Poloskák elleni bio megoldások

Sajnos egyre gyakoribb a poloskák károsítása kertjeinkben. A melegedő klíma kedvez szaporodásuknak, ráadásul válogatás nélkül a legtöbb kerti növényünket, zöldségeket és gyümölcsöket egyaránt károsítják, jogos a kertészkedők felháborodása és elkeseredettsége. Felmenőink valóban nem ismerték ezeket a kártevőket, ahogy 150 évvel ezelőtt nem ismerték a szőlő peronoszpórát, és 500 éve a burgonyavészt, sőt még magát a burgonyát se. Azok a károsítók, amelyek hasonló klimatikus viszonyok között élnek más kontinensen, ha kedvező körülmények közé kerülnek természetes ellenségek nélkül, gyorsan szaporodhatnak, inváziót okozhatnak – mindaddig, amíg a természetes ellenségeik nem érik utol őket.

Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) Kelet-Ázsiából származik. A kontinensek között valószínűleg kereskedelmi szállítmányokkal utazott, mára Észak-Amerikában és Európában is elterjedt, és komoly károkat okoz. Hazai előfordulása 2013 óta dokumentált.

A kifejlett poloska 12-17 mm hosszú, kültakarója márványos mintázatú, szürkésbarna-vöröses foltokkal, szabálytalanul elhelyezkedő fekete pontokkal. Imágó formában telelnek, gyakran lakásokban, ablakrésekbe bújva. A kertekben áprilisban jelennek meg, majd a párosodás és tojásaik lerakása után fokozatosan és jelentős mértékben kezdenek pusztulni, bár néha egészen november közepéig is képesek túlélni az előző évben kifejlődött imágók, de csak akkor, ha elmaradt a párosodás. Jellemzően májusban kezdenek párosodni, tojásaikat tömegesen lerakni pedig május második felétől kezdik. Nyár folyamán elsősorban a lárvák kártételével kell számolni. Hazánkban jellemzően két nemzedéke fejlődik ki a fajnak évente, ugyanakkor a későn lerakott tojásokból (augusztustól) kikelő lárvák jellemzően már nem tudnak imágóvá fejlődni, ennek köszönhetően áttelelni sem képesek, így a második nemzedékük néha csonkára sikerül. A tojásaikat mindig csomókban találjuk meg a levelek fonákán, jellemzően ~28 található egy csomóban. Kedvező körülmények esetén 35-40 nap alatt alakulnak ki az imágók a petékből. A fiatal lárvák még nem képesek repülni, ezáltal nagy távolságokat megtenni sem. Bűzmirigyeik a toron és a potroh hátsó felületén helyezkednek el. Szúró-szívó szájszervvel rendelkeznek és elsősorban a termés megszúrásával/szivogatásával okoznak kárt. Szélsőségesen polifágok, azaz a legtöbb kerti növényen megélnek, málnán, zöldbabon, paradicsomon, paprikán, almán, őszibarackon, de számos szántóföldi és dísznövényen is megfigyelték már tömeges előfordulásukat. Távol-Keleten és az USA-ban szóján is jelentős károkat okoznak.

Legjelentősebb természetes ellenségük Kelet-Ázsiában a szamurájdarázs (Trissolcus japonicus), amely egy parazitoid faj, a poloskák petéibe rakja a saját petéjét, ahol a kifejlődő darázslárva belülről falja fel a poloskatojás tartalmát, így a fejlődő poloskaembriót is. A szamurájdarázs úgy tűnik, hogy több európai országban is megtelepedett mára (köztük Szlovéniában és Szerbiában is), így megjelenése Magyarországon is várható. Jelenleg azonban hazánkban csak olyan darázsfajok képesek parazitálni a poloska tojásait, melyek jóval kevésbé hatékonyak ebben, mint a szamurájdarázs.

A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) az ázsiai márványospoloskánál egy évtizeddel korábban, azaz a kétezres évek elején jelent meg Magyarországon. A kifejlett rovarok mintegy 1-1,5 cm nagyságúak, testük pajzs formájú, világoszöld, a középtor felső részén 3 világos ponttal (ebben különböznek a bogyómászó poloskától). Barnás-vöröses színváltozatuk is van, a zöldhöz hasonlóan ennek a „hátán” is megtalálható a 3 fehér pont. Gyorsan másznak és jól repülnek. Még késő ősszel is találkozhatunk egyedeikkel, csak ha beköszönt a fagy, dermednek meg. Az áprilistól előbújó áttelelt nőstény imágók, párosodás után a termesztett és gyomnövények felső leveleinek fonákjára rakják a márványos poloskáéhoz nagyon hasonló tojásaikat egy-egy csomóba akár 30-130 db-ot. A kikelő fiatal lárvák nem tudnak még repülni, viszont mozognak, és a növényeken csoportokban találhatók meg. Hazai körülmények között szintén egy-két nemzedéke fejlődhet évente a fajnak.

