Ősszel a lehullott lomb összeszedése fontos teendőnk. Aki meg tudja teremteni a komposztálás optimális feltételeit, az a gyümölcsfák őszi leveleivel együtt a dísznövények pl. a rózsa leveleit is dobja a halomba. Úgy gondoljuk, hogy a humuszban gazdag komposzt jelentőségét nem kell bizonyítani. Javítja a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét, tápanyagot pótol, és olcsóbb, mint a vásárolható trágyák.
Ahol megjelennek a gyümölcsöket és a szőlőt érintő gombás betegségek, ott sokat tehetünk a következő év sikeressége érdekében azzal, ha a fertőzött leveleket összegyűjtjük és mélyen a talajba forgatjuk vagy magas hőmérsékleten oxigén jelenlétében (gyakran átforgatva) komposztáljuk. Ezzel megsemmisíthetjük, illetve inaktívvá tehetjük a kórokozókat és egyúttal értékes tápanyagot is állíthatunk elő.
A 60-70 0C belső hőmérsékleten elpusztulnak a patogén gombák és baktériumok, valamint a kártevő állatok is. Gyorsíthatjuk a bomlási folyamatokat, ha nitrogénben gazdag összetevőket (pl. fűnyesedéket) keverünk a levelek közé.
Olyan gombakórokozók is a talajba juthatnak a lehullott növényi részekről, melyek ott, akár 10-20 évig is meg tudják tartani a fertőzőképességüket. Mikrobiológiailag aktív talajban a lebomlás azonban gyors. A fertőzött növényeket nyugodtan be lehet tenni a komposztba, mert a komposztlakó élőlények elfogyasztják, ártalmatlanítják a növénykórokozókkal fertőzött növényi anyagot, még a kitartóképleteket is! A komposztlakó élőlények, így az aranyos rózsabogár-lárva és az ászkarákok jelenléte felgyorsítja azt a folyamatot, amely egyébként mikrobiológiai úton is végbemegy.
A komposztálás tehát hatékony stratégia a leveleken és gyümölcsökön előforduló gombás és bakteriális növényi kórokozók, köztük például a Monilinia és Sclerotinia nemzetségbe tartozó, gyümölcsrothadást okozó fajok elleni küzdelemben. A mikrobiális dinamika, a hőmérsékleti hatások és a komposzton belüli kedvező mikrobiális kölcsönhatások kombinációja hozzájárul a komposzt hatékonyságához e kórokozók visszaszorításában.
A közhiedelemmel ellentétben, a diólevél is bekeverhető a halomba, nem okoz csírázásgátlást a komposztálódást követően. Erről többet a Tőzeg helyett avar – Amit a lombkomposztról tudni érdemes c. kiadványunkban írunk.
„Az vagy amit megeszel” – vallotta Hippokratész, és ez igaz a növényekre is. Az egészséges növény ellenáll a károsítók támadásának. Akinek lehetősége van rá, komposztáljon! Több nyári permetezést is kiválthatunk azzal, ha tápelemekben, mikroorganizmusokban gazdag, biológiailag aktív talajba vetünk, palántázunk. Az alábbi videókban gyakorlati információkat osztunk meg a komposztálásról: https://youtu.be/8Hs0k_k2sK4
Ebben a lejátszási listában további komposztálással kapcsolatos videók érhetők el: https://youtu.be/tDQiQkNrNck
A témában tovább tájékozódhatnak a helyes komposztálást részletesen taglaló Best4Soil projekt honlapján vagy a Humusz Szövetség honlapjának komposztálási útmutatójából. Könyvmolyoknak ajánlható az Alexa László-Dér Sándor szerzőpáros által jegyzett Szakszerű komposztálás c. könyv, amely örökbecsű darabja lehet szakkönyvtárunknak.
