Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

alakor, tönke, ősgabona, biogabona, köves malom, tönköly, aratás   2021. június 29. Hír

Ősgabona fajtákat is aratnak az ökotermelők

Péter-Pál napjával megkezdődik a betakarítás időszaka. Az idei aratási időszak kezdetén a hazai termelésű, egészséges, ökológiai művelésben aratott gabonák értékeire hívjuk fel a figyelmet. 

Itthon fejenként átlagosan 37 kg kenyeret fogyasztunk évente. A kereslet kielégítésére ma már egyre több kézműves pékségben juthatunk hozzá ökológiai gabonákból, sőt ősgabonákból (tönköly, alakor és tönke) készített, különleges beltartalmi értékű pékárukhoz. A hazai ökokutatások bővülésével a gazdák is egyre szerteágazóbb tudásbázishoz jutnak az ellenálló búzafajok és fajták, valamint ökológiai művelési módjuk megválasztásához. Az ÖMKi folyamatosan bővülő öko fajtatesztjei, az ezekhez kapcsolódó események és kiadványok, sőt a gazda-molnár-pék online térkép a teljes ökológiai termékpályát segíti, hogy a legfinomabb hazai pékáruk kerüljenek a fogyasztók asztalára.

A hiedelem úgy tartja, hogy Péter-Pál napján szakad a búza gyökere, az aratás a hagyomány szerint ekkor kezdődik. A régi időkben ez a dátum dologtiltó nap volt: sokszor csak jelképesen, egy-egy kaszasuhintással kezdték meg a munkát. Hosszú időn keresztül Magyarországon a kenyér a család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló, alapvető tápláléknak számított. Elterjedt népszokás volt például az új házba vitt kenyér és só, amely a háziak jólétét hivatott szolgálni. Egy másik hiedelem szerint az a leány vagy legény, aki Péter-Pál napján először hallotta meg a harangszót, még abban az évben megházasodhatott.

Évente 37 kg kenyeret fogyasztunk

Ma Magyarországon egy ember évente átlagosan 36-37 kg kenyeret fogyaszt, tehát kb. 10 napra jut egy kiló elfogyasztása. A Nyugat-Dunántúliak ennél kevesebbet, évente 26 kg-ot, míg az Észak-Alföldiek jóval többet, majdnem 53 kg-ot esznek meg. A kenyér minősége már csak ezért is kiemelten fontos népegészségügyi kérdés. A pékségek között szerencsére egyre több helyen találkozhatunk olyan műhelyekkel, ahonnan a pékmesterség legjavát vihetjük haza bevásárlókosarunkban. Náluk az egészséges alapanyagok és az adalékmentesség kiemelt szerepet kap, a termékek készítésénél nagy gonddal bánnak a liszttel és megfelelő időt hagynak a dagadó kenyérnek. A legfinomabb, ropogós héjú, belül puha kenyér hosszú érlelésű kovásszal készül, ennek akár 8-12 órát is kell érnie. Amilyen látványos a kenyerek közti minőségi különbség, annál kevesebben ismerik az alapanyagul szolgáló gabonák fajainak és fajtáinak sokszínű tulajdonságait.

Az ÖMKi szakmai katalizátorként segíti az ősgabonák újrafelfedezését. (2)
Tönke és alakor hozzáadásval készült kovászos kenyerek a Jenői Pékségben (Forrás: ÖMKi)

Mezőgazdasági kutatásokba bevont búzák és ősgabonák

2012 óta folytatunk vizsgálatokat annak érdekében, hogy a magyar gazdák a területükhöz legjobban alkalmazkodó, jó terméshozamú gabonákat termeszthessék meg, ökológiai minőségben. A kutatómunka fontos lépéseként, tavaly novemberben, a Magyar Tudomány Napján új, országos ökológiai őszibúza fajtateszt-hálózat indítását jelentettük be. Ökológiai gazdálkodási körülmények között, szántóföldi kisparcellás kísérletekben tesztelik a biotermesztés számára ígéretes hazai és nemzetközi búzafajtákat, országosan hét helyszínen, több mint 20 búzafajtával.

„A kutatásainkba bevont ősgabonák – vagy másnéven pelyvás gabonák – kedvezőtlen adottságú területeken is sikerrel termeszthetőek, nagyfokú alkalmazkodó képességük miatt különösen értékesek. Az ősgabonák a modern kenyérbúzához képest más beltartalmi mutatókkal bírnak, sokszor más fehérje összetétellel. Ezért fontos piaci lehetőséget jelentenek a környezet- és egészségtudatos vásárlók, vagy éppen a gasztronómia szereplőinek.” – tért rá gabonakutatásaik közül az ősgabonákban rejlő lehetőségekre Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

A tapasztalatok arra is rámutatnak, hogy a manapság felmerülő ételallergiák között, - például gluténtartalmuk ellenére -, egyes ősgabona fajták fogyasztható alternatívát kínálnak a gluténérzékenyeknek.

