A pókok utódlása

Tánc, muzsika és ajándékosztás – Az udvarlás

Mindenki másképp csinálja – a pókok udvarlására is igaz a mondás, hiszen a kémiai kommunikációtól a nászajándékon át a hangeffektekkel kísért bonyolult násztáncig igen sokféle udvarlási viselkedést találunk az egyes pókfajoknál. Az udvarlás koreográfiája többnyire fajspecifikus: az adott faj nősténye felismeri a közeledő hím viselkedését, ebből tudja, hogy nem prédaállat, és nem más faj hímje közeledik hozzá (Foelix 2011).

Ez utóbbi valójában nem ritka esemény, pókoknál ugyanis ivarérésük után általában a hímek indulnak a nőstények keresésére, és gyakran megpróbálnak párosodni más fajbeli nőstényekkel is (Foelix 2011). Az 1. ábrán is egy ilyen helyzetet láthatunk, viráglakó karolópók (Misumena vatia) hímje igyekszik párosodni egy fehér karolópók (Thomisus onustus) nőstényével.

1. ábra: viráglakó karolópók hímje egy nőstény fehér karolópók hátán

Hogy a képen látható szituáció hogyan végződött, azt nem tudjuk, szerencsés esetben a nőstény érdektelensége után a hím szabadon távozhatott, rosszabb esetben viszont prédának is nézhették. A fajok közötti párosodás a legtöbb esetben az ivarszervek különbözősége miatt amúgy sem működne, ezek ugyanis (többnyire) szintén fajspecifikusak, és afféle fajra jellemző kulcs-zár elven működnek (erről bővebben a jövő heti cikkünkben olvashatnak).

Fajközi utódnemzés, azaz hibridizáció mindebből adódóan olyan fajok között fordulhat csak elő, ahol az udvarlási rituálé és a párzószervek hasonlatossága ezt egyaránt lehetővé teszik. Európában egyes, hazánkban is részben honos zugpókfélék (Eratigena fajok) között figyeltek meg a kutatók hibridizációt (Oxford & Smith 2020).

A nőstények megközelítése még saját fajuk hímjei számára is rendkívül kockázatos vállalkozás, hiszen a nőstények szinte mindig nagyobbak a hímeknél. Bizonyos fajok esetében, például a karéjos keresztespóknál (Argiope lobata) a különbség óriási is lehet (2. ábra). A hazai fajok között e szabály alól kivétel például a búvárpók (Argyroneta aquatica, 3. ábra), ahol a hímek testhossza elérheti a 1,5 centimétert, míg a nőstényeké 1 centi alatt marad (Szinetár 2022).

2. ábra: karéjos keresztespók nőstény (hátul) és hím (elöl)

3. ábra: búvárpók nőstény (bal) és hím (jobb)

A pókhímek többségének így mindent el kell követnie, pontosan követve az udvarlási koreográfiát, hogy a nőstény ne nézze prédának őket. Az alábbiakban néhány gyakori hazai pókfaj udvarlási stratégiáit vesszük sorra.

Kézjelek

A pusztai farkaspók (Pardosa agrestis) kistermetű farkaspókfajunk, egyedei a legtöbb farkaspókhoz hasonlóan szabadon vadásznak, így látásuk igen fejlett. Ennek az udvarlás során is hasznát veszik. Egy nemzetközi kutatócsoport (Chiarle és mtsai., 2013) különböző Pardosa fajok udvarlási koreográfiáját elemezte, és megfigyelték, ahogy a pusztai farkaspók hímjei integetéssel, tapogatólábaik és első pár járólábuk emelgetésével, ingatásával kommunikálnak a nőstényekkel. A 4. ábrán csak néhány elem látható a hosszas koreográfiából, amely sokféle, körkörös, integető elemeket is tartalmaz; a mozgásról videófelvételt is megnézhetünk az interneten.

4. ábra: pusztai farkaspók hímjének integetése

Pengetés

A nagy eretnekpókok (Amaruobius ferox) nem szabadon, hanem hálóval vadásznak, falak repedéseibe, farakásokba, kövek közé szövik jellegzetes, kusza, bolyhosszálú fogóhálóikat, amelyek hevenyészett tölcsérben végződnek. Udvarláskor a hímek tapogatólábaikkal pengetik a nőstény hálójának fonalait, és az utótestüket rezgetik. A pengetés ritmusa és frekvenciája fajspecifikus (Foelix 2011): a 6. ábrán alul látható a nagy eretnekpók „szerenádja”, felette egy másik eretnekpókfaj, a Nyugat-Európában honos Amaurobius similis udvarlási „pengetése” látható. Nem csak a rezgésszám tér el látványosan a két fajnál, az A. similis-szel ellentétben a nagy eretnekpók az utótestét is használja a rezgéskeltésre. 

5. ábra: nagy eretnekpók nősténye várakozik a hálójában

6. ábra: nagy eretnekpók (alul) és egy másik eretnekpókfaj (felül) hímjeinek „szerenádja” (szómagyarázat: palps – a tapogatólábak keltette rezgések; abdomen – az utótest által keltett rezgések)

Saját hangszer

Bizonyok pókfajok nem elégedtek meg a háló pengetésével, saját „hangszert” fejlesztettek ki (Lee és mtsai., 1986). A kétpettyes faggyúpók (Steatoda bipunctata) épületekben is gyakori törpepókfélénk, ereszek, polcok, radiátorok alá, sarkokba szövi kusza hurokhálóját. Hímjeik a tücskökhöz és szöcskékhez hasonlóan képesek a stridulációra, azaz hangképzésre két testrészük összedörzsölésével. Az előtest hátsó és az utótest első peremét dörzsölik össze, előbbin nagyjából 1mm²-es barázdás felület alakult ki, utóbbin erős szőrök, melyek együtt 800-1000Hz-es, a leírások szerint időnként emberi füllel is hallható hangot adnak ki, ezzel igyekezve elcsábítani a hálóban várakozó nőstényeket.

7. ábra: hím kétpettyes faggyúpók mászik a házfalon

8. ábra: a kétpettyes faggyúpók hímjének hangképző szervei: az utótest elülső peremén sorakozó erős szőrök (bal felül), és az előtest hátulsó peremén elhelyezkedő barázdás felületek (jobb felül), valamint a „szerenád” spektrogramja (jobbra lapozva)

Nászajándék

A csodáspók (Pisaura mirabilis) látványos, viszonylag nagy méretű (testhosszuk eléri a 1,5 centimétert), szabadon vadászó pókfajunk. Hogy elnyerje a nőstény kegyeit, a csodáspók hímje zsákmányt ejt, becsomagolja, és odaadja azt a nősténynek (Scott és mtsai., 2018). Kedvező fogadtatás esetén az ajándéknak az az előnye is megvan, hogy a nőstény el van foglalva az ajándékkal amíg a hím párzik vele. Ez is egyfajta kockázatcsökkentő stratégia a hímek részéről, akiknek célja, hogy minél több nősténnyel párosodjanak.

9. ábra: csodáspók hímje (bal) pókselyembe csomagolt ajándékot ad a nősténynek (jobb)

Bizonyos fajok egy szinttel továbbfejlesztették ezt a gyakorlatot, és nem akármilyen nászajándékot adnak a nősténynek: rivális hímek holttestét. Erről és sok más, a párzással kapcsolatos érdekességről, többek között szexuális kannibalizmusról és hímek rituális harcáról jövő heti cikkünkben olvashatnak.

A Pók-Háló részvételi kutatás a dm drogérialánc támogatásával jött létre.