Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

EIP AGRI Tematikus Fókuszcsoportban az ÖMKi munkatársa

Bővebben...Június 17-18-án Lisszabonban került sor az EU Agrár-Innovációs programjának keretében (EIP AGRI), az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának (DG AGRI) szervezésében az „Induló gazdálkodók” (New Entrants into Farming) tematikus fókuszcsoport első találkozójára. A két napos műhelymunkán a témában jártas gazdálkodók, szaktanácsadók, kutatók és egyéb szakemberek vettek részt Európa 15 országából. Magyarországról meghívott szakértőként Dezsény Zoltán, az ÖMKi munkatársa működik közre a csoport munkájában.

Méhegészségügy az ökológiai méhészetben

Bővebben...Megjelent az ÖMKi ökológiai méhészet füzetsorozatának következő tagja, mely az ökológiai és átállást tervező méhészeknek nyújt hasznos segítséget. Az ökológiai méhészkedés méhegészségügyének legfontosabb alapelve a méhcsalád fajára jellemző teljes egészség megőrzése. Ennek érdekében a klasszikus kihívások mellett újabb és újabb jelenségek merülnek fel, mint a globális árumozgatás és a klímaváltozékonyság, valamint környezetünk flórájának változása.

A kiadvány a fenti gondolatokat több oldalról megvilágítva, rendszertani és évszakos felbontásban is összefoglalja. A konvencionális és ökológiai méhészkedés méhegészségügyi vonatkozásaiban nagy az átfedés, ugyanakkor a két rendszer közötti különbségekre, az ökológiai minősítésből adódó egyedi eltérések megismeréséhez kíván ez a füzet segítséget nyújtani.

Ez a kiadvány „Az ökológiai méhészkedés legjobb hazai gyakorlatainak elterjesztése – tapasztalatcsere térségek és szereplők között szaktanácsadók és gazdálkodók továbbképzésével” c. Leader térségek közötti együttműködés projekt (VfF/2988/1/2013) keretében készült el hazai méhészeti szakértők és működő ökológiai méhészetek közreműködésével. A teljes kiadvány itt letölthető.

Elérhető a "Szakmai feladatok az ökológiai méhészetben" című kiadványunk

Bővebben...A kiadvány általánosságban összefoglalja a méhészet gyakorlati feladatait életszerű, „méhész” megfogalmazásban. A konvencionális és bio méhészkedés szakmai tennivalói között nagy az átfedés, ugyanakkor a két rendszer közötti különbségekre, az ökológiai minősítésből adódó egyedi eltérések megismeréséhez kíván ez a füzet segítséget nyújtani.

Ez a kiadvány „Az ökológiai méhészkedés legjobb hazai gyakorlatainak elterjesztése – tapasztalatcsere térségek és szereplők között szaktanácsadók és gazdálkodók továbbképzésével” c. Leader térségek közötti együttműködés projekt (VfF/2988/1/2013) keretében készült el hazai méhészeti szakértők és működő ökológiai méhészetek közreműködésével.  A teljes kiadvány itt letölthető.

Egy tanulmányút margójára - Luxemburg, 2015 június 4-5.

A 2013-ban indult LEONARDO OFEOF program célkitűzése, hogy négy ország szakembereit,  gazdálkodóit és kutatással, szaktanácsadással  foglalkozó szervezeteit hozza közelebb egymáshoz az ökológiai termesztés közös fejlesztése érdekében. A négy résztvevő ország Ausztria (FiBL Ausztria), Cseh Köztársaság (CTPOA), Luxemburg (IBLA) és Magyarország (ÖMKi) munkatársai ezúttal azért találkoztak, hogy megismerjék a vendéglátó Nagyhercegség ökológiai termesztésének szociális, gazdasági és foglalkoztatási kérdéseit a zöldségtermesztés és feldolgozás bemutatott példáin keresztül.

A program első részeként luxemburgi kollégáink részletes tájékoztatást adtak az ország ökológiai termeléssel foglalkozó szervezeteiről, azok kapcsolatáról és az így kialakult, gyakorlatilag teljesen zárt piaci mechanizmusról, amely alkalmazkodik a többi EU államhoz képest lényegesen magasabb költség és árviszonyokhoz. Ennek lényege az élelmiszer ágazatban igen magas import arány, amely a kiemelkedően magas profitból támogatni tudja a hazai termékek előállítását és forgalmazását, azaz az árak kiegyenlítetten magas szinten tartását. Gyakorlatilag tehát nincs árverseny a hazai és import termékek között. Ez a mechanizmus érvényes az ökológiai termékek termelésére és forgalmazására is. Az ország összes élelmiszer fogyasztásának  99 %-a import és csak 1 % a haza termék. Ugyanakkor az évi 40 millió euróra becsült ökológiai minősítésű élelmiszer forgalmából 15% hazai eredetű, a többi import.

