Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

vetésfehérítő bogár, kaolin   2022. április 21. Növényvédelem

Időszerű a vetésfehérítő bogarak és lárváik elleni védekezés

2022. évi 6. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

A kalászos gabonák termesztése során nem sok olyan állati károsító van, amelyek ellen valamilyen jellegű védekezés a biotermesztés keretein belül indokolt lehet. A vírusvektor levéltetvek ellen agrotechnikai módszerekkel (pl. megfelelő vetésidő) hatékonyan lehet küzdeni. A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) lárvája, a csócsárló ellen a vetésváltás, mint a biotermesztésben kötelezően előírt technológiai elem már önmagában kellő hatékonyságú védelmet biztosít. Egyedül a vetésfehérítő bogarak és lárváik azok, amelyek időnként olyan hatalmas egyedszámban jelennek meg a kalászosok levelein, amely már súlyos kártételt is előidézhet és amelyek ellen a védekezés igencsak indokolt lehet. 

Súlyos lombpusztulás a vetésfehérítő bogarak lárvái által

Amit a kártevőkről tudni kell 

A vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.) viszonylag kis testű, 3-4 mm-es, jól repülő levélbogarak, amelyeknek évente csak egy nemzedékük fejlődik és imágó alakban telelnek át a mezőgazdasági táblákat övező gyom szegély és erdősávok talajának felső rétegében. Oligofág fajok, azaz kizárólag fűféléken tudnak táplálkozni. E tekintetben is válogatósak, mivel a szőrözöttebb levelű fajokat kerülik, ugyanakkor a zsenge és édes levélzetű állományokat, mint pl. a tavaszi zab és a tavaszi árpa rendkívül kedvelik. Ha ilyen kultúrákat találnak, akkor a környék összes vetésfehérítője ott gyűlik össze, ott is táplálkozik és a többi gabonafélét szinte alig károsítják. 

Vetésfehérítő lárvák táplálkozás közben

A vetésfehérítő bogarak között hazánkban a leggyakoribb a veresnyakú árpabogár (Oulema melanopus). Gyakorta előfordul még a kéknyakú árpabogár (Oulema lichenis) és a kéknyakú búzabogár (Oulema septentrionis) is. Ez utóbbi érdekes módon sok, a konvencionális termesztésben alkalmazott inszekticid hatóanyaggal szemben megnövekedett ellenálló képességgel rendelkezik. E bogarak nevében megjelenő gabonafélék neve nem az általuk leginkább preferált gabonára utal, hanem csak arra, hogy a faj tudományos leírása során arról a tápnövényről gyűjtötték be. 

Veresnyakú árpabogár imágója

A vetésfehérítő bogarak a telelésből akkor jönnek elő, amikor a levegő hőmérséklete már tartósan meghaladja a +10–12 oC - os hőmérsékletet. Ez általában még olyan időszakban történik, amikor tél végén – tavasz elején igencsak hektikus a hőmérséklet változása, így az imágók előjövetele a telelő helyekről meglehetősen hosszú folyamat. A kirajzást követően a bogarak az érési táplálkozás céljából megindulnak a kalászos vetések irányába. Betelepedésük jellege nagymértékben függ az időjárástól.  Ha a nappali hőmérséklet 18–20 oC körüli, vagy azt meghaladja, akkor ezek a bogarak nagyon szívesen repülnek akár nagyobb, több száz méteres távolságokra is. Ha hűvös, szeles a tavasz, akkor a kirajzott imágók csak igen rövid távolságokra repülnek, így a betelepedés sok esetben a tábla szélekről indulva frontvonal szerű lesz. Ugyanakkor elég egy-két olyan meleg nap, amikor a bogarak szívesen repülnek nagy távolságokra ahhoz, hogy a fokozatos betelepülés helyett az imágók egyszerre a teljes táblát kolonizálhassák. Éppen ezért az esetleges kémiai védekezések során igen jó eséllyel a szegély kezelés nem elegendő a betelepedett imágók visszaszorítására. 

A betelepedés és az érési táplálkozás 7–14 napig is eltarthat. Utána a párosodás következik, amely igen sok esetben tömeges, azaz az imágók túlnyomó hányada egyszerre párosodik. A párosodás után pár napon belül megindul a peterakás. Ez meglehetősen sokáig, akár két hétig is eltarthat. A levelek színére, azaz jól látható helyre lerakott peték eleinte citromsárgák, de az egy hétig tartó embrionális fejlődés során színük fokozatosan sötétedik, míg elérik a lárvakelés előtti fekete színt. 

