Ökológiai és fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat erősítő támogatások a KAP Zöld Felépítményében

A mezőgazdaság és az élelmiszertermelés egyszerre az egyik fő hajtóereje és egyben legfőbb kárvallottja a súlyosbodó környezeti válságnak: a klímaváltozásnak és ezzel szoros összefüggésben az ökológiai rendszerek degradációjának. Az EU Közös Agrárpolitika (KAP) ismétlődő reformjaiban ezért ciklusról-ciklusra mind nagyobb hangsúlyt kapnak a „zöld”, fenntarthatósági követelmények, illetve a kifejezetten környezet- vagy természetvédelmi célú támogatások. A KAP az Európai Unió közös költségvetésének egyharmadát teszi ki, tehát hatalmas pénzügyi forrás, amely igen jelentős befolyással bír a szektorban dolgozók döntéseire. A környezeti kötelezettségek és lehetőségek megfelelő összehangolásával egyedülálló eszközt jelenthet a gazdálkodók, de valójában az egész agrárium környezeti teljesítményének javítására. Mindazonáltal az elmúlt évtizedekben, az ismétlődő reformok és zöldítések ellenére, a KAP nem járult hozzá kellő mértékben a különböző uniós és globális stratégiai célok megvalósításához (pl. üvegházhatású gázkibocsátás mérséklése, biodiverzitás-csökkenés megállítása). Sőt, sok esetben éppen ellenkező irányú hatásokat lehetett dokumentálni. Aktuálisan is azt látjuk, hogy az Európai Bizottság „Termelőtől a fogyasztóig” agrárstratégiájában és Biodiverzitás 2030 stratégiájában lefektetett fő célszámok nem kerültek be az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott KAP jogszabályokba, ami így azok elérését és megvalósítását is megkérdőjelezi. Ettől függetlenül a KAP 2023-2027 időszak úgynevezett Zöld Felépítménye egy újabb kísérlet a fenntarthatóság szempontjából kívánatos irányban történő változtatásra. De mi is ez a Zöld Felépítmény, és hogyan tudja támogatni az agrárium szereplőit az ökológiai vagy környezeti szempontból előnyös gyakorlatokra történő átállásban?

A Zöld Felépítmény

Az új EU-s KAP rendeletben a környezeti követelményszint ismét növekedett, és új beavatkozások, támogatási típusok jelentek meg, amelyek (különböző formában, tartalommal, és pénzügyi keretekkel, de) beépültek a tagországi KAP Stratégiai Tervekbe is. Mindezeket a környezeti szempontú elvárásokat és lehetőségeket foglalja rendszerbe a KAP úgynevezett Zöld Felépítménye. A Felépítménybe beletartoznak a támogatási jogosultsághoz teljesítendő környezeti alapfeltételek (kondicionalitás), és az önkéntesen igénybe vehető környezeti célú támogatások (Agro-ökológiai Program, ÖKO, AKG programok), valamint az ágazati és beruházási támogatások zöld elemei is (pl. öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások). A kondicionalitás szintje kötelező, de ezen túlmenően a gazdálkodók a saját adottságaik, tapasztalataik és környezeti ambícióik függvényében állíthatják össze és valósíthatják meg „zöld csomagjukat”, így a KAP tényleges környezeti hatása e két fő tényező (kötelezettség + önkéntes vállalások szintje) hatásaiból adódik össze.

A Zöld Felépítmény alapvető nóvuma itthon a támogatható területek fogalmának a bővítése. A megművelt mezőgazdasági területekbe vagy ezek közé ékelődő, természetes élőhelyfoltok óriási jelentőséggel bírnak a biológiai sokféleség megőrzése és a természet által a gazdálkodók részére ingyenesen nyújtott ún. ökoszisztéma szolgáltatások szempontjából. A fa- és bokorcsoportok, sövények, szegélyek, kisméretű vizes élőhelyek és ezek parti sávjai együttesen képezik az agrártájak zöld hálózatát, segítik a mikroklíma szabályozását, fékezik a szél deflációs és a víz eróziós hatását, továbbá olyan élőlényeknek adnak otthont, amelyek máskülönben nem tudnának fennmaradni, nem tudnák betölteni fontos szerepüket a helyi ökoszisztémában. A változatos élőhelyfoltok ugyanis gyakran támogatják a károsítókkal szembeni természetes védekezést, a kártevők és kórokozók populációinak szabályozását – így segítve a kémiai input anyagok nélküli gazdálkodást. Gondoljunk például a ragadozó madarakra, melyek csak a megfelelő fészkelő és ülőhelyek (bokrok, fák, vagy akár kihelyezett T-fák) jelenlétében tudnak hatékony segítőink lenni a rágcsálók féken tartásában. De említhetjük a kevésbé közismert parazitoid fürkészdarazsakat is, melyek különböző kártevők (levéltetvek, molytetvek, lepkék) petéibe, lárváiba helyezik tojásaikat, ezzel kontrollálva populációikat. Fennmaradni viszont csak ott tudnak, ahol elegendő virágzó aljnövényzet, természetközeli élőhelyfolt áll rendelkezésükre.