Az ÖMKi is részt vesz a nyertes Horizon 2020 pályázatban

Bővebben...Az ÖMKi is tagja annak a nemzetközi konzorciumnak, mely DIVERSIFOOD néven nyert az EU-s SFS-07a-2014 Hagyományos fajták és fajok a mezőgazdasági sokféleség érdekében és az élelmiszer-lánc számára (Traditional resources for agricultural diversity and the food chain) című pályázati kiírásban. A kutatási projekt célja a hagyományos fajták, tájfajták, illetve régi fajok új fajtáinak jobb megismerése, gyakorlati alkalmazásuk elősegítése, közismertségük fokozása.

A 12 országból érkező 21 konzorcium-partnert a francia INRA kutatóközpont koordinálja. A projekt teljes időtartama 4 év. Az ÖMKi alakorral és tönkével végzett on-farm kísérletekkel vesz részt a kutatásban, valamint vizsgáljuk a hazai fogyasztói preferenciákat az előbbiek mellett a tájfajta paradicsomoknál is. Feladatvezetőként koordináljuk továbbá az agro-biológiai sokféleség európai szabályozásához adandó szakpolitikai javaslatok kidolgozását, melyhez várhatóan 2019-ben konferenciát is szervezünk Budapesten. A fent említetteken kívül a projekt a következő fajokat is vizsgálja: zab, kukorica, csicseriborsó, bab, hajdina, brokkoli, répaféleségek, hagymák, gesztenye. 

OK-NET Arable - Európai léptékű szakmai hálózatépítési és kutatási projekt indult az ökológiai szántóföldi növénytermesztés területén az ÖMKi részvételével

Bővebben...Az EU Horizon 2020 kutatás-fejlesztési keretprogramjából finanszírozott OK-NET Arable projektben az IFOAM EU Group vezetésével 13 országból 17 partnerintézmény működik együtt az ökológiai szántóföldi növénytermesztési ágazat fejlesztése és aktív, határokon átnyúló szakmai hálózatok kialakítása céljából. A 2015 tavaszán indult OK-NET Arable a legjobb gyakorlatok és újszerű megoldások terjesztését, a gazdálkodók, szaktanácsadók és kutatók közötti szakmai párbeszéd és együttműködés erősítését, összességében Európa-szerte az ökológiai szántóföldi növénytermesztés mennyiségi és minőségi mutatóinak javítását célozza meg.

A projekt keretében a résztvevő szervezetek három tevékenységi területet határoztak meg a fő célok elérése érdekében:

  • Gazdálkodói innovációs csoportok (farmer innovation groups) európai léptékű hálózatosodásának elősegítése és szervezése, a tudomány és a gyakorlat együttműködésének és egymásra hatásának erősítése. A projekt keretében megalkotott oktatási és ismeretterjesztési anyagok az innovációs csoportokban résztvevő gyakorlati szakemberek bevonásával véleményezésre, kipróbálásra és értékelésre kerülnek.

Ökológiai szőlőtermesztés a Tokaji borvidéken

Bővebben...A Tokaji borvidék adott otthont a Leonardo OFEOF (On farm Education towards Organic Farmers) projekt soron következő programjának 2015. május 7-8 között. Az ÖMKi által szervezett program témája a szőlőtermesztés volt, különös hangsúlyt fektetve az ökológiai termesztéstechnológiára. A kétnapos programon a projektpartnerek által delegált szakemberek (a luxemburgi IBLA, az osztrák FiBL, a cseh Bioinstitut és szervezőként az ÖMKi munkatársai) ellátogattak három, az ÖMKi on-farm kutatásában résztvevő gazdaságba.

