12 partnerünk a regeneratív mezőgazdaság útján
Műhelymunkára hívtuk a projekthez csatlakozott gazdálkodókat
Galgahévízen gyűltünk össze a Regeneratív Mezőgazdaság Forradalma programban résztvevő gazdálkodó partnereinkkel november utolsó napján, hogy közösen értékeljük ki a 12 gazdaság talajtani adottságait, az alkalmazott művelési technológiáik előnyeit és hátrányait, valamint, hogy egymás jógyakorlataiból is inspirációt merítve segítsünk javítani a gazdaságok termelékenységén és fenntarthatóságán.
A Magyarországi Agroökológia Hálózat Egyesület áltat koordinált programban résztvevő gazdaságok talajtani adottságaik, gépesítettségük és az alkalmazott technológiák tekintetében is nagyon színes palettán helyezkednek el (agrárerdészeti program, madárvédelmi program, öko gazdálkodók, konvencionális gazdálkodók, állatartók) és ez a változatosság jó lehetőséget kínál a bőséges tapasztalatgyűjtésre. Már a gazdálkodók kiválasztásában is szerepet játszott a földrajzi elhelyezkedésük, ugyanis szerettük volna a legváltozatosabb tájegységekre elvinni a regeneratív gazdálkodással kapcsolatos ismereteinket, illetve szerettük volna azt is, hogy mi magunk is széles körből merítsünk gyakorlati tapasztalatokat.
A projekt keretében tavasszal és ősszel is megszerveztük a gazdaságlátogatásokat mind a 12, a programhoz csatlakozott gazdaságban, amely során kutatóink felmérték a gazdaságokban alkalmazott technológiákat. Tavasszal minden gazdaságban talajmintát is vettek a művelt területekről.
A talajmintákat nyárra értékelte ki a lengyel együttműködő laboratórium, így az ősz során már az eredményekről is tudtuk tájékoztatni a partnereket. Emellett kutatóink elkezdték a gazdálkodásról begyűjtött adatokat figyelembe véve keresni az eredményekben az ok-okozati összefüggéseket.
A műhelymunka során az ÖMKi szakemberei, Allacherné Szépkuthy Katalin, Berényi Üveges Judit és Dani Mária ismertették a laboreredményeket és mutatták be a vizsgálatok alapján levonható következtetéseket és tanulságokat az egyes gazdaságokra vetítve. A laborvizsgálatok eredményétől függően a talajok mikrobiológiai diverzitásuk és aktivitásuk alapján különböző kategóriákba kerültek. Ezek az adatok jó kiindulási alapot szolgátattak ahhoz, hogy a gazdák tudják, hol tartanak és meghatározhatóak azok az eszközök is, amelyek alkalmazásával javulást érhetnek el, vagy fenntarthatnak egy kedvező állapotot.
Az általunk vizsgált talajok többsége alacsony-közepes vagy átlagos mikrobiális aktivitást és diverzitást mutatott, de voltak meglepően gyengék és kifejezetten magas diverzitást és aktivitást mutatók is. Számunkra is érdekes tanulság volt, hogy önmagában az ökológiai talajművelés nem feltétlenül eredményez jó mikrobiális aktivitást és jó talajállapotot, hiszen a túlművelés káros hatása szó szerint „kő keményen” megmutatkozik még az ilyen gazdaságokban is.
Láttunk évtizedek óta ökológiai módon művelt területeket, amelyeknek leromlott a fizikai állapota (tárcsatalp/eketalp réteg, elporosodott talajfelszín, erodáció) és olyat is, amely annak ellenére, hogy homokos talaj, megfelelő talajműveléssel és szerves trágya használatával nagyon jó eredményeket mutat (relatíve magas szerves anyag tartalom, magas mikrobiális diverzitás és aktivitás).
Pozitív tanulság volt idén ősszel több helyszínen is, hogy az aratás során magasabb tarlóval betakarított, nem hántott őszi gabona tábla több nedvességet őrzött meg.
Kihívások azonban bőven akadnak a regeneratív személettel ismerkedő, vagy regeneratív gazdálkodást folytató partnereink életében is: óriási károkat okozott országszerte a mezei pocok invázió és nehéz feladat elé állítja a gazdákat az élesre nyíló agrárolló. Inputanyag-extenzíven, de tudás-intenzíven gazdálkodó partnereink példáján keresztül viszont az is láthatjuk, hogy tudatos tervezéssel és költségcsökkentéssel is lehet az eredményességet növelni.
A képzéseink és konzultációink során átadott elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalatok közös kiértékelése abban segíti a gazdákat, hogy jobban megértsék és más szemszögből is megvizsgálják a gazdálkodásuk folyamatait. Ennek fényében a következő évben folytatjuk az együttműködést és a képzéssorozatot a meglévő partnereinkkel, jövőre pedig újabb 6 gazdasággal bővül a regeneratív csapat.
A műhelymunka az Európai Bizottság által finanszírozott, az EIT Food által támogatott, a Regeneratív Mezőgazdaság Forradalma program keretében valósult meg, az ÖMKi a Magyarországi Agroökológia Hálózat Egyesület partnere.