A korábbi KAP-ciklusokban ezek a természetközeli területek nem minősültek támogathatónak, ezért a gazdálkodók pénzügyi szempontból kimondottan ellenérdekeltek voltak a megőrzésükben. A jelen támogatási periódusban – a 2024-es évtől – ezek a területek is támogathatókká válnak, ami közel 100.000 hektáron teheti anyagi értelemben is érdekeltté a gazdálkodókat az ún. agro-ökológiai támogatható területek (AÖT) fenntartásában. Sőt, a Zöld Felépítmény más, választható elemei, így például az ún. agro-ökológiai nem termelő beruházások pályázati kiírásai abban is támogatják a gazdálkodókat, hogy az elvesztett „zöld infrastruktúrát” a területükön regenerálják, azaz természetközeli élőhely-elemeket hozzanak létre újonnan, amelyek után - a létesítés költségein felül - továbbra is fel tudják venni a területalapú támogatásokat.

A támogatható területekre azonban, ahogy azt fentebb is említettük, csak bizonyos alapvető feltételek teljesítése, illetve jogszabályok betartása esetén lehet kifizetést igényelni. Ezeket az alapkövetelményeket foglalja össze 2023-tól a Feltételesség (kondicionalitás). Mivel a mezőgazdálkodás okozta környezeti terhelés igen jelentős, megnövelt környezeti garanciákkal igyekszik a támogatási rendszer mérsékelni a negatív hatásokat.  Az új KAP Feltételességi előírásai a korábbi időszakban megismert Kölcsönös Megfeleltetés (KM) előírásaiból, valamint a (korábban önkéntes) Zöldítés egyes, immár kötelezővé tett előírásaiból állnak. A Feltételesség előírásait valamennyi, a KAP támogatásaiból részesülő gazdaság köteles betartani, a gazdaság teljes területén. Az előírások megszegése a teljes támogatási keret szankcióját vonhatja maga után. A Feltételesség keretrendszere a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) kilenc előírására épül, amelyeket 11 Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmény (JFGK) egészít ki. Ezek közül szinte mindegyik összefügg valamilyen mértében az ökológiai gazdálkodással, de kiemelendők az inputanyagok kijuttatásával, ezek környezeti hatásainak mérséklésével, valamint a vizek és a talaj védelmével kapcsolatos új, illetve módosuló szabályozások, melyekből néhány:

• A talaj védelme érdekében a korábbi erózióvédelmi szabály tovább szigorodott: a HMKÁ 5 alapján a 12%-nál nagyobb lejtésű területeken minden kapás kultúra– beleértve a kukoricát és a napraforgót is – kizárólag szintvonalasan, erózió elleni védősávok kialakításával vagy direktvetéssel termeszthető.
• A talaj további védelmét szolgálja a kötelező minimális talajborítás fenntartása (HMKÁ 6), ami őszi kultúra vetésével, másodvetéssel vagy a tarló szeptember végéig történő fennhagyásával teljesíthető. Ültetvények esetén a 12%-nál meredekebb lejtőkön sorköztakaró növényekkel vagy mulccsal kell gondoskodni a talajfelszín védelméről.
• A felszíni vizek védelmét szolgálja a vízvédelmi sávok egységes szabályozása (HMKÁ 4): a felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteren belül sem műtrágya, sem szervestrágya, illetve semmilyen növényvédőszer nem juttatható ki.
• A biodiverzitás megőrzése szempontjából a legfontosabb újdonság, hogy meghatározásra került a magas ökológiai értékű tájképi elemek és nem termelő területek minimális aránya (HMKÁ 8), amelyet a gazdálkodónak a mezőgazdálkodással érintett területen belül biztosítaniuk kell. Ennek értelmében a gazdálkodó eldöntheti, hogy szántóterületének 4%-án tart fenn nem termelő területet vagy tájképi elemet, vagy összesen 7%-ot szán ökológiai célokra, utóbbi esetben 3% továbbra is kötelezően tájképi elem, illetve nem termelő terület, 4% azonban – növényvédőszer-mentesen termelt – másodvetés, illetve nitrogénkötő növény lehet.

