró csöveket. Csemege kukoricatermesztésben a kukoricamoly hernyói által össze furkált torzsájú csövek, a hernyók jelenléte kizáró ok lehet az értékesítésnél. 

A kukoricára ezen a veszedelmes károsítón kívül még egy lepkefaj hernyói jelentenek súlyos veszélyt. A belső vándor gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) szélsőségesen polifág károsító ugyan, de számára a kukoricacső az a termés, amely a legkönnyebben hozzáférhető és a legnagyobb mennyiségben van jelen az országban és akár egy cső is képes lehet több hernyó táplálására is. 

Gyapottok bagolylepke hernyója kukorica csövön

A gyapottok bagolylepke életmódjáról, a védekezésről a szója kártevőinek leírása során már megemlékeztünk. A kukorica esetében azonban van egy fontos közvetett kártétele ennek a rovarnak. A hernyók által megrágott csöveken, gyakran a csövek végein a hatalmas, nyílt sebfelületeket fertőzési kapuként kihasználva igen gyakran fuzáriumos csőpenészedés indulhat el. A szemeket megtámadó Fusarium fajok mikotoxinjai által szennyezett termény kereskedelmi forgalomra esetleg alkalmatlanná válhat, illetve az ilyen termény állati takarmányként való felhasználása további kockázatokat jelenthet a takarmányt elfogyasztó haszonállatokra. 

A kórokozó gomba hormontermelése miatt kialakult csírázás a fertőzött csőben

Korai, igen súlyos fuzáriumos fertőzés eredménye a kukorica csövén

A két károsító ellen van hatékony biológiai és kémiai védekezési lehetőség is. Meglehetősen sok olyan, fürkészdarazsakat tartalmazó biológiai növényvédő szer van engedélyezve a kukoricában, amelyek hatékonyan vissza tudják fogni mindkét károsító elszaporodását. Ugyanakkor a készítmények kijuttatása nagy pontosságot igényel, hiszen a cél a kártevő lepkék petéi. A rajzás menetének precíz nyomon követése szexferomon csapdákkal viszonylag könnyen megoldható, bár a kukoricamoly esetén a csapdák fogása a hazai biotípusok eltérő vonzódása miatt nem annyira pontosan követi le a rajzást, mint a gyapottok bagolylepke esetében. Ugyancsak problémás lehet nagyobb területen a hektáronkénti 25-100 diszpenzer (Bioline fürkészdarázs II) vagy 100-500 db kapszula kijuttatása hektáronként. Ez a védekezési módszer ugyanakkor meglehetősen költséges, így döntően csak csemegekukorica, vagy hibrid vetőmag előállítás esetén biztos a használat gazdaságossága.

Amennyiben a kémiai növényvédelmet választjuk, a biotermesztésben engedélyezett spinosad hatóanyagú Laser használható eredményesen mindkét faj ellen, de csak szükséghelyzeti engedély alapján. A védekezés időzítésénél vegyük figyelembe, hogy ennek beszerzése idő igényes, viszont a kezelés a fiatal, még nem színeződött hernyók ellen ad csak kellő eredményt. A kukoricamoly ellen a Bacillus thuringiensis var. kurstaki hatóanyagú készítmények (pl. Dipel DF) is hatékonyak, ugyanakkor a gyapottok bagolylepke hernyói ellen azok előbelének eltérő kémhatása miatt csak kisebb hatékonyság érhető el és csak a nagyon fiatal hernyók esetében érhető el szemmel látható hatás. 

Aki táblaszintű atka vagy levéltetű gradáció észlelése esetén paraffinolajat (Vektafid A) használ, annak szerencséje is lehet, ha az állomány kezelésének időpontja egybeesik a fent említett két lepkefaj repülő egyedeinek tömeges megjelenésével.  

Vadak és a kukorica 

A nyár során, majd az ősz folyamán is országos szinten több, mint egymillió hektárnyi kukorica várja, hogy betakarítsák. Ekkora felület, ilyen hatalmas mennyiségű, első osztályú táplálék nem kerülheti el a nap 24 órájában a területen tartózkodó vadállatok, főképp a kukoricát amúgy is nagyon kedvelő vaddisznó figyelmét. Az őz nyár végén, ősszel már nem okoz nagy kárt a kukoricában, a szarvasok ősz elején már inkább a fajfenntartással vannak elfoglalva. A hatalmas hazai vaddisznó állomány viszont örül az ingyen lakomának. Ez alól a biokukorica területek sem kivételek. Érdemes minden lehetséges módon (mechanikai, elektromos távol tartás, zajkeltő eszközök, a területet védő vadriasztó céllal végzett vadászat) védekezni a vadak őszi károsítása ellen, mert – amint azt a mellékelt fénykép mutatja – egy nagyobb vaddisznó konda akár egy nagyobb tábla teljes termését meg tudja semmisíteni. Ne sajnáljuk a vadvédelemre a fáradságot, megéri! 

Súlyos vaddisznó kártétel

Borítókép: Kukoricamoly kártétele
Fotók forrása: ÖMKi

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.