Forrás ÖMKi (150)
Dr. Bencze Szilvia, az ősgabona fajtateszt kísérleteink vezetője, előtte alakor gabona (Forrás:ÖMKi)

Izgalmas, egyre kedveltebb ősgabonák: a tönke és az alakor

A tönke és alakor ősbúza fajok a tönkölytől eltérően szinte alig ismertek, pedig több tulajdonságukat tekintve is vetekszenek vele, sőt gyakran felül is múlják azt. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetételük, emészthetőségük, antioxidáns-vegyület és ásványianyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket. A mezőgazdasági termelés során előnyük a jó betegségellenállóságuk, alkalmazkodóképességük, vitalitásuk, és gyomelnyomó képességük.

Az egészséges búzától a ropogós kenyérig

Bár az igazán jó minőségű kenyér előállításához az első fontos lépés a kiváló gabona, az is lényeges, hogy a teljes ökológiai termékpálya, vagyis a biobúza-termesztés mellett az őrlés és a feldolgozás is hazai vállalkozásoknál valósuljon meg, és a helyben előállított biotermékekre rátaláljon a magyar vásárlóközönség.

„Szűken vett kutatási területünkön túllépve rendszeresen szervezünk gazda-molnár-pék találkozókat, és ehhez kapcsolódva hoztuk létre a gazda-molnár-pék adatbázist, hogy a termelők és a termékpálya további szereplői könnyebben egymásra találjanak, és ezáltal minél több pékségbe és háztartásba eljuthasson az egészséges, szermaradványoktól mentes bio búzaliszt.” – utalt a teljes termékpálya kialakításának fontosságára az ÖMKi ügyvezetője. 

Nemrégiben a piac szereplőinek összekapcsolása és a tudásátadás jegyében, szántóföldi szakmai napra hívtuk az érdeklődőket. A találkozón Nobilis Ágoston, a Vértes lábánál elhelyezkedő Csoroszlya biogazdaság vezetője számolt be öko búzatermesztési tapasztalataikról és a farm legújabb fejlesztéseiről: hogyan kerül be a gabona a nemrég üzembe helyezett malomba, hogyan jut el a liszt a pékségekig.  

A tapasztalatokról, fejlesztésekről videó is készült: 



A termékpálya fejlesztés jegyében azon dolgozunk, hogy a kísérletekben legjobban szereplő, on-farm partnereink által termesztett alakorból és tönkéből készülő ősgabona lisztek országosan is elérhetőek legyenek a vásárlók számára. A terméklánc elején a legfontosabb helyet elfoglaló gazdákat ehhez termesztési segédletekkel és szakmai műhelymunkákkal támogatjuk.

Kapcsolódó anyagok:

Tönke és alakor tájfajták termesztése ökológiai gazdálkodásban

Tönke és alakor búza Magyarországon - szakmai Facebook csoport

Gazda-molnár-pék adatbázis

Borítókép: tönke ősgabona

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2019. augusztus 8.

Diverzifikáció
Ősgabona fajtatesztek és termékfejlesztés

Részletek
2020. június 25.

Hír
Az ősgabonáknak kulcsszerepük lehet a jövőben

Évezredek óta velünk vannak, ott is teremnek, ahol a modern búzák nem, magas a beltartalmi értékük, egészségesek, különleges az ízük és készen állnak a jövő természeti kihívásaira: a tájfajta ősgabonák nem csak kiállták az idők próbáját, de kulcsszerepet kaphatnak a jövőben is.

Részletek
2021. június 30.

Hír
Szántóföldi szakmai nap Száron a diverzifikáció jegyében

Az ÖMKi „Diverzifikált biológiai alapok és agrotechnikák a fenntarthatóság jegyében” címmel tartott 2021. június 22-én szakmai napot a Csoroszlya Farm Kft. szári ökogazdaságában. 

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
Tönke és alakor tájfajták termesztése ökológiai gazdálkodásban

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Részletek

Rendezvény
Archív - Gazda-molnár-pék műhelymunka

Immár két éve annak, hogy a Pipacs Pékséggel közösen, megszerveztük az első magyarországi gazda-molnár-pék találkozót.

Részletek

Kiadvány
Ellenálló fajták gyümölcs-
termesztők részére – Almatermésűek

Ebben a kiadványban almatermésű fajok (alma, körte, birs, naspolya és ázsiai körte) biotikus és abiotikus stresszel szemben valamilyen módon ellenálló fajtáiról olvashat. Olyan termesztőknek szól ez a gyűjtemény, akik minél kevesebb növényvédőszer felhasználásával igyekeznek minőségi gyümölcsöt termeszteni.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen