Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

Öko ágazati konferencia 2020 - előadások

Töretlen a hazai ökogazdálkodás fejlődése, megduplázódott a bio területek mérete az elmúlt öt évben

Ökológiai Ágazati Konferencia 2020

Idén harmadízben szervezte meg az Ökológia Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a biogazdálkodási ágazat stratégiai konferenciáját. A szeptember 30. és október 2. között megrendezett eseményhez a járványügyi helyzetre való tekintettel ezúttal online formában csatlakozhatott a több mint 300 érdeklődő. A fókuszban az új Közös Agrárpolitika állt, azon belül is az ökológiai ágazat kilátásai, valamint a fenntartható gazdálkodás kihívásai és az azokra adható gyakorlati válaszok. A konferencia célja az ágazat szakpolitikai érdekképviselete, a legújabb kutatás-fejlesztési eredmények és kezdeményezések megvitatása és a szakmai együttműködések elősegítése volt.

A második és harmadik nap beszámolói itt érhetők el:
https://biokutatas.hu/hu/page/show/a-talaj-vedelme-tapanyagutanpotlas-okologiai-kerteszetekben
https://biokutatas.hu/hu/page/show/a-klimavaltozas-es-a-mezogazdasag-kapcsolata

Mit hoz a jövő? Trendek és kihívások a fenntartható mezőgazdaságban

A konferencia első napján az ökológiai gazdálkodást érintő szakpolitikai aktualitásokról tartottak előadást az Agrárminisztérium, az Európai Bizottság és az Európai Ökogazdálkodók Szövetsége (IFOAM Organics Europe) képviselői. „2019-ben 303 ezer hektárra emelkedett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt öt évben megduplázódott a hazai ökoterületek mérete.” - mondta Dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár megnyitó előadásában. „A Vidékfejlesztési Program által biztosított csaknem 100 milliárd forintos keret, amelyre ökológiai gazdálkodásra való áttérés vagy ökogazdálkodás fenntartása céljából lehetett pályázni, jelentősen hozzájárult ehhez a növekedéshez.” - emelte ki az államtitkár.

Forrás: A KSH statisztikai adatai és a MÁK adatközlése adatai alapján szerkesztette az ÖMKi

Az ökogazdálkodásba bevont területek impozáns növekedésével párhuzamosan a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások is dinamikusan fejlődtek: míg 2015-ben közel 2300 vállalkozó volt öko tanúsított, 2019-re számuk meghaladta az 5600-at. „A mennyiségi növekedés igen örvendetes, és megmutatja az ágazat itthon is egyre növekvő jelentőségét. A cél azonban az, hogy ne csak a minősített terület, de az ökológiai élelmiszer előállítás is dinamikusan növekedjen, és a támogatások révén szélesedjen a hazai ökotermékek piaca.” – tette hozzá a közös célokhoz Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az Ökogazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) alelnöke. „Az ökológiai termékek piaca évente 8-10 százalékkal bővül az Európai Unióban. A támogatások azt kell elősegítsék, hogy a hazai gazdálkodók minél jobban élni tudjanak ezzel a gazdasági lehetőséggel, miközben egyúttal fenntarthatóbban termelnek.” – emelte ki a szakember.

Feldman Zsolt hangsúlyozta – az új, európai Közös Agrárpolitika (KAP) kialakítása és a magyar stratégiai tervezés folyamatban van. Számítanak az ökológiai ágazat szereplőinek szakmai javaslataira, hogy 2023-tól a közös célokat legjobban szolgáló támogatási struktúra valósulhasson meg. Az Agrárminisztérium államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy az új KAP elindulása előtti úgynevezett átmeneti időszakban a minisztérium egy évvel meghosszabbítja az ökológiai gazdaságok 2020-ban lejáró támogatásait. Az érintett gazdálkodóknak nyilatkozni kell majd meghosszabbítási szándékukról, amelynél kiemelten fontos lesz a földhasználati jogosultság igazolása is.

Forrás: A KSH statisztikai adatai alapján szerkesztette az ÖMKi

Hogyan érhető el a 25%-os ökogazdálkodási területarány?