Súlyos bogár kártétel és kopuláló imágók - A védekezés legjobb időpontja

Míg az imágók táplálkozása során a levéllemez teljes vastagságában átrágásra kerül, addig a lárvák rágása – hámozgatása csak a levéllemez felső epidermiszét és a parenchima sejtek állományát pusztítja el. A levél fonákán levő epidermisz többé–kevésbé sértetlen marad, amelynek fehér színe miatt kapták ezek a kártevők a népi nevüket. Mivel mind az imágók, mind pedig a lárvák is kártevők, így gazdasági szempontból is érdemesebb – főképp nagy egyedszám esetén – már a betelepült imágók ellen védekezni. 

Védekezési lehetőségek 

A vetésfehérítő bogarak és lárváik ellen a biotermesztés során viszonylag kevés lehetőségünk van az agrotechnikai védekezésre. Főképp a nagyon veszélyeztetett tavaszi árpa és zab esetében ugyanakkor igencsak előnyös a minél korábbi vetés elvégzése, illetve annak kerülése, hogy szélesebb (15–20 km-es) körben a miénk legyen az egyetlen tavaszi kalászos, amelyet a kártevők megtalálhatnak. Egy heterogén, sokféle gabonafélével bevetett nagyobb terület a vetésfehérítő bogarak számára táplálékválasztási kísérletként is működik és a telelésből kirajzás után a bogarak a számukra leginkább tetsző kalászos táblán fognak csoportosulni.Ha ez éppen egy ízletes, kis levélfelülettel rendelkező tavaszi kalászos, akkor az imágók károsítása akár meg is semmisítheti az elvetett kultúrát. 

A genetikai védelem meglehetősen korlátozott és e tekintetben alig van releváns és elérhető információ a gazdálkodók számára. Ami biztos, hogy a szőrösebb levelű őszi búza fajtákat ezek a kártevők lehetőség szerint kerülik. Van néhány őszi búza fajta, mint pl. a Capo, amely évről évre rendszeresen és erősen szenved ezektől a kártevőktől. A genetikai védelemre a védekezés során nem igazán lehet építeni. 

Jelen időszakban, amikor már az elvetett, kikelt és fejlődésben levő állományok vannak veszélyben, már túlságosan sok lehetőségük nincs a biotermesztőknek, mint a kémiai növényvédelem, vagy valamekkora károsítás elviselése. A jelenlegi, április közepe–vége körüli időszakban a károsítók döntően még a párosodás időszakában vannak. Ha szélsőséges mértékű a vetésfehérítő bogarak betelepedése után a kártevők egyedszáma, vagy ha rendkívül értékes állomány (pl. vetőmag, speciális céltermesztésre elvetett fajta) védelme a cél, akkor érdemes lehet szükséghelyzeti engedélyt kérni a Laser használatára. Ez az inszekticid használható biotermesztés során is. Ugyanakkor, mivel kalászosokban nincs engedélyezve, ezért csak a NÉBIH által kiadott szükséghelyzeti engedély birtokában használható fel. A védekezésre optimális időpont a bogarak párosodásának időszaka. Ha korábban kezelünk, akkor a később betelepülő egyedek egy része nem fog találkozni a készítménnyel, így túl fogja élni a beavatkozást. Későbbi kezelés esetén az imágókat el lehet ugyan pusztítani, de ha már történt peterakás, akkor azokból a petékből már nyugodtan kikelhetnek a kártevők lárvái. Mire azok megjelennek, a kezelésünk már elveszítette hatékonyságát, így a károsításnak szabad útja lesz. 

Hasonló a helyzet a kártevők lárváinak esetében is. A kaolin hatóanyagú, az agyagásvány őrlemény higroszkópos tulajdonságain alapuló Surround WP készítmény alkalmas a vetésfehérítő bogarak lárváinak hatékony gyérítésére, de jelenleg nincs engedélyezve a kalászosokban ezen károsítók elleni használatra. Így felhasználása ugyanúgy, mint az imágók elleni védekezés esetében, szükséghelyzeti engedélyhez kötött. Felhasználható a Laser is, ugyan ilyen feltételek mellett. 

