A tavasz előre haladtával kalászos gabonáinkon gyakran észlelhetünk különböző foltokat, részleges elhalásokat a leveleken. Ezeknek a levélfoltosságoknak „ezernyi” oka lehet. Fontos tudni, hogy az egyes foltosságokat mi okozza, hiszen van olyan kiváltó ok, amely ellen bio termesztési rendszerben is hatékonyan lehet védekezni és van olyan is, amely ellen most már semmit sem tehetünk.
Tipikus élettani foltosság az aszályos 2019. évben
Levélfoltosságokat gyakran okoznak különböző parazita gombák. Az árpa állományokban jelen időszakban a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) a domináns, de a lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei) és a törpe rozsda (Puccinia hordei) is jelen van. Az őszi búzákban most a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) a leggyakoribb kórokozó. Lényeges, hogy a kórokozók jelenléte egy adott levélen minden esetben teljesen véletlenszerű. A növény teljes felületén lehetnek az előfordulásban törvényszerűségek – hiszen ahogy a jelenlegi időszakban is látható – a fertőzések döntően a régi, még ősszel kifejlődött levelekre korlátozódnak. Ugyanakkor az egyes leveleken a kórokozók jelenléte által okozott foltok elhelyezkedésében semmiféle rendszer sincs.
Az élettani eredetű levélfoltosságok az esetek 99 %-ában a levélcsúcs felől kezdődnek és az eleinte apró, milliméternél is kisebb, vizes foltok elhalásokká változnak át, majd a folyamat általában levélcsúcs száradássá alakul át. Előfordulhat az is, hogy a levél csúcsa foltosodás helyett csak sárgul és utána hal el. Nagyon széles, lehajló levelű gabonáknál ez a folyamat a hajlat ívénél kezdődik és onnan terjed tovább a levél többi része felé. Amennyiben ezt a rendszert felismerjük a levélzeten, akkor egyértelmű, hogy élettani eredetű levélfoltossággal állunk szemben.
Erős élettani eredetű levélfoltosság őszi búzán
Élettani foltosság és erős lisztharmat fertőzés együtt
Gyakori hiba mind bio, mind konvencionális termesztésben e két ok összekeverése a levélfoltosságoknál és ebből következően gyakorlatilag teljesen feleslegesen a termesztési módnak megfelelő, engedélyezett gombaölő szerek használata. Ilyenkor valójában a növény éhezik. Szüksége van rézre, cinkre, mangánra ahhoz, hogy a hirtelen, nagy intenzitással beindult fotorespiráció során keletkező káros oxidatív anyagok lebontásáért felelős enzim rendszer alkotói kellő mennyiségben álljanak rendelkezésre. Ha ez nem áll fenn, akkor eleinte csak néhány sejt hal el, majd nagyobb felületek, végül a levél a károsodott területen elhal.
Az élettani levélfoltosságokra való hajlam erősen függ a termesztett fajtától. Sajnos a fajtaleírásokban az erre vonatkozó adatok nem szoktak szerepelni, így minden gazdának saját magának kell kiismernie az általa termesztett fajták ilyen jellegű tulajdonságait.
Mi a teendő élettani levélfoltosságok észlelése esetén? Nem ökológiai termesztésben ilyenkor azonnal valamilyen lombtrágyát használnak, ez ha szükséges, ökológiai gazdálkodásban is lehetséges, mezo- és mikroelemeket is tartalmazó, bio termesztésben is engedélyezett termésnövelő anyag mielőbbi kijuttatása formájában. Számos olyan növénykondicionáló termék van, amely szántóföldi permetezővel kijuttatható, nitrogén domináns, de foszfort, ként, valamint a kalászosok számára fontos rezet, cinket és mangánt is tartalmaz (pl. Dell Agro Plus, Naturamin WSP, Rokohumin, Terra-Sorb Foliar). A huminsavas készítmények (pl. Kondisol) tápelemtartalma szerényebb, de a huminsavak mellett jelenlévő makro, mezo és mikroelemek segítik a növények fejlődését. Viszont ne feledjük el, hogy az ökológiai termelés alapelve, hogy a növényeket a talaj ökoszisztémáján keresztül tápláljuk. A gyomfésűzés a talaj felszínének mozgatása, levegőztetése következtében a talaj mikrobiológiai tevékenységének fokozódásával jár, a mikrobiológiai tevékenység következtében a talaj szervesanyagának a bontásával a növények számára felvehető anyagok szabadulnak fel.
Ha a tápelemhiányt a talaj szélsőségesen magas víztartalma idézte elő, lehetőség szerint meg kell próbálni a víz elvezetését. Ilyenkor ugyanis lehetséges, hogy jelen vannak a szükséges tápelemek a talajban, csak éppen az ott kialakult anaerob viszonyok miatt felvehetetlen formában. Igazság szerint egy felkészült bio termesztő már előre gondol erre az élettani problémára és már ősszel az alaptrágyázás során kijuttatja, és a talajba dolgozza azokat az engedélyezett termésnövelő anyagokat, amelyek biztosítják a gabonák kiegyensúlyozott tápanyagellátását.