A Tokaji borvidék a Világörökség része, hazánkban és külföldön is a legismertebb magyar borvidék. Programunk első állomása a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok volt, ahol Varkoly István szőlészeti vezető több órán keresztül kalauzolta a csoportot. A teljes szőlőterület ökológiai minősítésű. Az interaktív bemutató során leginkább az bio szőlőtermesztés sokévi tapasztalatainak megvitatásán volt a hangsúly, de a borászati tevékenység lépéseinek ismertetése és a pince szemrevételezése sem maradt el. A résztvevők minden felmerülő kérdésre választ kaphattak, mind a szőlészeti, mind pedig a borászati technológiát illetően. A programot vacsora és borkóstoló zárta.

Együttműködési megállapodást kötött az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Kecskeméti Főiskola

Bővebben...Középpontban az ökológiai termelés fejlesztése

A hatékony, ökológiai szemléletű mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztéséhez kíván hozzájárulni azzal az együttműködéssel az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Kecskeméti Főiskola, amelynek a keretét most fektették le egy megállapodásban. A kutatóintézet részéről dr. Drexler Dóra ügyvezető, a főiskola részéről dr. Ailer Piroska rektor és Hegmanné Nemes Sára kancellár írták alá a dokumentumot.

A közös munka fő célkitűzése olyan korszerű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kifejlesztése, amelyek magas hozzáadott értéket képviselnek. Ennek érdekében a kutatóintézet és a főiskola összehangolják kutatási tevékenységüket, közös ökológiai termelési és termeltetési rendszereket alakítanak ki, fejlesztési programokat dolgoznak ki és együtt próbálják meg a lehető legjobban kihasználni a hazai és külföldi pályázati lehetőségeket.

A partnerek abban bíznak, hogy a kutatóintézet és a főiskola erőforrásai – a humánerőforrás és a kutatási infrastruktúra – egymást erősítve összeadódnak, és a fejlesztési eredmények hasznosulása is eredményesebb lesz az együttműködés révén.  A partnerség a főiskola oktatási tevékenységére is pozitív hatással lesz, a kutatás-fejlesztési eredményekkel korszerűsíthető a tananyag, és a gyakorlatorientált képzés egyik gyakorlati helye lehet a jövőben a kutatóintézet.

Összefoglaló a 2015-ös szántóföldi szakmai napokról

Bővebben...Az előző évekhez hasonlóan, 2015-ben is márciusban zajlottak az ÖMKi szántóföldi kutatásait bemutató szakmai találkozók, melyeken az on-farm kutatásokban résztvevő gazdálkodók mellett más érdeklődők is részt vettek. A szaktanácsadók kreditpontokat is szerezhettek. Az előadások két nagyobb kutatási témára fókuszáltak, bemutatva az eddigi eredményeket.

A gabonafélék kutatása továbbra is számottevő, hiszen a szántóföldi kultúrák közül az ökológiai termesztésben is ezek a legkedveltebbek. A legnagyobb minősített területen termesztett árunövény a búza és a tönkölybúza, melyek együtt az ökológiai szántóterületek egynegyedét teszik ki. Mindkét faj exportképes lehet, ha megfelelő minőségben sikerül előállítani. A piaci kereslet fokozódik egyéb pelyvás gabonafajok iránt is, mint a tönke vagy az alakor. A téma felelőse, Földi Mihály, bemutatta a búza és a pelyvás gabona fajtatesztek eredményeit. Előadásában elmondta, hogy a kísérletben résztvevő fajták és a kísérletek beállítását önkéntesen vállaló biogazdák száma egyaránt növekedett a korábbi évekhez képest. A tesztelésben résztvevő gazdaságok száma a tízet is meghaladta, melyek mintegy fele a Dunántúlon található. A tesztelhető búzafajták száma is tíz fölött van.

Növényvédelem a csonthéjasok ökológiai termesztésében

Bővebben...Megjelent az ÖMKi öko termesztéstechnológiai füzetsorozatának következő tagja, mely az ökológiai és átállást tervező gyümölcstermesztőknek nyújt hasznos segítséget. A kiadvány a csonthéjas kultúrák főbb kórokozóit és kártevőit mutatja be fényképekkel, rövid leírásokkal, és hatékony, tömör tanácsokat ad a megelőzéshez és közvetlen védekezéshez. A növényvédelmi problémák bemutatását az ökológiai gyümölcstermesztésben jelenleg engedélyezett hatóanyagok leírása előzi meg. A károsítók megjelenését és az ezzel összefüggő teendőket éves áttekintő táblázat foglalja össze.