Változatos programokkal várta az érdeklődőket az ÖMKi az Ágazati Szakmai Napján

Az Ágazati Szakmai Nap kora délelőtt plenáris üléssel vette kezdetét. Ennek keretében elsőként Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője és Rózsa László, a Georgikon Campus főigazgatója tartott egy-egy rövid megnyitó beszédet. Az első előadó Szabó László, a pénzügyi világból érkezett biogazdálkodó (Tarkarét Biofarm, HOLD alapkezelő) volt, aki gazdasági adatokkal alátámasztva vázolta fel azt a szemléletet, mely alapján ő maga is gazdálkodik. Fő üzenete az volt, hogy látva az árat, amit a környezet és egészségünk fizet, nem a termelés mennyiségére kellene koncentrálnunk, hanem továbblépni a minőség felé: magas hozamok helyett magas beltartalmi értékű élelmet előállítani, illetve a rövidtávú hasznot hozó intenzív gyakorlatok helyett fenntartható, holisztikus módszereket alkalmazni. Őt követte Prof. Dr. Knut Schmidtke, a Drezdai Egyetem ökológiai gazdálkodás professzora, aki az ÖMKi meghívását elfogadva ismét Magyarországra látogatott, hogy friss kutatási eredményeket és nemzetközi példákat adjon át az érdeklődőknek. Előadásában a regeneratív mezőgazdaság elméletéről és gyakorlati eredményeiről számolt be, kiemelve, hogy a regeneratív módszereket jelenleg, egységes feltételrendszer híján, mindenhol másképp értelmezik. Németországban például a komposzttea és az effektív mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények (EM) lombra kijuttatása is költséges része az ajánlásoknak, ugyanakkor e két inputanyag ilyen jellegű alkalmazásának hatásosságát nem tudták alátámasztani a kutatók.

A rendezvény egy rövid kávészünet után négy párhuzamos szekcióval folytatódott.

A szántóföldi szekcióban az ÖMKi ezirányú kutatásait mutatták be az azokat vezető munkatársak:
„Élő laboratórium kutatási módszertan alkalmazása a talajvédelmi kutatásokban” címmel tartott előadást Dr. Berényi Üveges Judit (vezető kutató, ÖMKi), melynek során a Homokhátságon folyó kutatásokat állította példaként, a regeneratív talajművelés lehetőségeit és hatásait vizsgálva.

Utána az őszi búza on-farm fajtatesztek legújabb eredményeit mutatta be Földi Mihály (vezető kutató, ÖMKi), összefoglalva a már több mint 10 éve folyó fajtatesztek legfőbb következtetéseit. Vázolta úgy a mennyiségi és minőségi mutatók összefüggéseit, mint az ökológiai gazdálkodásban releváns fajtákat, továbbá a környezeti hatásokat, s a fajtaválasztás szempontjait.

A már negyedik éve folyó ÖMKi-VSZT-Nébih kisparcellás öko búza kísérletekről Balog Emese (kutató, ÖMKi) számolt be, ami példaértékű ágazati összefogással: kutatóintézetek, nemesítők, vetőmagforgalmazók és szakpolitikai résztvevők bevonásával valósulhatott meg. Eredményeképp hét helyszínen több mint 20 fajta tesztelése vált lehetővé, ökológiai termesztési feltételek mellett.

„Gazdálkodj okosan: ökológiai módszerek és (műholdas) távérzékelés” című prezentációjában Sulyán Péter (agrárinformatikai projektvezető kutató, ÖMKi) szemléltette azokat a lehetőségeket, amik a földterületekről adhatnak információt a gazdálkodóknak, a fajta- és termesztéstechnológiai tesztekkel foglalkozó kutatóknak.

„Tapasztalatok az ősgabona kutatásokban” címmel foglalta össze Dr. Bencze Szilvia (vezető kutató, ÖMKi) a Kutatóintézet fajtatesztjeit és azok eredményeit, termékpálya-építési tapasztalatait a pelyvás gabonák témájában, ami egyre nagyobb érdeklődésre tart számot mind a termesztők, mind a fogyasztók részéről. Bár a feldolgozásuk eltér a hagyományos búzáétól, a különleges minőségi paraméterek keresetté teszik ezeket a fajokat mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon.

A szántóföldi témájú előadásokat felvonultató blokk moderátora Borbélyné Dr. Hunyadi Éva (szántóföldi csoportvezető kutató, ÖMKi) volt.

