2021 február utolsó hetébe beköszöntött „télvégi tavasz” hatására megmozdultak az ősszel elvetett áttelelő gabonák. Ugyanakkor nem csak a növények fejlődése indult meg ebben az időszakban, hanem a rájuk leselkedő kórokozók és kártevők sokaságáé is.
Az őszi vetésű kalászosok közül leginkább a sok helyütt túlságosan korán elvetett őszi árpa az, amely jelenleg többféle növénykórtani veszélynek van kitéve. Az őszi árpa termelő gazdák egy része már az elmúlt év szeptembere elején elvetette az árpát, amely a meglehetősen nedves őszi talajállapotok mellett igen gyorsan ki is kelt. Ennek több, az árpára negatív hatással bíró következménye is lett, amelyek napjainkban a határt járva már igencsak jól láthatóak.
A március elején megejtett határszemlék során az őszi árpa vetések – különösen a korán vetett, nagyra nőtt állományok – már messziről észrevehetőek az intenzív sárga színükről. Ez döntően annak a következménye, hogy az ősz folyamán ezek az árpa állományok gyakorlatilag „nyakló nélkül” növelték a lombozatukat, amellyel a gyökérzet fejlődése nem tudott lépést tartani. Ráadásul a már hideg talajból a foszfor felvétele is jelentősen lecsökkent, amely pedig hatékony segítség a különböző növénybetegségek leküzdésében. A részaránytalanul fejlett (illetve fejletlen) gyökérzet a tavasz folyamán gyakorlatilag képtelen ellátni megfelelően a hatalmas lombozatot, amely így éhezik. Az őszi árpa állományok általános tavaszi sárgulása nagy részben ennek köszönhető.
Ez az általános sárgaság viszont sok más problémát is erősen el tud fedni. Ilyen pl. a vírusos fertőzések jelenléte. Némi tünettani ismerettel, gyakorlattal azért ki lehet szűrni a vírusos egyedeket, növény csoportokat az élettani eredetű sárgulás okozta háttérből.
Árpa sárga törpülés vírusa élettani eredetű sárgulással sújtott árpa állományban
A gombás eredetű fertőző növénybetegségek is „feltámadtak” a télvégi tavasz hatására. A fogékony árpafajtákon (pl. Laverda, Quadriga) jelentős mértékű lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei) fertőzés alakult ki a tél utolsó másfél hónapja során. Ez reális veszélyt jelent a későbbiekben az őszi árpa lombozatára. Ezzel egyidejűleg a már korábban, a nagyon csapadékos őszi hónapok során dominánssá váló barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) is jelen van az árpa vetések lombozatán, mégpedig meglehetősen nagy populációval. A jelenlegi időjárás mindkét kórokozó számára kedvező, így nagy az esély e betegségek további drasztikus mértékű terjedésére.
Lisztharmat őszi árpán
A barna levélfoltosság gyakori kórokozó az őszi árpán
A legnagyobb problémát az őszi árpa vetések esetében az jelenti, hogy a gyors kitavaszodás során e kultúrának villámgyors a fejlődése, és a szárba indulás kezdete után gyakorlatilag napok alatt levélszintek sokaságát képes a súlyosan elfertőződött legalsó levélszintek fölé nevelni. Ettől a pillanattól kezdve a növények alsó levelein elhatalmasodott fertőzéseket már semmiféle, a bio termesztésben engedélyezett készítménnyel nem tudjuk elérni.
Ezért fontos, hogy még az árpa szárba indulása előtt a fogékony fajták állományait – amennyiben a kórokozók jelenléte és mennyisége a gondos szemlézések alapján ezt indokolja!! – valamely engedélyezett készítménnyel védjük meg. Ajánlott és alkalmas készítmény a Nevikén Extra, amely olajtartartalma miatt ritkító hatást fejthet ki a vektor rovarokra is. Amennyiben nincs szükség a vírusvektorok gyérítésére, a helmintospóriumos, szeptóriás betegségek, valamint a kalászfuzáriózis megelőzésére használható a Pythium oligandrum mikoparazita gombát tartalmazó Polyversum készítmény is. Később erre a védekezésre – még ha egyébként szeretnénk is – a fent leírtak miatt már nem lesz lehetőségünk. A megkésett védekezések – kijuttató eszköztől függően – csak a legfelső 2-3 levélszint megvédésére lesznek alkalmasak. Az alattuk levő, esetenként igen súlyos fertőzési gócokkal teli levelek védelmére már nem!
Az árpa állományokban már jelenlevő és felismerhető vírusos növények kezelésére már semmiféle lehetőségünk nincs. Ugyanakkor a különböző vírusos fertőzések terjedésének megakadályozásában a fent említett Nevikén vektorgyérítő mellékhatása segíthet.
Ha nem kórokozók és kártevők, hanem a korábban említett élettani okokból sárgul a gabona (ld. tápanyaghiány ill. tápanyagfelvétel problémája), egy könnyű fogasolással vagy gyomfésű használatával nemcsak a magról kelő gyomnövényeket ritkítjuk, hanem a talaj levegőztetésével a talajlakó mikroorganizmusokat is serkentjük, így a mineralizációt segítjük. Üzemi gyakorlattól függ, hogy fejtrágyázást végeznek-e bio gabonában vagy sem, és ha igen, akkor mivel. Mivel istállótrágya, illetve hígtrágya ritkán áll rendelkezésre, maradnak a kereskedelmi forgalomban kapható granulált trágyák, azonban figyelembe kell venni, hogy ezek feltáródásához is aktív mikrobiológiai tevékenység szükséges, ami a hideg időszakban lassú. Idővel feltáródik az így kijutatott tápanyag is, de nem azonnal. Számos olyan növénykondicionáló termék van, amely szántóföldi permetezővel kijuttatható, nitrogén domináns, de foszfort, ként, valamint a kalászosok számára fontos rezet, cinket és mangánt is tartalmaz (pl. Dell Agro Plus, Naturamin WSP, Rokohumin, Terra-Sorb Foliar), ezek használatával az élettani sárgulás tüneteit csökkenteni tudjuk. A huminsavas készítmények (pl. Kondisol) tápelemtartalma szerényebb, de a huminsavak mellett jelenlévő makro, mezo és mikroelemek segítik a növények fejlődését. Az állomány kondíciójának javításával megelőzhetjük azt, hogy az élettani sárgulásból „visszazöldült” őszi árpa állományok a tavasz folyamán a nyomelem hiány miatt kialakuló élettani eredetű levélfoltosságok és levélcsúcs száradás miatt betegedjenek meg. Hangsúlyoznunk kell azonban azt, hogy a biotermelés sikerének a kulcsa a tudatos szervesanyag gazdálkodás, a talaj humusztartalmának emelése és a biológiailag aktív talajállapot biztosítása. Az időszakos növénykondicionálás ezt nem helyettesíti.
