Öko kalászos fajtabemutató a Nyugat-Dunántúlon
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósága (Nébih MGEI) és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) öko kisparcellás őszi búza fajtabemutatót szervezett 2023. június 22-én Röjtökmuzsajon, és a Nébih ökológiai művelésre átállt fertődi Kísérleti Telepén.
A szántóföldi fajtabemutatót követően, ahol a vetőmagforgalmazók bemutathatták a ÖMKi-VSZT-Nébih öko kisparcellás fajtatesztekben szereplő fajtáikat, rövid szakmai tanácskozásra is sor került.
Várszegi Gábor, a Nébih MGEI igazgatója „A Nébih szerepe az ökológiai gazdálkodásra alkalmas fajták vizsgálatában” című előadásában bemutatta a fajtaelismerés folyamatát a nemesitői bejelentéstől a fajtaregisztrációig. Kiemelte, hogy az ökológiai nemesítés az Új Közös Agrárpolitika elemeihez, pl. a biodiverztás stratégiához is szorosan illeszkedik, hiszen a mezőgazdaságilag művelt területek 2030-ra előirányozott 25 %-os öko részarányának eléréséhez nélkülözhetetlenek a megfelelő fajták. A Nébih szombathelyi szervezetéhez tartozó fertődi terület mellett a közeljövőben várhatóan Tordas is be tud majd kapcsolódni az ökológiai fajtaminősitésbe az ökológiai művelésre való átállásnak köszönhetően.
Ez azért is különösen fontos előrelépés, mert 2023 júliusától árpa, kukorica, búza, és rozs vonatkozásában a Nébih is fogadhatja az ökológiai fajtabejelentéseket. Bár egyelőre a konvencionális nemesítésben alkalmazott DUS vizsgálati szempontokat tekintik mérvadónak, a jövőben ezt az ökológiai gazdálkodásban elvárható speciális tulajdonságokra is optimalizálják. A posztregisztrációs kísérletek szerepét Várszegi Gábor az előbbieken túlmenően a nemzetközi fajta összehasonlításban is kiemelte.
Várszegi Gábor
Az ÖMKi-VSZT-Nébih kisparcellás fajtateszt hálózatát Dr. Mikó Péter osztályvezető (ATK-Mezőgazdasági Intézet) mutatta be. Kiemelte az ÖMKi szerepét a postregisztrációs kísérletek elindításában, amely olyan projektek keretében indulhatott el, mint az ökológiai nemesítés és fajta használat fejlesztését célzó Liveseed és Liveseeding projektek. A 2019-ben kezdődött műhelymunkákat mára felváltotta a VSZT részvételével megalakult Ökológiai Vetőmag Munkacsoport, amelynek keretén belül rendszeres egyezetetések és tapasztalatcserék zajlanak, valamint javaslatok megfogalmazására is sor kerül. Az ökológiai fajták térnyerését azonban lassítja, hogy a piac egyelőre kicsi, és ökológiai nemesítéssel nemzetközi szinten is kevesen foglalkoznak – idehaza például egyedül Martonvásáron zajlik ezirányú kutatás – az elérhető fajták száma is alacsony.
Az öko őszi kalászos posztregisztrációs fajtatesztek 9 vetőmagforgalmazó cég mintegy 20 fajtájával immár harmadik éve folynak, két éve tönköly fajtákkal is kiegészülve. Az on farm típusú fajtateszteket ezek a kisparcellás, több ismétléses kísérletek jól kiegészítik, nagyobb fajtaszámot, több megfigyelési szempontot lehetővé téve.
A kísérletek részletes eredményei az ÖMKi honlapján is megtekinthetőek, de általánosságban jól megmutatják a termőhelyek és az évjáratok a fajták közötti különbségeket. Tavaly például a súlyos aszálykár az Alföldön 40-50 %-al alacsonyabb terméshozamokat eredményezett. Idén a betegségellenállóság mérettetik meg, különösen a sárgarozsda és a fuzárium vonatkozásában. A kísérleti eredmények a célzott, ökológiai vetőmag ellátást is segíthetik, Martonvásáron például a Pántlika búza fajtából a kísérletek eredményei alapján történt ökológiai minősítésű vetőmag előállítás.
Dr. Mikó Péter
Az ÖMKi ősgabona kísérleteit, amelyek részben a Divinfood projekt keretében zajlanak, Dr. Szira Fruzsina vezető kutató (ÖMKi), mutatta be. Bár az alakor és a tönke, részben speciális feldolgozási igényük miatt, kiszorultak a köztermesztésből, újbóli felfedezésük hozzájárulhat a szántóföldi növénytermesztés diverzifikációjához. Az alakor vetésterülete tavaly a 700 hektárt is megközelítette, a tönke vetésterülete az elmúlt 5 évben 100 ha körül alakult. A cél a vetésterület növekedése mellett, az is, hogy a megtermelt bio ősgabona hazai feldolgozásra és fogyasztás kerüljön, ezek a fajok ugyanis egyedi beltartalmi értéket képviselnek, termésstabilitásuk és betegségellenállóságuk pedig extenzív körülmények között felveheti a versenyt más búzafajokkal is.
Az ÖMKi tájfajta tesztek 2015-ben kezdődtek, ma kisparcellás és on-farm fajtatesztekben is szerepelnek a pelyvás gabonák. A rövid ellátási láncok fejlesztésében is szerepük lehet, az ÖMKi tájfajta lisztjei időszakosan már kereskedelmi forgalomba is kerültek. A kézműves pékségek és az otthon sütők különösen érdeklődnek az ősgabona lisztek iránt, de új irányt jelenthet a tészta előállítás is.
Dr. Szira Fruzsina
Balogh Stefánia, vetőmagfelügyeleti mérnök (Nébih-MGEI) az öko vetőmag adatbázisát mutatta be. Kitért az hazai vetőmagminősités történetére, ami már 145 éves múltra tekint vissza. Jelenleg 102 faj vizsgálatával foglalkoznak, amely összesen 1200 fajtát és 116000 ha vetőmag-előállító területet jelent. Ebből 3688 hektár az öko minősítésű terület. Elmondta, hogy a minősítési folyamat a vetésbejelentéssel kezdődik, de az idegenelés és a szemle után kerülhet csak sor a fémzárolt minősítésű vetőmag betakarítására. Évente 8-10 millió fémzár címkét állítanak elő, a minősített vetőmagok eredetisége pedig a Nébih honlapján ellenőrizhető. Az öko vetőmag adatbázis önkéntes alapon működik, jelenleg csupán 7 cég 39 terméke található benne. Kiemelte, hogy 2036 után nem lesz engedélyezett a konvencionális, csávázatlan vetőmagok használata bio minősítésű területen, így egyre nagyobb szükség lesz az adatbázis, és az ökológiai vetőmaghasználat felgyorsitására.
Balogh Stefánia
Fotók forrása: Soós Dániel, Nébih
Az esemény megrendezését részben a DIVINFOOD projekt támogatta, amely az Európai Bizottság Horizon2020 programja által finanszírozott kutatási és innovációs projekt. A támogatási megállapodás száma 101000383.