Mindkét faj tömegesen települ be a kertekbe, ültetvényekbe és felszaporodás esetén az érő termést, gyümölcsöt károsítják. A szúrás helyén a szájszervükből kibocsátott enzimek hatására a növény szövete jelentősen károsodik, apró, csillag alakú foltok jelennek meg rajta, elhal, felhasználhatatlanná, eladhatatlanná válik. Ha a rovar fenyegetve érzi magát, rendkívül büdös anyagot választ ki, egyes gyümölcsöket (pl. málna) így is károsít. A szívásnyomokon és bűzös váladékon kívül ürüléküket is hátra hagyják a károsított növényi részeken. Ha kézzel közelítünk feléjük, levetik magukat a földre.

A lakásokba, ablakrepedésekbe behúzódó, telelni készülő, vagy telelő imágókat gyűjtsük össze sepréssel, majd semmisítsük meg őket. Van természetes piretrin hatóanyagú háztartási rovarölőszer, ez azonban csak az épületekben, a címkének megfelelően használandó ellenük. Ez jogilag nem növényvédő szer, tehát ilyen terméket haszonnövényen ne használjunk, akkor se, ha termék hatóanyaga alapján megfelelőnek tűnik! A növényvédő szerek esetén a címke tartalmazza azt a leírást, hogy milyen dózisban, milyen kultúrában és mennyi élelmezés-egészségügyi várakozási idővel használható. A háztartási rovarölők esetén nincs várakozási idő, mert a terméket nem arra fejlesztették, hogy élelmiszernövényen használják, a hordozó és segédanyagokat, a kész terméket élelmiszerbiztonsági szempontból nem vizsgálták!

Tavasszal és nyáron megjelenésüktől kezdve szisztematikusan gyűjtsük a poloska egyedeket, még akkor is, ha a XXI. században ez őskori módszernek tűnik. Különösen kiskertben lehet ez egy nagyon hatékony módszer. Legyen mindig kéznél egy mosószeres vízzel félig töltött edény (a mosószer miatt megváltozik a víz felületi feszültsége és nem tud kimászni az oldatból a rovar), mondjuk egy PET-palack. Szedjük le a petéket és a csomóban található fiatal lárvákat és semmisítsük meg őket (nyomjuk össze). Ha csak kidobjuk a kukába, vagy a komposztra, valószínűleg kikelnek és újabb tápnövényt fognak találni. Ahol lehet, használjunk rovarhálót, az 1mm x 3 mm-es lyukkal már nem engedi beköltözni a poloskákat. Az értékesebb növényeket esetleg érdemes teljesen lehálózni.

Csapdázzuk őket! Egyes megfigyelések szerint vannak olyan növények, amelyeket a poloskák különösen kedvelnek, ilyen például a tejesérésben lévő gabona, a zöldbab, lóbab, paprika, paradicsom vagy a körömvirág. Csalogató növényként a kertbe ültetett növényekről azonban rendszeresen össze kell gyűjteni az odagyűlt rovarokat. A sárga ragacsos lap sajnos nem vonzza a poloskákat, így alkalmazásuk teljesen indokolatlan.

Zárt termesztőberendezések, üvegházak, fóliák esetén a poloskák ellen is vektorhálóval kell, illetve érdemes védeni a bejáratokat. Kisebb számú növény esetén a terméseket egyedileg úgynevezett termésvédő hálóval is lehet védeni.

A világ azon részén, ahol a kártevő nem honos, hanem inváziós fajként jelentős károkat okoz, gőzerővel folynak a kutatások a poloskák elleni védekezést illetően. Mivel a kártevők tavasztól majdnem a szezon végéig jelen vannak az szántóföldeken és az ültetvényekben egyaránt, és szelektív kémiai növényvédő szerek nem érhetők el ellenük a piacon, a nem szelektív rovarölők bevetése az egyébként jól felépített integrált növényvédelmi rendszerek felborulását okozhatják: például az almaültetvényekben virágzás után a poloskák ellen használt, nem szelektív rovarölőszerek használata következtében megfigyelték már egyes pajzstetvek és a vértetű felszaporodását. Több kísérletben vizsgálták a káliszappan, azadirachtin, piretrin, és ásványi anyagok (például alumínium szilikát, kaolin) használatát. Keresték az élőhelyen azokat a ragadozókat és parazitoid életmódot folytató rovarokat, amelyek a poloskák tojásait, lárváit, imágóit ritkítják. Habár a polifág ragadozók, mint a fátyolkák, katicabogarak, fülbemászók és pókok, itthon is képesek ritkítani a különböző fejlődési állapotú poloskákat, állományukat hatékonyan nem tudják szabályozni.