A KAP I. pillér új támogatási formája: az Agro-ökológiai Program (AÖP)

A KAP Zöld Felépítmény ezen új, önkéntes formája a környezeti és természeti értékek megőrzését célozza, mégpedig a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek, illetve az élővilág fenntartása érdekében tett vállalások alapján. A fenntartható gyakorlatok különböző földhasználati kategóriákból választhatók (szántó, gyep, ezen belül Natura, illetve nem Natura gyepek és ültetvény használati kategóriákból), és mindegyikhez pontszámok tartoznak (1 vagy 2 pont). Minden földhasználati kategóriában minimum két pont értékben kell a gazdálkodóknak előírásokat választaniuk a többlet támogatás (a teljes gazdaság területére hektáronként 80 euró) megszerzéséhez. 

Azt fontos kiemelni, hogy az AÖP kötelezettség vállalása egyéves, azaz évente változtatható, megújítható, vagy éppen abbahagyható. Az önként választható gyakorlatok jelentős része az ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható, néhány egyértelmű kivétellel, mint pl. a karbamid műtrágya fenntarthatóbb használata. A mikrobiológiai készítmények és talaj/növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása esetén fontos összevetni a kap.mnvh.eu oldalon található engedélyezett szerek listáját (jelenleg nem elérhető), a NÉBIH által kiállított ökológiai gazdálkodásban felhasználható termésnövelő anyagok 2023 júniusában frissített listájával. Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályozás lehetővé teszi a mikrobiológiai készítmények használatát, alkalmazásuk azonban nem helyettesíti a jó agronómiai gyakorlatokat, elsősorban a vetésszerkezet diverzifikálását (pillangós növények termesztése), ill. a területen tartott rendszeresen kaszált és lehordott szálastakarmányok termesztését. Ez utóbbi választható gyakorlatok teszik lehetővé – a szerves trágyázáson kívül – a nitrogén leghatékonyabb bejuttatását a növénytermesztési rendszerekbe, illetve váltják ki a legkedvezőbb talajjavító hatást. A méhekre veszélyes növényvédőszerek használatkorlátozási vállalásánál érdemes odafigyelni, hiszen ökológiai termelésben is engedélyezett több méhekre veszélyes hatóanyagú készítmény (Piretrin, Spinosad vagy a káliszappan). Ez növényvédelmi szempontból lényeges kihívást jelenthet a nagyobb méretű ökológiai ültetvényekben. Ennek a gyakorlatnak vállalásához a káliszappan alternatívájaként engedélyezett az Azadirachtin hatóanyag használata, amely nem kockázatos méhveszélyesség szempontjából. A szántóra vonatkozó gyakorlatoknál a táblaméret korlátozást abban az esetben érdemes vállalni, ha a táblák szegélyén sikeresen létrehozható olyan jó minőségű, állandó vegetáció, amely élőhelyet képes biztosítani a hasznos élőlények számára. A gyepek megőrzésére vonatkozó gyakorlatoknál kiemelt jelentősége van az alternáló kasza használatának, hiszen ezzel az eszközzel a lekaszált növénymaradvány csak eldől, nincs bedarálva, ezáltal az ízeltlábúaknak is nagyobb esélyük van a túlélésre.

Pozitív fejlemény lenne a jövőben az AÖP kapcsán, ha a szervestrágya, a komposztok, egyéb szerves, illetve ásványi talajjavítóanyagok (pl. ellenőrzött ipari vagy élelmiszeripari melléktermékek, mint a biogáz iszap, vagy a vinasz, ill. agyagásvány őrlemények, mint az alginit vagy a riolittufa) használata bekerülne a támogatható gyakorlatok közé. Ültetvények talajtakarása esetén pedig nemcsak az évelő, hanem a természetközeli, honos gyepi kultúrák létesítése is támogathatóvá válna.

