Mindent a bio lemosó permetezésről

Megnőtt az őszi és a tavaszi lemosó permetezések jelentősége. Mohácsy Mátyás még az 1950-es években is úgy vélte, hogy 3-4 nyári permetezéssel ér fel a tavaszi lemosás. Különösen nagy a lemosó permetezés jelentősége az ökokertekben, hiszen, ha kisebb mennyiségű áttelelő rovarral, gomba szaporítóképlettel megyünk be a szezonba, könnyebb dolgunk lesz, bár így sem lesz egyszerű. Mohácsy Mátyás tanácsát ma is érdemes megfogadni. Annál inkább, mert úgy tűnik, hogy mi már hetekig tartó kemény telekre sem számíthatunk – a korabeli kollégákat a károsítók gyérítésében még a téli mínuszok is segítették.

Ha a fák felszínén áttelelő, kéregrepedésekben, ágvillákban, rügypikkelyek alatt megbújó károsítókat (pajzstetvek, levéltetvek, atkák, gombák áttelelő képletei) nem gyérítették a fagyok, érdemes elvégezni a tavaszi lemosó permetezést. Nézzenek körül a kertben, hogy hol tartanak fejlődésükben a fák és a bokrok! Vizsgálják meg a gyümölcsfák rügyeit, és ha már kinyíltak, eltávolodtak egymástól a rügypikkelyek, akkor kezdhetik a lemosó permetezést!

A gyümölcsmúmiák “penészpárnáiba”, de a mély kéregrepedésekbe sem mindig hatol be a permetlé, még ha az előírt „bőséges lémennyiséggel” végezzük is a kezelést. Ezért csak a gyümölcsmúmiák eltávolítása, a kéregkaparás (csak ahol tényleg szükséges) és a metszés után kezdjenek hozzá a lemosáshoz! A metszést követő rezes lemosással egyben ki is tisztítjuk a kisebb metszési sebeket. A nagyobb metszési sebeket fasebkezelővel célszerű lezárni. Ha még korai lenne a metszés (például a csonthéjasok esetében), akkor fordítsanak a sorrenden! Előbb végezzük el a lemosást és csak akkor metsszünk, amikor már látható a fagy hatása. Ekkor eltávolíthatók a sérült növényi részek, illetve a megmaradt virágok és rügyek megmentésére koncentrálhatunk a munkájukkal. Ekkor azonban kesztyűben dolgozzunk, ne érintsük a lepermetezett ágakat!

A talaj mikroszervezeteit a réz, az olaj, de a tömény kénes oldat is károsíthatja, ezért meg kellene akadályozni a tömény permetlé lecsorgását a talajra! Nehéz feladat, hiszen a lemosást éppen hogy bőséges lémennyiséggel, áztatás szerűen kell elvégezni. Érdemes fóliát teríteni a kezelés idejére a fa alá a szennyezés kivédésére.

Dr. Harcsa Marietta 2018-as írásának a részlete: „Sokan nem értékelik az őszi lemosó permetezések szerepét, de pont annyira fontos meggyéríteni a telelőre vonulni készülő kártevőket, mint a tavaszi lemosóval az éppen ébredőket. Különösen fontos ezt újragondolni a mostani változékony időjárás tükrében. Az elhúzódó őszi időjárás, valamint az enyhe téli időszak ugyanis kedvez a kórokozók és kártevők áttelelésének. Az őszi lemosó permetezés, (vagy ahogy régen nevezték: ’zárópermetezés’) elvégzésének legkedvezőbb időpontja a lombhullás időszakára tehető. A növényvédő szer kijuttatása ilyenkor nagy lémennyiséggel történjen, hogy a törzseken és az ágakon való egyenletes fedés biztosítva legyen. A megfelelő növényvédő szer kiválasztásához gondoljuk végig, hogy mivel küzdöttünk leginkább a szezonban! Ha a kórokozók, gombás betegségek voltak a jellemző „ellenség”, akkor réz tartalmú készítményt kell elővennünk. Ha ezen kívül volt lisztharmat is (arra a réz nem jó!), akkor kén hatóanyagú növényvédő szereket keressünk, ezeknek atkagyérítő hatása is van. Az olajos alapú készítmények rovar- és atkakártevők ellen alkalmazhatóak, valamint tapadásfokozó és hatékonyságot növelő tulajdonsággal is bírnak. Vékony bevonatot képeznek a kártevők áttelelő alakján, megakadályozzák azok légzését.”

