A tél végéhez érve megindul az őszi káposztarepce fejlődése, mellyel párhuzamosan a rá leselkedő kórokozók és kártevők sokasága is megmozdul.
Az őszi káposztarepce esetében a tavaszi felmelegedés nemcsak a repce fejlődését gyorsítja meg, hanem előcsalogatja a kultúra koratavaszi ellenségeit, a különböző szárat támadó ormányos bogarakat és a repce fénybogarakat is. Előfordul, hogy korai felmelegedés esetén a repce szárában majd kifejlődő nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi), illetve a valamivel kisebb, a hátán apró fehér foltot viselő repce szárormányos (Ceutorhynchus quadridens) és a bimbókat később kiodvasító repce fénybogarak (Meligethes spp.) már kirajzanak és a repce növények lombozatában rejtőznek. A repce szárát támadó ormányos bogarak már az esetleg február utolsó hetében beköszöntőmeleg, tavaszi időben tömegesen rajzanak. Szerencsére 3-5 napos ivari érési táplálkozásra is szükségük van, mielőtt petéket raknának a repce szárkezdeményeire, vagy a vastagabb levélnyelekre. Elméletileg a nagy repceormányos inkább a szárra, a szárormányos meg inkább a levélnyelekre petézik, de a modern, gyors kezdeti növekedésű hibrid repcék esetében ez a különbség mára már eltűnt.
Repce virágzatában megbújó ormányosok
Ezek az ormányos bogarak lárva állapotban okoznak kárt, a lárvák táplálkozása nyomán torzul, sokszor fel is reped a szár, amely kiváló fertőzési kaput biztosíthat a repce egyik fontos betegségének, a fómás levélfoltosságnak és szárrákosodásnak (Phoma lingam). Ugyanakkor hatékonyan a lárvák ellen még konvencionális termesztésben sem lehet védekezni! Csak az imágók ellen, amelyre viszont a bio termesztés feltételei mellett is lehetőségünk van.
A súlyosan deformálódó szár jelzi a szárormányosok kártételét
Erős fómás levélfoltosság fertőzés repce levelén
A védekezés alapja a kártevők egyedszámának ismerete. Erre mind a sárga tálak, mind pedig a sárga ragasztós lapok alkalmasak. Laza talajú, szeles, így poros közegben jobb a sárga tálak használata, míg a vadak által sűrűn járt területeken jobb, ha a sárga tálak helyett a ragasztós lapokat használjuk. A por ugyanis belepi és hatástalanítja a ragacsos felületet. A vadak ugyanakkor a sárga tálakba gyakran beleisznak, feldöntik a tálcsapdákat. Amelyik sárga tálba egy vaddisznó már belemosta a sáros pofáját, az már rovart utána nem fog fogni. Ha mégis a tálcsapda mellett döntünk, érdemes lehet az 1-2 csepp mosogatószer (a nedvesítő hatás miatt) mellett némi rossz ízű anyaggal (kinin, timsó stb.) is kezelni a tálban levő vizet. Fontos, hogy mindkét csapda típus messziről látszódjon, azaz a lapnak a növény állomány szintje felett, a sárga tálnak pedig annak szintjében kell lennie. Naponta 3 ormányos felett már indokolt lehet a védekezés.
Fénybogár fogás a sárgatálban
A sárga ragasztós lap is alkalmas a csapdázásra
A jelenleg engedélyezett növényvédőszer kínálatban nincs olyan növényvédőszer, amely öko repcében az említett kártevők ellen használható lenne. Arra van lehetőség, hogy hazai öko felhasználásra engedélyezett hatóanyagú növényvédőszert úgynevezett szükséghelyzeti engedéllyel használjanak olyan kultúrában is, amelyre a készítményt alapból nem engedélyeztették, ezt az engedélyt azonban előre meg kell kérni. Az ökológiai termelésben engedélyezett spinozad (Laser, Laser Duplo) és piretrin (Pyregard) hatóanyagú készítmények esetén van racionalitása szükséghelyzeti engedély kérelem beadásának. A szükséghelyzeti engedély kérelem eljárásrendjét megtalálják a NÉBIH oldalán.
Fómás levélfoltosság és szárrák ellen nem rezisztens repce fajta, vagy hibrid termesztése esetén érdemes felmérni a lombozat fertőzöttségét, és amennyiben szükséges, bio termesztésben engedélyezett Polyversum készítménnyel védekezzünk a kórokozó ellen. A fómás levélfoltosság kórokozójának rendkívüli a nedvesség igénye, de eddig a környezeti tényezők gyakorlatilag az ősz közepe óta folyamatosan segítették. Még rezisztens hibridek állományaiban is lehet helyenként találkozni vele. A repce esetében is fennáll az a helyzet, hogy a növényzet gyors növekedése után a legalsó, fertőzött levelekre, illetve a szomszédságukban levő szártőre technikai okok miatt semmiféle permetező szert nem lehet már kijuttatni. Ha bármilyen készítményt a repce legalsó leveleinek zónájába el szeretnénk juttatni, akkor annak most van az ideje!
A fentiekből kitűnik, hogy a repcetermesztés nagyon nagy kockázatokat rejt. Nem véletlenül az ökológiai gazdálkodásban művelt repce területe 2019-ben mindössze 1900 ha volt, az öko szántóterület kevesebb, mint 2%-a. Nagyon ritkán vannak szép termést adó évek: ha jól telel a repce, és kissé hűvösebb és csapadékosabb a május, ami a rovarkártevők fejlődésének nem kedvez, akár 3 t/ha körüli termésátlag is elérhető. Ez a ritkább eset, tavaszaink többnyire gyors felmelegedéssel és aszályos időszakokkal terheltek, a rovarkártevők és gyomok jelenléte miatt nem könnyű a termesztés. Számít az is, mennyire jellemző a repcetermesztés a környezetünkben, illetve, ha végeznek zöldtrágyázást a repceterületünk környékén, azt milyen keverékkel végzik: ha rendszeresen a legegyszerűbb mustár-olajretek keverékkel végzik, szinte reménytelen az öko repcetermelés, akkora lesz a kártevő nyomás.
Az ökológiai termesztésben a repce (őszi és tavaszi) inkább egy kiváló zöldtrágya növényként, a zöldtrágyakeverék egy komponenseként kerül a vetésforgóba. Ekkor a növény zöldtömege a fontos és virágzáskor aprítás után a talajba van beforgatva. Remélhető, hogy multirezisztens fajtákkal és az agroökológiai kutatások bővülésével a nem túl távoli jövőben olyan technológiai megoldásokkal, mint például a csapdázónövények használata, kockázatmentesebbé válik a bio repcetermesztés. A bio repceolaj ára és a fokozott piaci kereslet iránta már ma is arra sarkallja az ágazati szereplőket, hogy jó megoldásokat találjanak a bio repce termésbiztonság és termésminőség stabilizálására.
