Paradicsomvész, poloskák, csúcsrothadás és dióburok-fúró légy elleni védekezés biokertben

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                   

A napokban kissé mérséklődött a sivatagi száraz meleg, több-kevesebb csapadék is áztatta a kerteket. A klímaváltozás komoly kihívás elé állít minket és a következő generációkat is. Tudjuk, hogy a szántókon különösen kritikus állapotban vannak a tavaszi vetésű növények, különösen az Alföldön, és sajnos a házikertekben termesztett növények is megszenvedték az aszályt. A nehézségek ellenére továbbra is nagyon fontosnak tartjuk a házikertekben saját felhasználásra végzett zöldség- és gyümölcstermesztést, sőt azt gondoljuk, hogy a következő évtizedekben egyre nagyobb lesz a jelentősége a részleges önellátásnak. Meg kell tanulni azonban kevesebb víz felhasználásával termelni, csökkenteni a veszteségeket, több vizet megőrizni abból a csapadékból, amely az év bármelyik időszakában lehull.

Paradicsom peronoszpóra, avagy paradicsomvész kialakulása és tünetei

Az Alföldet sújtó szárazság ellenére, egyes helyeken, ahol esett, vagy öntöznek, és ha mindezek mellett pl. mélyfekvésű ágyásokban, sűrűbb állománnyal és érzékenyebb fajtákkal rendelkeznek, megjelent a paradicsom betegsége, a paradicsomvész. Ugyanez a kórokozó fertőzi a burgonyát is, ebben az esetben burgonyavésznek hívják. A paradicsomvész, vagy paradicsom peronoszpóra, szabadföldön és hajtatásban is jelentős betegség, a paradicsom legsúlyosabb betegsége. A kórokozó akkor fertőz, ha több órán keresztül nedves a levél, ha egy lehűlés esővel, köddel párosul és van a közelben előző évről maradt növénymaradvány, vagy jelenlegi növényállomány, ahonnan a spórák szóródhatnak. Fertőzéskor a leveleken szabálytalan, nagy kiterjedésű foltok alakulnak ki, amelyek eleinte sárgulnak, majd beszáradnak, a lombozat akár meg is semmisülhet. A zöld, növekedésben lévő bogyókat is fertőzi, a tipikusan márványozott, barna, kemény, kocsánytól kiinduló foltok formájában, amely gyakran elrothadnak.

Paradicsom fitofóra

Védekezési lehetőségek a paradicsomvész ellen

Léteznek toleráns vagy ellenálló fajták is, a fajtaleírásban vagy a vetőmagok csomagolásán található erre vonatkozó információ. A paradicsomot (is) reggel kell öntözni, és kerülni kell, hogy az öntözővíz a lombozatra kerüljön. A kisebb házikertekben is érdemes csepegtető öntözést kiépíteni, nemcsak azért, mert a későbbiekben sokkal kevesebb munkát jelent az öntözés, hanem azért is, mert takarékosabb vízfelhasználással folyamatos vízellátást lehet biztosítani, és nem lesz vizes a lombozat. Nagyon bevált egy biológiai növényvédőszer, a Polyversum, amely egy antagonista gombát tartalmaz. Ez a gomba a Phytium oligandrum, amely felfalja az esetleg a növény felületére kerülő gomba spórákat, gombafonalak, és idővel befedi a kezelt növény teljes felületét. Használható csávázásra, palántakorban, kiültetett növényre, de mivel ez a szervezet is egy élő gomba, kerülni kell a gombaölőszerek, tehát a réz és kén hatóanyagú termékek használatát is. Ha nem használták ezt a biológiai növényvédőszert, probléma esetén használható az egyszerű anyagok közül a hagymakivonat (nem hagymaolaj!) vagy a lecitinek, vagy a hagyományos réz hatóanyagú növényvédőszerek, ezek azonban – akárcsak a szőlő peronoszpóra elleni védekezés esetén – megelőzésképpen használhatók. A réz különböző formái közül a rézhidroxid használatát ajánljuk inkább, kedvezőbb fitotoxicitási tulajdonsága miatt. A paradicsom betegségeiről, a tünetek azonosításáról, megelőzésről, védekezési lehetőségekről olvashatnak a honlapunkon elérhető tematikus kiadványunkban.

Poloskák elleni védekezés a biokertben

A poloskákat nem zavarja a meleg, sőt kifejezetten kedvelik. Kifejlett egyedekkel és lárvákkal is találkozhatunk a kertekben. A védekezés nehéz, hiszen a kifejlett egyedek nagy távolságokat képesek repülni, és ha olyan növényeket termesztünk, ami számukra vonzó, akkor újabb és újabb egyedek fognak berepülni a kertünkbe. Kisebb kertben érdemes az ázsiai márványospoloska és a zöld vándorpoloska egyedeit, a lerakott petecsomókat, kikelt lárvákat (főleg, amik kicsik, és egy csoportban, egymáshoz közel vannak) kisebb mosogatószerrel töltött vödörbe összegyűjteni. Főleg a későbbi, augusztusi időszakban egy-egy értékesebb növényt lehálózhatunk. Vannak olyan növények, amelyeket különösen kedvelnek a poloskák, így pl. a körömvirág, a tejesérésben lévő gabona vagy a zöldbab, használjuk tehát ezeket „csalogatónövényként”. A védekezéssel kapcsolatban elmondható, hogy továbbra is szükséghelyzeti engedéllyel használható a piretrin hatóanyagú Pyregard (paprikában és paradicsomban).

Márványos lárva

Zöld vándorpoloska

Csúcsrothadás paradicsom és paprika termésen

Nagy melegben és a hirtelen változó hőmérsékleten, vagy ha nem állandó a talaj nedvességtartalma, előfordulhat, hogy a paradicsom és a paprika nem tudja felvenni a talajból a kalciumot. Hiánya csúcsrothadás (feketetalpasság) formájában jelentkezik a bogyók csúcsi részén. Még lehet pótolni, olyan lombtrágyákkal, melyek szerves kötésben tartalmazzák a kalciumot. A szüretig többször ismételhetik a permetezést, az almánál is, ahol a kalcium-klorid is használható, a tároláskori foltosság megelőzése céljából.

Cukkini csúcsrothadás

Megindult a nyugati dióburok-fúrólégy rajzása

A nagyüzemi technológia fejlesztés alatt áll, a Biocont Kft.-vel tavaly a kísérleteik helyszínén készített videót érdemes megnézni. Megmenthető a termés, ha a dió érése időszakában a lehető leggyorsabban felszedik és megtisztítják a lehullott, a baktériumos fertőzéstől feketén nyálkás szemeket. A nyüveket is tartalmazó burkot azonnal semmisítsék meg (távolítsák el), így megakadályozzák a nyüvek talajba vonulását, áttelelését. A korábbi tapasztalatok alapján, úgy tűnik, hogy a termés nagy része megmenthető ezzel a módszerrel.

Budapest, 2022. július 07.                      

Jó egészséget, jó kertészkedést!                           

Zsigó György és az ÖMKi csapata

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.