Ha már végeztek a munkákkal, akkor gondosan víztelenítsük a permetezőgépet. Ősszel a zárószelepben maradó kicsinyke vízmennyiség szétrepesztheti télen a markolatot!

Ideje mérleget készíteni a feljegyzéseink alapján, mennyi fémrezet használtunk fel. Bár a kiskertek többsége az ökológiai gazdálkodás szabályait igyekszik betartani, de nem áll ellenőrzés alatt, érdemes ismerni és betartani a réz kijuttatásával kapcsolatos korlátozást! A réztartalmú növényvédő szerekkel szemben megfogalmazott legsúlyosabb és jogos kritika, hogy idővel a réz felhalmozódik a talajban és toxikus a talajban élő szervezetek, elsősorban például a földigiliszták számára. Arra kell törekedni, hogy a legkevesebb alkalommal, a szükséges koncentrációban használjuk a réztartalmú növényvédő szereket. Minden termék címkéje tartalmazza azt az adatot, hogy mennyi a fémréz tartalma. Azaz nem a termékkel kijutatott hatóanyag (pl. rézhidroxid, rézszulfát, rézoxiklorid) mennyiségét számoljuk, hanem a réz mennyiségét! Eltérő molekulasúlyú anyagokról lévén szó, 7 g/l-től 500 g/kg között mozog a fémréz mennyisége a különböző formulációk esetén. A jelenlegi szabályozás szerint ökogazdálkodásban 7 év alatt 28 kg fémréz használható fel hektáronként, azaz évente átlagosan 4 kg/ha. Ez nem kevés. A hazai borvidékek közül (ahol a peronoszpóra megjelenésétől a modern növényvédő szerek, köztük az alacsonyabb rézterhelést biztosító rézhidroxid, rézoxiklorid megjelenéséig évi 8-10 alkalommal is permeteztek kékkővel, bordói lével) Tokajban mérték a legmagasabb rézfelhalmozódást a szőlőültetvények talajaiban, közel 35 mg/kg értéket, a többi borvidéken ennek töredékét, de a francia borvidékek közül van ahol 100 mg/kg feletti réztartalmat is lehet mérni. Megjegyezzük, hogy a réz felhalmozódás fő forrása egyébként nem feltétlenül a növényvédelmi célú felhasználás, hanem a nagy sertéstartó körzetekben a sertés hígtrágya kijuttatása is lehet! De kertészként mindenképpen törekedni kell a réz felhasználás csökkentésére, és felhasznált réz mennyiségének nyomonkövetésére!

A réztartalmúakat az őszi lombhulláskori lemosásra javasoljuk, de akár ismételhetnek is vele rügypattanáskor azoknál a fásszárúaknál, ahol a gombák (pl.: varasodás, monília, tafrina, csonthéjasok levélbetegségei, birs diplokarponos levélbetegsége, dió gnomóniája, málna vesszőbetegségei), baktériumok okozzák a gondot. A réz egy kicsit visszafogja a növények fejlődését is. Ez a hatás akár segíthet is a fagykár mérséklésében, nem engedi a „fagy alá nőni” a rügyeket. Számtalan hatóanyag közül választhatnak, jelenleg mindegyik megfelelő: tribázikus rézzulfát, rézoxid.  

• Sokan még mindig a klasszikus rézszulfátra (rézgálicra) esküsznek, pontosabban az ebből készített bordóilére. A rézszulfátot (a rézgálicot, avagy a kékkövet) már csak lombtrágyaként szerezhetik be, de számos, a mésszel már a gyárban összekevert változatban is megvásárolható: Bordói Por, Bordói Extra, Bordóilé Neo SC, Bordóimix DG, Cuprogard DG. 