A szakmai tanácskozáson természetesen előkerült az Európai Zöld Megállapodás célkitűzése is, miszerint 2030-ig a tagállamoknak – Európai Uniós átlagban – kell elérni a mezőgazdasági területeken belül a 25%-os ökológiai gazdálkodási területarányt. „Az Európai Bizottság tisztában van a tagállamok közötti különbségekkel, így minden tagállam saját hatáskörben fogja elkészíteni a maga számára elérhető, de ambiciózus célértéket megfogalmazó, úgynevezett Ökogazdálkodási Cselekvési Tervet.” emelte ki Eric Gall, az Ökogazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) szakpolitikai előadója.

A hazai agrárium és azon belül az öko ágazat számára megkerülhetetlen, hogy meghatározzuk, mi legyen az elfogadható és reális célérték. A területi növekedés mellett célzott termékpálya fejlesztésekre, valamint az ökotermékek hazai fogyasztói bázisának növelésére is szükség lesz, hogy a jelenleg meghatározó nyerstermék-export irányából el tudjunk mozdulni a nagyobb hozzáadott értékű, hazai piacra szánt ökotermékek felé.” - mutatott rá Dr. Drexler Dóra.

Új jogszabályok, aktuális egyeztetések

Az új KAP mellett az ökológiai gazdálkodás új európai szintű termelési, ellenőrzési és kereskedelmi jogszabály csomagja is készülőben van, amely várhatóan 2022 januárjától lép életbe. A jogszabályokkal és az ágazat jövőjével összefüggésben konferenciánk előadói felhívták a figyelmet arra, hogy az uniós Ökogazdálkodási Cselekvési Terv 2020. november 27-ig nyilvános konzultáció keretében mindenki számára véleményezhető. Eric Gall, az IFOAM Organics Europe előadója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazat konkrét, határidőhöz kötött célokat és az előrehaladás rendszeres felülvizsgálatát várja el a közösségi cselekvési tervtől, és ezt javasolja a tagállami tervek elkészítésénél is.

Biogazdálkodás a gyakorlatban: aktuális szakmai témák a konferencia műhely-foglalkozásaiban

A szakpolitikai szekció után a konferencia gyakorlati témákat felvonultató műhelymunkákkal folytatódott. Elsőként az ökológiai őszi búza on-farm fajtatesztek legfrissebb eredményeiről számolt be Földi Mihály, az ÖMKi munkatársa. Előadásában hangsúlyozta, hogy kompromisszumot kell kötni a termésmennyiséget és a termésminőséget – jelen esetben a sütőipari minőséget – tekintve, mert a fajták általában nem képesek mind a két szempont vonatkozásában kiemelkedő teljesítményre. A fuzáriumra érzékeny fajták az ökológiai gazdálkodásban kerülendők, az erre való érzékenység az ökológiai fajtatesztekben fontos szempont.

Ezt követte Borbélyné Dr. Hunyadi Éva, vezető kutató előadása a szójatermesztés alternatív termesztéstechnológiájáról, a másodvetésről, amellyel kapcsolatban az ÖMKi már harmadik éve végez on-farm kísérleteket. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a mi éghajlati viszonyaink között is be tudnak érni a szuperkorai fajták másodvetésben, ennek azonban az a feltétele, hogy június végén–július legelején legkésőbb el kell vetni a magokat. Kritikus tényező a nem öntözött területeken a vízellátás, ugyanúgy, mint a fővetésben, de a gyomnyomást alacsonyabb szinten lehet tartani a fővetéshez képest. Problémát jelenthet a lepkefélék kártétele, ami 2019-ben tarrágást eredményezett egy dél-zalai termőhelyen, továbbá az alsó hüvelyek is közelebb helyezkedhetnek el a talajfelszínhez, ami a betakarításkor nagyobb elővigyázatosságot igényel. Ugyancsak figyelmet érdemel a gépesítés szervezése, mert a fővetéshez képest eltérő időszakban van szükség a vető-, illetve betakarító gépekre.

Anushka és Bettina szója másodvetés Hajdúnánáson 2020. augusztus 26-án. Forrás: ÖMKi

A szántóföldi tervezői műhelymunka során több gazdálkodó is beszámolt gyakorlati tapasztalatairól. Gergye Tamás, az Organic Food Kft. vezetője az ökológiai szójatermesztés gyomszabályozásáról tartott előadást. Ebben kitért azokra a műszaki megoldásokra, melynek során folyamatosan tudták növelni a mechanikai gyomszabályozás hatékonyságát, illetve stabilizálni tudták a termésátlagokat. Gergye Tamással videó is készült a bio szójatermesztés technológiájáról, ami az ÖMKi Youtube csatornáján, a gyakorlati videók lejátszási listájában érhető el.