A következő táblázat összefoglalja az ökológiai gazdálkodással is összeegyeztethető, AÖP-ben válaszható gyakorlatok listáját (részletek a gyakorlatokról a vonatkozó jogszabályban találhatók: 15/2023. (IV. 19.) AM rendelet)

1. táblázat. Ökológiai gazdálkodás elveinek megfeleltethető gyakorlatok az AÖP-ben (válogatás)

A KAP II. pillér válogatott zöld intézkedései: ÖKO, Natura 2000 gyepek támogatása, agro-ökológiai nem termelő beruházások, génmegőrzési programok, állatjólét, zöld beruházások és AKG

A KAP II. pillér, ahogy eddig is, tartalmaz számos, sokrétű fenntartható és környezettámogató intézkedést, amiből válogathatnak az ágazat szereplői. Ezek közül kiemelkednek az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és az ökológiai gazdálkodás fenntartása (ÖKO) és Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások, melyek eddig is jelentősen hozzájárultak a hazai mezőgazdasági gyakorlat fenntarthatóbbá tételéhez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez és növeléséhez, a természetes ökoszisztéma folyamatok erősítéséhez, a talaj biológiai állapotának védelméhez és javításához, és a növényvédőszerek negatív környezeti hatásainak csökkentéséhez. Mindkét támogatás 2025-ben kerül újra kiírásra (mindkettőben változások várhatóak), az ÖKO program nagy elvárása lesz, hogy 2027-re a hazai ökológiai művelés alá vont területek aránya a jelenlegi 6%-ról 10%-ra növekedjen.

Emellett pozitív változás, hogy az ökológiai gazdálkodók a beruházási támogatások esetén 10%-os támogatás-intenzitás kedvezményt fognak kapni - vagyis 50% helyett 60%-os támogatást - de ennek pontos előírásai még előkészítés alatt állnak, annak érdekében, hogy az tanúsított öko élelmiszert/alapanyagot előállító gazdaságok részesülhessenek belőle. Fontos kiegészítés lenne a jövőbeli ÖKO programban a szántóföldi célprogram esetén a talajjavító növények alkalmazásának elvárása legalább a területek 20%-os részarányán (ideiglenes gyepek, füves-pillangós növények keveréke, pillangós növények önmagukban, zöldtrágya növények a terület borítás/vegetációs idő arányában szorzóval számolva), illetve a téli talajtakarás minimális kötelező mértékének meghatározása (legalább a szántók 50%-án). Az ültetvény célprogram esetén a támogatásba vonható ültetvények maximális korának meghatározása elengedhetetlen lenne, és érdemes lenne a sorközök növényborításánál a honos gyepi fajok alkalmazását beemelni.

A Natura 2000 gyepterületek földhasználatára vonatkozó kötelezettség, illetve az ehhez rendelt kompenzációs kifizetés 2007 óta része a KAP szabályrendszerének Magyarországon. A 269/2007-es vonatkozó kormányrendelet a Natura 2000 hálózatban tartozó, gyepként hasznosított területek hasznosítására vonatkozó alapvető előírásokat tartalmazza, amelynek betartása minden érintett gazdálkodó számára kötelező – ehhez pedig egy hektáronkénti kifizetés tartozik. Ennyi év távlatában nagy biztonsággal kijelenthető, hogy ez a konstrukció nemzetközi összehasonlításban is párját ritkító, sikeres eleme a hazai támogatási rendszernek. A gyepek rohamos fogyatkozását legalább a Natura 2000 gyepterületek esetében – a hazai gyepek legértékesebb kétharmadánál – sikerült megállítani. A 2023-27-es ciklusban a beavatkozás várhatóan változatlan formában folytatódik, egy megemelt, 115 €/ha-os kifizetési összeggel.

Az önkéntesen igénybe vehető támogatások közül természet- és környezetvédelmi szempontból igen előremutató a már említett Agro-ökológiai nem termelő beruházások támogatása, amely korábban is szerepelt a II. pillér támogatási lehetőségei között, de ez a jelen ciklusban várhatóan nagyobb hangsúlyt kap. A támogatás célja az agrárélőhelyek ökológiai hálózatának helyreállítása változatos, természetvédelmi, víz és talajvédelmi szempontból egyaránt nagy jelentőségű nem termelő élőhely-elemek kialakításával. A konstrukció alkalmas az erőltetett művelésben tartás mérséklésére, azaz jelenleg szántóként művelt, de erre a környezeti, termőhelyi adottságok miatt nem alkalmas (lényegében csak a támogatás elnyerése érdekében művelt) földterületek más típusú hasznosításának támogatására. A kialakított élőhely-elemek, illetve az átalakuló földhasználat nagymértékben járulhat hozzá a mezőgazdálkodás biodiverzitás-növeléséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, valamint a területek vízháztartásának javításához. A kialakított élőhelyek segítik a házi méhek és a vad beporzó rovarok állományainak fennmaradását, és az ökológiai gazdálkodás szempontjából kulcsfontosságú biológiai védekezést A kapcsolódó pályázat megjelenése 2024-ben várható, amelyben helyet kap majd a gyeptelepítés támogatása, a cserjés sávok, mezővédő fasorok, fás legelő, vízvédelmi területek és vizes élőhelyek kialakításának és ezek fenntartásának ösztönzése. Meglehetősen magas támogatási összegek várhatók a támogatásnál - mind a létrehozás, mind a fenntartás időszakában megközelítik az 1000 EUR/ha/év értéket - így valóban reális alternatívát jelentenek a szántóföldi növénytermesztéssel szemben.

