Biogazdálkodás


Biogazdálkodás

Biogazdálkodás

Mit nevezünk ökológiai gazdálkodásnak?

Az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) meghatározása szerint az ökológiai gazdálkodás a talajok és az élővilág épségének, valamint az emberek egészségének megőrzését célzó termelési rendszer. Természetes folyamatokon alapul és kerüli a káros hatású anyagok alkalmazását. Az ökológiai gazdálkodás ötvözi a hagyományt, a tudományos kutatást és az innovációt. Így törekszik a környezet megóvására és – a társadalmi, gazdasági szempontokat is figyelembe véve – az egészséges életformát elősegítő mezőgazdaság és élelmiszeripar megteremtésére.

Az ökológiai gazdálkodás, biotermesztés és biogazdálkodás fogalmakat, illetve az „öko” és „bio” jelzőket a magyar nyelvben azonos értelemben használjuk. Ugyanezt jelenti (a főleg az angol szakirodalomban használt) „organikus gazdálkodás” (organic farming) megnevezés is.

A nem ökológiai gazdálkodási rendszereket konvencionális termesztésnek nevezzük.

Ellenőrző szervezetek

Hazánkban az ökológiai gazdálkodási előírások betartását két akkreditált ellenőrző szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft és a Hungária Öko Garancia Kft. felügyeli. A biotermékeken általában megjelenik az ellenőrző szervezet kódja is, hazai gazdaság esetén tehát a HU-ÖKO-01 vagy a HU-ÖKO-02. Az ellenőrző szervezetek állami felügyeletét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) látja el.

Érdemes belefogni a biogazdálkodásba!


Biztos jogszabályi háttér

  • Nem elfogadott a csonkítás: Az ökogazdaságokban tilos a haszonállatok testrészeinek csonkítása, például a tejelő tehenek szarvatlanítása, a tojótyúkok csőrkurtítása, a sertések farokkurtítása.
  • Nincsenek teljesítményfokozók: Az állatokat nem doppingolják és a biotakarmány nem tartalmazhat szintetikus teljesítmény-fokozókat.
  • Friss levegőn az ellenálló képességért: Előírás, hogy minden bioállat részére kifutó és/vagy legelő kell rendelkezésre álljon. Az állatok így kielégíthetik mozgásigényüket és rendszeresen élvezhetik a friss levegőt, a napsütést, a szelet vagy akár az esőt.

Az állatok jóléte, az emberek egészsége

  • Nem elfogadott a csonkítás: Az ökogazdaságokban tilos a haszonállatok testrészeinek csonkítása, például a tejelő tehenek szarvatlanítása, a tojótyúkok csőrkurtítása, a sertések farokkurtítása.
  • Nincsenek teljesítményfokozók: Az állatokat nem doppingolják és a biotakarmány nem tartalmazhat szintetikus teljesítmény-fokozókat.
  • Friss levegőn az ellenálló képességért: Előírás, hogy minden bioállat részére kifutó és/vagy legelő kell rendelkezésre álljon. Az állatok így kielégíthetik mozgásigényüket és rendszeresen élvezhetik a friss levegőt, a napsütést, a szelet vagy akár az esőt.

A természetesség felé

  • Többet ésszel, mint méreggel: a kémiai úton előállított, szintetikus növényvédő szerek, gyomirtók és növekedés-szabályozó anyagok használata az ökológiai termesztésben tilos. Ez nagy biztonsággal garantálja, hogy a biotermékekben nincsenek szer-maradványok.
  • Az ökológiai termesztésben gyakran új ötletekre van szükség a sikerhez. A kártevők felszaporodását például sokszor azok biológiai folyamataira alapozott technológiákkal, agrotechnikai módszerekkel, természetes ellenségekkel, vagy éppen feromon csapdák bevetésével oldják meg az ökogazdák.

Géntechnológia-mentesség

  • A géntechnológia alkalmazása ellentmond az ökológiai gazdálkodás alapelvének, amely az elővigyázatosságot szorgalmazza. Ezért a genetikailag módosított növények, állatok és segédanyagok használata az ökológiai gazdálkodásban tilos.
  • Holisztikus szemlélet: Az ökológiai gazdálkodás a természetes rendszerek megfigyelésén alapul. Az ökogazdák az egyedet önálló egésznek, és nem gének összességének tekintik. Az élőlények méltósága magasabb értékű.

Következetesség

  • Vetőmag-tisztaság: A biogazdálkodók ökológiai módszerekkel előállított, de legalábbis vegyszerrel nem kezelt vetőmagot, illetve szaporítóanyagot használnak. Így már a fiatal növények is megfelelnek az ökogazdálkodás követelményeinek.
  • Megfelelő előkészületek: Minden új bioterület esetében legalább két évig tart az átállás ökológiai gazdálkodásra. Az átállás időszakában is be kell tartani minden vonatkozó előírást. Ez a „várakozási idő” biztonságot ad afelől, hogy a biotermékekben már kevésbé fordulnak elő a korábbi időszakból származó növényvédőszer-maradványok. Az átállási időszakban lévő üzemek termékeit elkülönítve kezelik.

Többet szeretne megtudni a biogazdálkodás előnyeiről? Töltse le az 50 érv a biogazdálkodás mellett kiadványunkat.