Növényeink napégés elleni védelme biokertben

Úgy látszik, hogy a Nap káros sugaraival is számolnunk kell. Még nem szoktunk hozzá, ahhoz, hogy a meleget adó, cukorfokot növelő napsugarak perzselhetnek is. A tünetek felismerése sem egyszerű, mert hasonlítanak a hiánybetegségeknél jelentkező elváltozásokra. Amennyiben a napos oldalon látjuk, a durva körvonalú, a levélerek mintázatával nem összefüggő foltokat, akkor biztos, hogy a napperzselésről, pontosabban az erős ultraibolyasugárzás okozta szöveti károsodásról van szó. A telepítés és a zöldségágyás helyének kiválasztásánál, és pl. a fajtaválasztáskor már erre is gondolnunk kell.

Nyáron a növények nemcsak az aszály tüneteit mutathatják, hanem sajnos a napégés tüneteit is. A Földre a Napból érkező sugárzás egy része a látható tartományba esik: a 400-800 nm hullámhosszú sugárzást használják fel növényeink a fotoszintézis során: megkötik a légköri CO2-t és komplex szerves vegyületeket állítanak elő. A 400 nm-nél rövidebb hullámhosszú sugárzás az ibolyán túli, a 800 nm-nél hosszabb hullámhosszú sugárzás az infravörös, ez a vegetatív növekedést, előbbi a generatív növekedést serkenti. A sugárzás direkt és szórt fény formájában érkezik, tavasszal, nyár közepéig nagyon erős a közvetlen (direkt) sugárzás. Később a közvetlen sugárzás mennyisége, és az ezzel érkező energia mennyisége is lecsökken. A növényeink hozzánk hasonlóan akkor is kapnak fényt, ha árnyékban vannak, vagy ha felhős az ég – ez a szórt fény.

A tavaszi időszak végén, nyár elején viszont a napsugárzásnak kitett növények, a lomb és a termés egyarányt súlyos tüneteket mutathatnak, károsodhat a lomb és a termés egyaránt. Mindig a nap felé eső része károsodik a növénynek, szabálytalan, nagy kiterjedésű foltokban.

 A tünetek főként azokon a területeken jelentkeznek, ahol a levegő hőmérséklete magas, alacsony a relatív páratartalom és egyben magas a napsütéses órák száma az érési periódusban. A napégés akkor következik be, ha a növény nem tudja már magát párolgással hűteni, ezért a túlhevült szövetekben túlmelegednek, a fehérjék kicsapódnak és így az érintett szövet visszafordíthatatlanul elhal. A lombozat károsodott része barnul, majd elszárad, a termés előszőr barnul, besüpped, beszárad, parásodik, idővel felülfertőződhet kórokozókkal. A napégés dísznövényeket, gyümölcstermő növényeket és zöldségféléket és érint, de nagy jelentősége van a mikroklímának, az egyedi termőhelyi adottságoknak és még a fajták között is van különbség. Megfigyelhető, hogy a lágy szövetű, vékonyabb héjú fajták érzékenyebbek, és a csüngő habitusú fajták kevésbé érzékenyek, mint a felálló habitusúak.

Hogyan lehet megvédeni növényeinket a napégéstől? Sajnos fel kell készülnünk arra, hogy ez a probléma idővel csak rosszabb lesz. Tervezzük meg gondosan a kert helyét! Megfontolandó, különösen déli-keleti országrészben, hogy a korábbi ajánlásokkal szemben a napos kertrész helyett a félárnyékos helyeket kell választani. A napégésre fogékonyabb zöldségfélékre jutó fény és így az energia mennyisége, valamint a mikroklíma lényegesen kedvezőbb lehet egy erdőkertben. Lehet árnyékolni növényállományokat telepített árnyékoló raschel hálóval, de ebben az esetben érdemes odafigyelni a háló színére. A háló által megszűrt fény az állományt el tudja generatív és vegetatív irányba is vinni (a zöld színű háló a dísznövénytermesztésben a levéldísznövények esetén kedvező, de a termésükért termesztett növények esetén inkább sárga, narancssárga színű hálót kell választani).

Nagyon fontos a jó kondíció, a megfelelő tápanyag- és vízellátás, valamint a vízmegőrző módszerek alkalmazása. Vannak olyan talajkondicionáló termékek, amelyek egy vékony réteget képeznek a továbbiakban nem bolygatott talaj felszínén (Vízőr). Lehet a kiültetett növények alá, kiültetés előtt a gilisztajáratokat utánzó Gyökéritatót (Agrooter) használni, különösen homoktalajokon a csövecskékben sokáig marad annyi pára, amit a hajszálgyökerek használni tudnak. Ismert, hogy egy hajnali sekély horolás is felér egy öntözéssel, mivel a talajkapillárisok lezárása csökkenti a talaj vízvesztését. Alapjában azonban azt tartjuk legjobbnak, ha vastag természetes mulccsal (szalmával, komposzttal, fűkaszálékkal) takarjuk a talajt, ez csökkenti a leginkább az evaporációt.

A levélfelület erősítésével a napégés megelőzhető, a kálium-szilikát tartalmú lombtrágya egyértelműen napégés megelőzésére használható. Tulajdonképpen a legtöbb ökológiai termesztésben engedélyezett növénykondicionáló, a növényi szövetek erősítésén keresztül, csökkenti a gombabetegségek megjelenésének kockázatát. Vannak olyan növénykondícionálók, amelyeket kifejezetten napégés megelőzésére használhatunk, pl Green Miracle vagy a Prosilikon, amely egyrészt egy vékony fényvisszaverő réteget képezve védi a növényt, másrészt beépül a növény bőrszövetébe, erősítve azt Sok biostimuláló készítmény algát, illóolajat, humuszt, aminosavat tartalmaz, kifejezetten a hőstressz kivédését is segítik: fontos azonban hogy a napégést csak megelőzni lehet, gyógyítani nem.

Arra felhívjuk a figyelmet, hogy minden zöldmunkát kíméletesen kell végezni, tehát ha a termés minőségének növelése érdekében megritkítjuk a lombozatot, és közvetlen napfényre kerül a termés, legyen az szőlőfürt vagy paradicsom, az érzékeny lesz a napfényre, és megéghet. A kalapról mi se feledkezzünk meg!

A kálium a termések színeződéséért, a gyorsabb érésért és az eltarthatóságáért felelős elem. Ezen tulajdonságok erősítésével egyben az aszály és a Nap káros hatását is ellensúlyozzuk. Ebből többet kérnek a növények, és a talajon keresztül is fel tudják venni. Lombtrágyakénz is kijuttatható, mivel a leveleken át is felszívódik. A kálium hiányától zöld marad a kocsány körül a paradicsom, zöldtalpasságnak is hívják ezt a hiánybetegséget. Úgy kálcium, mint kálium pótlására számos engedélyezett növénykondícionáló illetve esetenként EK műtrágya is használható a biotermelésben. A NÉBIH lista mellett érdemes átnézni az ellenőrző szervezetek listáit is.