A kertészeti szekción hat előadást hallgathattak meg a résztvevők az ÖMKi munkatársaitól: Az „Élő laboratórium kutatási módszertan alkalmazása a kertészeti kutatásokban” c. előadásában Dr. Tóth Ferenc (kertészeti csoportvezető kutató) az ÖMKi On-farm kutatásainak részvételi módszereit mutatta be. „Agrárinformatikai eszközök és módszerek felhasználási lehetőségei a kertészeti kutatásokban” címmel Labus Balázs (agrárinformatikai csoportvezető) az IT és a távérzékelési eszközök kutatás-támogató szerepéről adott ízelítőt. „Vadvirágos magkeverékek fejlesztése gyümölcsösökben, az ÖMKi hároméves kutatásainak tapasztalatai” c. előadásában Dr. Miglécz Tamás (projektvezető kutató) bemutatta, hogy az elmúlt évek extrémitásokban bővelkedő időjárása ellenére is sikerült olyan új, honos gyepi növényfajokat azonosítani, melyek a klímaváltozást jobban tolerálják a sorközökben. „Virágos sorközvetések szerepe a megőrző biológiai védekezésben szőlőültetvényekben” címmel Dr. Mezőfi László (projektvezető kutató) a szőlőültetvények virágos sorközvetésének rovarpopulációkra gyakorolt pozitív hatásáról adott áttekintést. A beporzók és más hasznos élőszervezetek egyedszámában és fajgazdagságában egyaránt szignifikáns növekedést tapasztalt a felvételezések során. „Zöldkomposzt-alapú, tőzegmentes kísérleti termesztőközegek tesztelése önkéntesek bevonásával” címmel Gyöngyösi Emese (projektvezető kutató) a lombkomposzt felhasználásával zajló ’citizen science’ kutatási projektről, Selmeczi Dóra Sára (kutató) pedig a kertészetekben alkalmazható talajtakarási módszerekről beszélt „Különböző talajtakarási módok/módszerek értékelése a talajélet szempontjából” című előadásában.

Az állattenyésztési szekció első előadásában Szunyogh András (DEDES magánökológiai projekt) mutatta be az egész éven át legeltetett területeken a biodiverzitás fenntartását és fokozását célzó projektjüket, ahol nagy hangsúlyt kap az állatállomány (angus marha és akhal teke ló) környezethez való alkalmazkodása, az állatok immunrendszerének erősítése és az emberi beavatkozások számának csökkentése. Folytatásként Benedek Zsuzsanna (MATE Georgikon Campus Állattenyésztési Tudományok Intézet) az ökológiai szemléletű sertéstartás nehézségeit ecsetelte az afrikai sertéspestis kapcsán, továbbá szólt az állatok jóléte és jólléte közötti különbségekről és az ökogazdaságokban alkalmazható fajtákról. Ezt követően a Sándor-tanya Biofarm tulajdonosa, Nagy Sándor mutatta be, hogyan és milyen okból integrálták a tojás- és hústermelő baromfi tartását az addig főleg zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdaságukba, majd Cserháti Mátyás hívta fel a figyelmet a rossz mezőgazdasági földhasználat és a klímaváltozás következtében a földterületek leromlására és további hasznosítási lehetőségeire, melyek között elősorban a legeltetés szerepel. Szentes Szilárd az országos gyepfelvételezés tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, míg zárásképp Biszkup Miklós (kutatási asszisztens, ÖMKi) és Bori Dániel (agrárinformatikai munkatárs, ÖMKi) a modern GPS-technológiák használatának lehetőségeiről és az adatok feldolgozásáról beszélt a legeltetett állattartás tükrében.

A negyedik, azaz a regeneratív szekción Prof. Dr. Knut Schmidtke az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható, hatékony input anyagokról adott elő, kiemelt figyelmet fordítva az optimális csíraszám, sorköz távolság, talajtakarási mód és talajművelés megválasztására.

A párhuzamos üléseket a délutáni terepi látogatások egyik választható célállomásaként is szolgáló Tarkarét Biofarm által biztosított, ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagokból készült ebéd követte, majd a résztvevők ismét csoportokba szerveződtek és meglátogatták a regisztráció során választott célpontjukat: a zalaköveskúti Tarkarét Biofarm, a zalavári Gyürkice-tanya ökológiai gazdaság és a MATE Cserszegtomaji Szőlészeti-borászati Kísérleti Telep közül választhattak, avagy az egyik egyetemi előadóban foglaltak helyet „A regeneratív mezőgazdaság forradalma a talajegészség megőrzéséért” címet viselő panelbeszélgetésen, amit Balogh Lili (elnök, Magyarországi Agroökológiai Hálózat Egyesület) moderált.

Az Ágazati Szakmai Napon elhangzott előadások hamarosan elérhetők lesznek az ÖMKi honlapján.