• Sok éve használjuk a rézoxiklorid hatóanyagot. Ebből készül a RézMax, Copper-Field Basic, Astra Rézoxiklorid, Neoram 37,5 WG, Cuprosan 50 WP. A rézszulfát és rézoxiklorid hatóanyagok mellett néhány éve megjelentek új molekulákat tartalmazó, nagyon finom őrlésű rezek is. Lassabban bomlanak, tovább védik a növényeket és nagyobb levélfelületet képesek lefedni. 

• A réz-hidroxid hatóanyagból gyártják a Champion 2 FL és WG, Copac Flow, Copernico Hi Bio, Copper-Field Prémium, Funguran Pro, Kocide 2000, Vitra Rézhidroxid, Joker 77 WP, Jolly 77 WP szereket. Kiváló esőállósággal rendelkeznek. Többségüket nyáron is felhasználhatjuk, nagy előnyük, hogy csonthéjasokban is engedélyezettek (őszibarack kivételével). Már nem perzselnek, mint a „régi” rezek. 

• A tribázikus rézszulfátot tartalmazó Cuproxat FW lemosás után csonthéjasokban, sőt az őszibarackban is engedélyezett tafrinára. Azért érdemes permetezési próbát végezni, az engedély szerint ősziben sziromhullás, levélperzselés előfordulhat. 

• A Nordox 75 WG-ben rézoxid van. Esőállósága és tartamhatása nagyon jó. Csonthéjasokban csak tavaszig vethető be, de sok más kerti növénynél mehet nyáron is. Rezes szereink esőállóságát növelhetjük tapadásfokozó hozzáadásával. 

A kéntartalmúakat a lisztharmatfertőzésre érzékeny növényeknél használják, illetve a kén gyérítő hatással van az atkákra is. Bármelyik nyárról megmaradt kéntartalmú termék alkalmas lemosásra is, de a poliszulfid formájút ajánljuk. A poliszulfidkén olajos kombinációkban kapható. Kalcium-poliszulfid tartalmú kapható műtrágyaként is. Tapasztalatok szerint télen 10 %-os, tavasszal, rügypattanáskor 6-8 %-os, nyáron majd 2-3 %-os töménységben újra használható. 

A paraffinolajat vagy növényi olajat tartalmazó rovarölőkkel pajzstetveket, levéltetveket, egyes atkafajokat és még számos a kéregrepedésekben áttelelő rovart gyéríthetnek. Ahol nyáron gondot jelentettek, ott most válasszanak inkább az olajos készítmények közül. Paraffinolajat tartalmaznak: Vektafid A, Catane. Növényi olajat tartalmaz a Biola-Agro, a lakásban is permetezhetünk a Biola-Planttal. 

Réz+olaj, kén+olaj, réz+kén+olaj és réz+kén összetételben is kaphatóak lemosók. Előnyük, hogy kényelmesen, egy menettel több ellenséget is gyérítünk. Az olaj egyben segíti a gombaölő hatóanyagok kéreghez tapadását is. Réz+olaj: Vegesol R.; Poliszulfidkén+olaj: Nevikén, Agrokén, Nevikén Extra, Vektafid S.; Réz+kén+olaj: Vegesol eReS, Olajos Rézkén.; Réz+kén: Bordóilé+Kén Neo SC. 

Néhány nedvesítőszer lemosáskor is használható, növelik a permetlé szétterülését, tapadását. A káliszappan tartalmú tapadásfokozó önmagában is bevált károsítók gyérítésére, 1-2,5 %-os dózisban.  

Gyakorlatilag bármelyik réz, kén, illetve olajtartalmú készítmény megfelelő lehet. Az előző évben, években gondot okozó károsítókat Önök ismerik, ez alapján válasszanak a hatóanyagok közül!