A védekezés során – amennyiben az még lehetséges – lehetőleg részesítsük előnyben az imágók elleni védekezést. Ezzel egyrészről megspórolható az általuk okozott levélveszteség jelentős része és a lárva kártétel szinte teljes mértéke. A lárvák elleni védekezésnél célszerű tisztában lenni azzal is, hogy a peterakás nem egyszerre történik, így a lárvakelés akár szélsőséges mértékben is elhúzódhat az időjárás függvényében. Ezáltal egy védekezéssel a fiatal, L1–L2 stádiumú lárvák csak viszonylag kis hányada érhető el egy alkalommal a felhasznált inszekticiddel. Gondot okozhat a csapadék is, mivel a Surround WP könnyedén lemosódik, illetve nagyon páratelt közegben hatékonysága jelentősen csökkenhet. 

Meg kell említeni, hogy vetésfehérítő bogaraknak is számos természetes ellensége van. A petéket, lárvákat és bábokat több hártyás szárnyú faj parazitálja. A leggyakoribb lárvaparazitoid (Necremus leucarthos) a lárvák közel 47%-át fertőzi. Több entomopatogén gomba élősködhet a lárvákon és imágókon. A közönséges tolvajpoloska, aranyszemű fátyolka, darázsalakú farkaslégy, fekete héjalégy és a közönséges karolópók a vetésfehérítő bogár ragadozója. Éppen ezért van jelentősége annak, hogy mekkora táblákat alakítanak ki és a táblák szélén milyen jellegű állandó növényzet van, illetve az hogyan van kaszálva.  

Bármilyen módon kerülünk is kapcsolatba a vetésfehérítő bogarakkal, mindenképpen gondos, az érintett táblák teljes területét átfogó, többszöri állomány felmérés, szemlézés alapján döntsünk csak egy esetleges kémiai védekezés mellett. Ne feledjük, hogy ez még a biotermesztés feltételrendszerében is egy végső megoldás! 

Budapest, 2022. április 17.

Borítókép: vetésfehérítő bogár lárvája

Fotók forrása: ÖMKi

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.            

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2021. július 19.

Növényvédelem
Tarlók és árvakelések szerepe a növényvédelemben 

2021. évi 13. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Részletek
2021. november 26.

Növényvédelem
Lehullott gyümölcsök megfigyelése

2021. évi 24. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek

Részletek
2020. március 25.

Növényvédelem
Monília ellen az öko termesztésben

Növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek

2020. évi 3. felhívás: előrejelzés és növényvédelmi teendők Zsigó Györgytől.

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
A búza-kőüszög felismerése, megelőzése és védekezési lehetőségek az ökológiai gazdálkodásban

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A búza-kőüszög, vagy büdösüszög (Tilletia caries) a búzán kívül más gabonaféléket is megfertőző gombabetegség, amely elsősorban a termés minőségét rontja. A Tilletia nemzetségbe több faj is tartozik, amelyek hasonló tüneteket okoznak, de közös jellemzőjük, hogy spóráik széllel és az egészséges szemek felületére tapadva terjednek, valamint közvetlenül a talajból fertőzhetnek. Összefoglalónk célja a kőüszög fertőzés jellemzőinek, a gomba életciklusának, valamint a fertőzés elleni védekezés módszereinek bemutatása.

Részletek

Kiadvány
Ősgabona fajtatesztek első öt éve 2016-2020

Hamarosan

Részletek

Kiadvány
50 érv a biogazdálkodás mellett

Ez a gyűjtemény áttekintést nyújt a bio- vagy más néven ökológiai gazdálkodás előnyeiről. Minden érvhez szöveges magyarázat tartozik, és minden érv mellett legalább egy irodalmi hivatkozást is megadunk, amely segítségével bõvebben is utána olvashat egy-egy témának az érdeklődő Olvasó. Az érvek kutatási eredményekből, valamint vonatkozó rendeletekből és szakcikkekből származnak. A lista a teljesség igénye nélkül készült.

Kiadványaink elektronikus formátumban ingyenesen letölthetők. A nyomtatott kiadványok, a nyomtatási díj kifizetése után rendelhetők meg. Postai kiszállítás esetén itt a webáruházban rendelheti meg a terméket. Amennyiben személyesen, az irodánkban szeretné átvenni a kiadványokat, kérjük írjon e-mailt az info@biokutatas.hu címre.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen