Talajlakó kártevők (drótférgek, pajorok) elleni védekezés ökológiai gazdaságokban

Március elején bár még nincs vége a télnek és hajnalban még gyakran fagyos a határ, a vegetációs időszak kezdete egyre közelebb van. Ezzel együtt megkezdődik a kártevők, kórokozók és gyomnövények elleni folyamatos küzdelem is. Jelen időszakban már esedékes a talajlakó károsítók elleni védekezés előkészülete.

A talajlakó kártevők, így a drótférgek és a pajorok elleni védekezés kulcsa a megfelelő információ beszerzése ezen károsítók jelenlétéről, mennyiségéről talajainkban. Most ezek a kártevők még a talaj mélyebb rétegeiben tartózkodnak, de érzik a talaj hőmérsékletének emelkedését és azon vannak, hogy a vetés idejére már eljuthassanak a kikelt növények gyökérzónájába. Mennyiségüket, jelenlétüket mindenképpen ismernünk kell ahhoz, hogy a védekezés szükségességéről, illetve annak lehetséges módjairól dönthessünk.

A különböző talajlakó károsítók kimutatására két lehetséges megoldás is a gazdálkodók rendelkezésére áll. Az egyik a talajból különböző mintavevő eszközök (ásó, hengeres talajmintavevő) segítségével a talajmintából a károsítók manuális megkeresése és leszámlálása. Ez a módszer a jelenlegi erősen nedves talaj állapotok mellett nem igazán hatékony. Meglehetősen lassú is, és talajmintázó gép használata esetén hatalmas taposási kárral, talajszerkezet rombolással járhat.

A másik megoldás a talajlakó károsítók csapdázása. Ha már a hegy nem szívesen megy Mohamedhez ebben a sárdagasztós környezetben, akkor Mohamedet (illetve a károsítókat) kell rávenni arra, hogy menjenek el a hegyhez, azaz gyülekezzenek egy olyan helyen, ahol kényelmesen meg lehet számolni őket. Erre szolgál a vermikulitos talajcsapda. Egy araszos átmérőjű virágcserépben vermikulit (laza, lemezes szerkezetű, könnyű agyagásvány), csírázó búza és kukoricaszemek keverékét helyezzük el a talajban, majd ezt fedjük le fekete fóliával. A csírázó magokból származó széndioxid és a fekete fólia alatt felmelegedő közeg hatására kb. két hét alatt a közelben, a csapda körüli kb. 1 m2-en levő károsítók biztosan a csapdába vándorolnak. Feltéve, hogy nincs szibériai hideg. Kiemelve a cserepet akár otthon, emberibb körülmények között is meg lehet számolni az összegyűlt kártevőket.

Ha extrém sok (több, mint 5 pajor és drótféreg csapdánként) károsítót találunk, úgy érdemes megfontolni, hogy szabad-e a kapásnövényeket vetni az adott táblába, mivel a kártevők száma alapján komoly kártételre számíthatunk. Célszerű lehet ilyenkor egy korai keresztes virágú zöldtrágya után egy rövid tenyészidejű fajtával elvetni az illető kapás kultúrát. A drótférgek, azaz a pattanóbogarak lárvái lárvaként több éven keresztül fejlődnek, télen a mélyebb rétegekbe, a tenyészidőben a talajfelszín közelébe húzódnak. Több tápnövényük van, legnagyobb kárt a tavasszal vetett kapásnövényekben, kukoricában, napraforgóban, burgonyában, cukorrépában teszik. Gyakorlati megfigyelésen alapuló tapasztalat, hogy keresztesvirágú növényekkel végzett zöldtrágyázás ritkítja a drótférgeket. Átálló gazdaságokban, ahol talajélet még nem elég aktív, a zöldtrágya biomassza talajba keverésével egyidejűleg nitrogént is tartalmazó tápanyagutánpótló készítményt vagy cellulózbontó és nitrogénmegkötő baktériumokat is tartalmazó úgynevezett tarlóbontó mikrobiológiai készítményt (pl. Bactofil Cell, Biofil Szárbontó, Phylazonit tarlóbontó) célszerű használni, a pentozánhatás elkerülése érdekében.

Súlyos talajlakó kártevő fertőzés esetén most még van lehetőségünk úgy is dönteni, hogy a tág térállású, kapás kultúrákat olyan táblákba vetjük, amelyekben jóval kisebb a fertőzés és a fertőzött területeken valamilyen kis sortávolságú, sűrű vetésű növény termesztését kíséreljük meg. A kártevők itt is jelen lesznek, kárt is fognak okozni, de ez kevésbé lesz súlyos és látványos, mint pl. a kukorica, vagy a napraforgó esetében.

A talajlakó károsítók ellen vannak a bio termesztés körülményei között engedélyezett készítmények is. Rovar parazita fonálférgek, gombák, baktériumok alkotják ezt a biológiai védekezésre is alkalmas készítmény csoportot, ugyan többségük termésnövelő anyagként van engedélyezve. Felhasználás előtt alaposan tanulmányozni érdemes a termék felhasználhatósági feltételeit. Pl. a Trifender Pro a talajból fertőző kórokozók ellen, a BORA WP pedig a talajban élő rovarlárvák ellen használható. A védekezésnek ugyanakkor nem most van itt az ideje, hiszen a kártevők még mélyen, a talaj alsó rétegeiben tartózkodnak. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ezek a készítmények csak kellően nedves talajállapotok mellett tudnak kellően hatékonyak lenni. Ez a jelenlegi, erősen víztöbblettől terhelt időszakban nem jelenthet problémát.