Ökológiai gazdálkodók az előző években például paradicsom és paprika kultúrákban a piretrin hatóanyagú Pyregardot használhatták fel szükséghelyzeti engedély alapján a poloskák ellen. A szükséghelyzeti engedélyben más kártevők voltak nevesítve, ugyanakkor, ha adott időszakban poloskák vagy lárváik vannak a területen, nyilvánvalóan azokra is hatással lesz a növényvédelmi kezelés. Az engedélyokiratot a NÉBIH honlapjáról érhetjük el. Az engedélyokirat tartalmazza az adagolásra, munka- és élelmiszerbiztonsági várakozási időre vonatkozó előírásokat is. Más, ennyire hatékony és engedélyezett technológiai megoldás ökológiai termelők részére sajnos jelenleg nincsen, de a következőkben áttekintjük, milyen egyéb lehetőségekkel élhetünk.

Házikertekben használják az azadirachtin hatóanyagú neem-olaj alapú terméket, a Neem Azal-t is. Az azadirachtin alapjában véve a rovarok fejlődésére van hatással: a kártevők táplálkozását és vedlésüket gátolja, valamint termékenységüket csökkenti. Poloskák ellen jelenleg nincs engedélye, de már folynak az engedélyezéshez kapcsolódó kísérletek. Engedélyokirata szerint hajtatott termelésben paradicsomban tripszek és levéltetvek ellen használható, ha e kártevők ellen védekezni kell, a felhasználás jogosultsága indokolható.

A káliszappan, mint növényápolószer, így például a Biosol-Káliszappan – kiskertben a felhasználásra kész pumpás változatú kiszerelés – is használható. Alkalmas arra, hogy elsősorban a lágy testű rovarokat, köztük a levéltetveket és a levelek felületén lévő petéket és fiatal lárvákat gyérítse. A káliszappan hatásmechanizmusa összetett: a káliszappan bekerülve a rovarok tracheáiba, légcsöveibe, ott a sejtfalakat károsítja, illetve megoldja a rovar kültakaróját fedő viaszréteget, így a rovar kiszáradását segíti, emellett blokkolhatja a tracheák kinyitását is, mely a rovar pusztulásához vezet. Hasonló hatásokat várhatunk az olajat tartalmazó termékektől, például a paraffinolaj tartalmú Vektafid A/E-től illetve a narancsolaj tartalmú PrevB-2-től és Wetcittől is, de szintén elsősorban a peték és igen fiatal lárvák ellen. A káliszappan és az olaj tartalmú készítmények, ha hatnak, csak ritkítják, gyérítik a petéket, lárvákat, nem véletlenül növényápoló szer, EK műtrágya, segédanyag a besorolásuk. A káliszappannal kapcsolatban is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a növényápolószert használják, mert bár a háztartási mosogatószerek fizikai hatása hasonló, semmit nem tudunk a termékben található egyéb anyagok élelmezés-egészségügyi biztonságosságáról.

A kaolin alapú termékek hatása szintén összetett: egyrészt legtöbbször abban az időszakban használják ezeket, amikor a növényt már védeni kell a hőtől és a napégéstől, és a növény felületére kijuttatott kaolin réteg mellékhatásként riaszt és táplálkozásban zavar egyes ízeltlábúakat. Magyarországon kaolin hatóanyagú növényvédő szert (Surround WP) például a körtelevélbolhák ellen használhatnak, tavasszal, a virágrügyduzzadást követő időszakban, de a poloskák ellen ennek a terméknek itthon még nincs engedélye. Észak-amerikai termelők 25-50 kg/ha dózisban használhatják a poloska ellen. Vannak ugyanakkor más, kaolin alapú termésnövelő anyagként engedélyezett termékek, ezeket kisebb dózisban elsősorban napégés ellen forgalmazzák.

Összefoglalásképpen tehát arra kell törekedni, hogy megakadályozzuk a rovarok betelepülését, valamint a csomókban található petékből kikelő lárvák szétszéledését. Hosszabb távon pedig abban bízhatunk, hogy idehaza is megkönnyítik dolgunkat a poloskák természetes ellenségei!