Elhangzott a gyulavári Munkácsy-Tej Kft-nél alkalmazott szójatermesztési agrotechnika is, aminek a különlegessége az, hogy egyszerre foglalkozott a gazdaság fő- és másodvetéssel is. A másodvetésre az őszi takarmánykeverék lekerülése után került sor, és bár az időjárás szeszélyessége nem engedte meg a gyomfésűzést, az egyszeri sorközművelés ellenére alig volt gyomnyomás a területen.

Ezt követően Büki József mutatta be a 2019-es és a 2020-as évjárat sajátosságait és szójatermesztési tapasztalatait sukorói biogazdaságában. A két teljesen különböző évjárat eltérő termésmennyiségeket eredményezett: míg 2019-ben 2,5 t/ha fölött alakult a termés, az idei évben jóval 2 tonna alatt maradt. Az okok alapvetően a vízellátás zavaraiban keresendőek: egyrészt az aszályos nyári időszakok okoztak kárt, másrészt a talaj kedvezőtlen vízgazdálkodása, amelynek javítására felhívta a szójatermesztő gazdák figyelmét.

A konferencia első napjának előadásai

A teljes cikk megjelent az Agrofórum 2020/11. lapszámában. 

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2020. december 15.

Média
A talaj védelme: tápanyagutánpótlás ökológiai kertészetekben

A novemberi ágazati konferenciánk második napjának fő témája az ökológiai kertészetek tápanyaggazdálkodása volt, amit kertészeti tervezői műhelymunka követett.

Részletek
2021. január 18.

Hír
A jövőálló agrárium kialakításában vállalunk kulcsszerepet hazánk legnagyobb, ökológiai gazdálkodással foglalkozó kutatóintézeteként

Kutatási és szaktanácsadói szerepvállalásunkat folytatva, 2021-ben is a legjobb hazai agroökológiai gyakorlatok terjesztésén fogunk dolgozni.  

Részletek
2020. december 18.

Hír
Kellemes ünnepeket kíván az ÖMKi csapata!

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
50 érv a biogazdálkodás mellett

Ez a gyűjtemény áttekintést nyújt a bio- vagy más néven ökológiai gazdálkodás előnyeiről. Minden érvhez szöveges magyarázat tartozik, és minden érv mellett legalább egy irodalmi hivatkozást is megadunk, amely segítségével bõvebben is utána olvashat egy-egy témának az érdeklődő Olvasó. Az érvek kutatási eredményekből, valamint vonatkozó rendeletekből és szakcikkekből származnak. A lista a teljesség igénye nélkül készült.

Kiadványaink elektronikus formátumban ingyenesen letölthetők. A nyomtatott kiadványok, a nyomtatási díj kifizetése után rendelhetők meg. Postai kiszállítás esetén itt a webáruházban rendelheti meg a terméket. Amennyiben személyesen, az irodánkban szeretné átvenni a kiadványokat, kérjük írjon e-mailt az info@biokutatas.hu címre.

Részletek

Kiadvány
A búza-kőüszög felismerése, megelőzése és védekezési lehetőségek az ökológiai gazdálkodásban

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A búza-kőüszög, vagy büdösüszög (Tilletia caries) a búzán kívül más gabonaféléket is megfertőző gombabetegség, amely elsősorban a termés minőségét rontja. A Tilletia nemzetségbe több faj is tartozik, amelyek hasonló tüneteket okoznak, de közös jellemzőjük, hogy spóráik széllel és az egészséges szemek felületére tapadva terjednek, valamint közvetlenül a talajból fertőzhetnek. Összefoglalónk célja a kőüszög fertőzés jellemzőinek, a gomba életciklusának, valamint a fertőzés elleni védekezés módszereinek bemutatása.

Részletek

Kiadvány
Földigiliszták – A termékeny talajok építészei

A földigiliszták jelentősége és ajánlások a mezőgazdasági területeken való elterjedésük támogatásához.

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen