Tudjuk, hogy a biogazdálkodás önmagában nem elegendő a világ megmentésére, de ettől még a legfenntarthatóbb gazdálkodási rendszer a világon

2019. október 28.

Scroll down for English!

A napokban a Nature Communications tudományos folyóiratban az ökológiai gazdálkodásra való áttérés és az üvegházhatású gázok kibocsátása kapcsán jelent meg újabb tanulmány, mely hamar bejárta a nemzetközi és hazai sajtót. Az életciklus-elemzésre alapozott kutatás célja az volt, hogy modellezzék, milyen következményekkel járna az üvegházhatású gázok kibocsátására, ha Anglia és Wales száz százalékban ökológiai gazdálkodásra térne át. Összefoglalva az eredményeket, a tényállás az, hogy bár a biogazdálkodás fajlagosan kevesebb kibocsátással jár, ezzel együtt a hektáronkénti terméshozama is alacsonyabb, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi élelmiszer előállításához nagyobb a területigénye a konvencionális gazdálkodásnál. A szigetország esetén a teljes átállás ezért azt jelentené, hogy több importra szorulnának a kontinensről, ez pedig a szállítás miatt összességében több klímagáz-kibocsátással járna.

A mostani tanulmány valamint a biogazdálkodás és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgáló korábbi kutatás, amit ebben a bejegyzésünkben is összefoglaltunk, egymást erősítik. Mindkettő arra világít rá, hogy önmagában a 100% biogazdálkodásra való áttérés nem tudja orvosolni a növekedő világnépesség élelmiszerellátását és a globális környezeti problémák visszaszorítását.

A kulcsszó: önmagában!

Azt eddig is sejthettük, hogy az ökológiai gazdálkodásra való teljes áttérés nem oldaná meg egy csapásra a világ összes környezeti és élelmezési problémáját. Ennél sokkal nagyobb feladatra kell vállalkoznia az emberiségnek, ha túl akarja élni a 21. századot. A tanulmányok rámutatnak: Át kell alakítanunk étkezési szokásainkat és kevesebbet kell pazarolnunk. A legnagyobb gondot ugyanis az intenzív állattartásból származó hústermékek megnövekedett fogyasztása okozza, elsősorban a takarmányozási céllal termelt (GMO) szója és más abraktakarmányok óriási területigénye és szállítási kibocsátása miatt. Tetőzi a problémát, hogy élelmiszereink közel egyharmada jelenleg a szemetesben landol, miközben a Föld számos részén emberek milliói éheznek.[1] A pazarlás csökkentésével számottevően kevesebb mezőgazdasági területre lenne szükség a népesség élelmezéséhez, és az üvegházhatású gázok kibocsátása is jelentősen csökkenne.

Mi lehet a közös üzenete ezeknek a kutatásoknak?

Az ökológiai gazdálkodás önmagában tehát nem tudja megoldani a világ összes problémáját, de ettől még mindig ez a gazdálkodási forma járul hozzá leginkább az agro-biodiverzitás fenntartásához, talajaink szervesanyag készletének megőrzéséhez, környezetünk szintetikus vegyszer- és GMO-mentesen tartásához. Ha sikerülne a legfenntarthatatlanabb szokásainkat, az élelmiszerpazarlást és az abraktakarmányozáson alapuló ipari húsfogyasztást visszaszorítanunk, akkor a biogazdálkodással is élelmezhetnénk 9 milliárd embert, a mainál kevesebb mezőgazdasági terület használata mellett is.

[1] http://www.fao.org/food-loss-and-food-waste/en/


WE KNOW THAT ORGANIC FARMING ALONE CANNOT SAVE THE WORLD, BUT IT IS STILL THE MOST SUSTAINABLE FARMING SYSTEM

Recently, a new study was published in Nature Communications on the transition to organic farming and the emission of greenhouse gases, which spread fast in the international and Hungarian press. The life cycle assessment based research aimed to model how greenhouse gas emissions would change if England and Wales switched to 100% organic farming. According to the results, it seems that in spite of the lower greenhouse gas emissions values, organic farming would need more land for food production than conventional agriculture because of the lower yield levels. In England and Wales, a total transition would result in more goods being imported from the continent, which in turn would lead to higher greenhouse gas emissions from the additional transport activities.

In fact, this study and the former research on the relation between organic farming and sustainability – which was summarized in our entry – support each other. Both highlight that switching to 100% organic farming alone cannot solve all the agro-environmental and food supply problems of the increasing global population.

Alone is the keyword

It is not surprising that switching to 100% organic farming would not immediately solve all of the world’s environmental and food supply problems, as humankind has to do much more to survive the 21st century. The studies revealed that: We must transform our eating habits, and we must minimize food waste. The biggest problem is caused by increased meat consumption, which stems from intensive animal husbandry. This type of agriculture requires huge amounts of (mainly GMO) soybeans and other grain feeds primarily produced for feeding animals. And transporting the feed causes extra emissions. In addition, currently about one-third of all food produced ends up in the bin, while millions of people are starving around the world.[1] By minimizing food waste the area of agricultural land used for food production could be significantly decreased, and greenhouse gas emissions would also drop sharply.

What is the joint message of these research results?

Although organic farming alone cannot solve all the world’s problems, it is still the best farming method for preserving agro-biodiversity and the organic matter content of our soils besides keeping our environment synthetic chemical and GMO-free. If we minimize food waste and grain feed based industrial meat consumption which are our most unsustainable habits we could even feed 9 billion people with 100% organic farming while using less agricultural land than we do today.

You can read the International Federation of Organic Agriculture Movements – IFOAM’s approach about this topic here:

https://www.organicwithoutboundaries.bio/2019/10/29/behind-the-headlines-of-the-cranfield-study/

[1]http://www.fao.org/food-loss-and-food-waste/en/