Rendkívül fontosak biodiverzitási szempontból a növényi és állati genetikai erőforrások megőrzésére irányuló támogatások (növényi ex situ, in situ és állati ex situ, in vitro génmegőrzés), melyek már az előző KAP ciklusban is elérhetők voltak, és 2026-tól újra meghirdetésre kerülnek (egyedül az in situ növényi génmegőrzés indul várhatóan 2024-ben).  A növényi génmegőrzési támogatásokkal a veszélyeztetett mezőgazdasági- és élelmezési célú növényfajok, valamint az egyéb haszonnövények tájfajtái, házikerti fajtái, termesztésből kiszorult fajtái, ökotípusai, illetve ezen fajok vad- és rokonfajainak megőrzése, míg az állati génmegőrzéssel az őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták fenntartása válik lehetővé. Mindez az élelmezési rendszerek hosszabb távú biztonságához és a mezőgazdasági sokszínűség fennmaradásához járul hozzá.

Emellett állatjóléti támogatások továbbra is elérhetők lesznek a kiskérődző, tejhasznú szarvasmarha, baromfi és méhészeti gazdálkodók számára – ezek közül az ökológiai gazdálkodás pozitív kiválasztási kritériumként jelenik meg a juh- és kecsketartók, valamint a méhészek esetében. Ezen támogatások célja, hogy ösztönözze a gazdálkodókat az állatok javát szolgáló szigorúbb állatjóléti, higiéniai és takarmányozási körülmények biztosítására (pl. körömápolás elvégzése, a paraziták elleni védekezés, ásványianyag-kiegészítés alkalmazása, természetesebb tartáskörülmények biztosítására, kötelező mézvisszahagyás stb.) ezért azok számára, akik szeretnének fenntartható gyakorlatokat beépíteni az állattartásukba, kifejezetten előnyös. Lényeges változás továbbá, hogy mivel az EU 2030-ra 50 %-kal kívánja csökkenteni a haszonállatoknak szánt és az akvakultúrában használt antimikrobiális szerek volumenét, ezért ehhez a hazai KAP is igazodik, és az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem is támogatott lesz, ami újdonság. Elsősorban a tejhasznú szarvasmarhákat, a baromfit és a sertést tartók részesülhetnek ezirányú támogatásokból. A nagylétszámú telepekre egységes kötelezettség fog vonatkozni: a mintavétel és a rezisztenciavizsgálat elvégzése, egy antibiotikum-csökkentési terv kidolgozása és felülvizsgálata, valamint elektronikus adatgyűjtési rendszer alkalmazása. Baromfi esetében ezen felül preventív termékek alkalmazását is vállalni kell, melyek olyan immunerősítő takarmányadalékokat jelentenek, amik igazoltan segítenek a kórokozók visszaszorításában, az állatok ellenállóképességének és általános egészségi állapotának javításában, mint például a szerves savak, pre- és probiotikumok, valamint növényi kivonatok.

Állatjólét terén ugyanakkor az ökológiai gazdálkodás feltételrendszere még mindig jóval magasabb szintű követelményeket támaszt, így továbbra is az ÖKO program javallott azoknak, akiknek az állatjólétet rendszerszinten kívánják bevezetni és alkalmazni az állattartás során.

Végezetül, a KAP Stratégiai tervben két beavatkozás is foglalkozik úgynevezett a körkörös biomassza alapú gazdasági modellt követő projektek ösztönzésével. Mégpedig olyan projektekével, melyek a helyi biomasszaforrások felhasználására épülnek és emellett a képződő melléktermékek hasznosítása is nagy jelentőséggel bír bennük (pl. biogáz iszap vagy élelmiszeripari melléktermékek alkalmazása talajjavításra). A mezőgazdasági üzemek, illetve a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez kapcsolódó zöld beruházások célja olyan beruházások támogatása, amelyek a mezőgazdasági melléktermékek egyéb, nem élelmiszercélú hasznosítását ösztönzik (pl. rostkinyerés, biofinomítás, fosszilis alapanyagok kiváltása), így lehetősége nyílik a termelőknek, hogy nem csak szűken a primér előállításra támaszkodjanak, hanem magasabb hozzáadott értékű termékeket is előállítsanak.

ÖKO Kutatás-fejlesztési és innovációs munkacsoport az Ökológiai Cselekvési Terv megvalósításáért (ÖCST)

Pozitív előrelépés volt az ökológiai gazdálkodás hazai megerősítése kapcsán, hogy 2022-ben, az Agrárminisztérium gondozásában napvilágot látott az új Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (ÖCST) című stratégiai dokumentum, aminek célkitűzéseivel igyekeztek a jogalkotók a hazai KAP támogatási eszközöket is összehangolni. A cselekvési terv legfőbb értéke, hogy komplexen tekinti át a biogazdálkodás fejlődési lehetőségeit, előirányozza, hogy olyan támogatási rendszer jöjjön létre, amiben az ökológiai gazdálkodók hosszú távú megélhetése biztosított, miközben a megfelelő volumenű élelmiszer termeléssel kiszolgálják a hazai és uniós bio élelmiszerpiacot. Az ÖCST hét cselekvési terület köré csoportosítva fogalmazza meg ötéves időszakának teendőit: 1. Ökológiai gazdálkodásra történő átállás segítése és a kínálat fellendítése; 2. Ökológiai termékpálya- és helyi élelmiszerrendszerek fejlesztése; 3. Ökológiai gazdálkodás és öko termékek marketing-kommunikációja és a kereslet növelése; 4. Ökológiai termékek zöld közbeszerzése; 5. Szakképzés és szaktanácsadás támogatása; 6. Ökológiai gazdálkodás tanúsításának, feltételrendszerének modernizációja és a minőségbiztosítás javítása; és 7. Az ökológiai gazdálkodást előmozdító hazai kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) megerősítése.

A 7. cselekvési terület teljesítése érdekében 2023 februárjában megalakult az ún. ÖKO KFI munkacsoport az Agrárminisztérium és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet koordinációjában, melynek feladata az ökológiai mezőgazdasági kutatás-fejlesztésben érintett hazai szereplők együttműködésének előmozdítása, az ágazat KFI prioritásainak meghatározása egy stratégiai kutatási és innovációs napirend (ÖKO SRIA) keretében, a megvalósításhoz szükséges forráskeretek és finanszírozási struktúra megadása – a hazai KAP keret segítségül hívásával, igazodva a már meglévő, szektorális és agroökológiai KFI SRIA dokumentumokhoz (pl. BIOEAST hazai és makro-régiós agroökológiai SRIA, Digitális Agrár Stratégia) és egyúttal a hazai agrár KFI műhelyek sikerességének fokozása az EU fenntarthatóságot szem előtt tartó Horizon Europe kutatási keretprogramjában.

Összességében elmondható, hogy a hazai KAP új ciklusa mindenképpen növeli a fenntarthatóság és a környezeti teljesítés támogatását. Viszont, ha a helyzetet az elmúlt két-három év aszályai, tűzvészei és árvizei, valamint az ezekkel összefüggő gazdálkodási és gazdasági válság tükrében tekintjük, továbbra is kérdéses, hogy az új ciklus intézkedései elegendőek lesznek-e a környezeti krízishelyzet feloldására. Az biztos, hogy a KAP eddiginél több és változatosabb lehetőséget biztosít a gazdák és más ágazati szereplők számára a fenntartható, környezetkímélő és ökológia gyakorlatok termelésbe építésére. Az agrárminisztériumi támogatással működő ÖKO KFI munkacsoport pedig koordinálja az ezen gyakorlatok kutatás-fejlesztésében érintett hazai szereplőket, hogy minél inkább láthatóvá tegyék a környezeti vállalások hatásait, beleértve a gazdasági eredményeket is, ezáltal egyre több termelő érezzen motivációt saját gazdasága agrárkörnyezeti fejlesztésére.

A cikk az Agrofórum 2023/11. számában jelent meg.