Védekezés lehetőségei monília ellen, bio módszerekkel

Párás, nedves, hűvös időjárásban számíthatunk a monília terjedésére.

A virágfertőző monília (Monilinia laxa) a bibén, de a sziromleveleken keresztül is be tud hatolni a növénybe, és a vesszőkben terjedve kisebb-nagyobb ágrészek elhalását okozhatja.

Kajszi esetében komoly ellenfél, mert már akár a csészeleveles kajsziban is fertőzhet ez a gomba, de később a piros bimbós állapotban és teljes virágzásban is támadhat, akár az egész termést is elviheti. A bimbók fertőződése miatt előfordulhat, hogy a virágok ki sem nyílnak. Hűvös, párás tavaszon a kajszinál is indokolt lehet a virágzás előtti időszakban elvégzett két permetezés.

A monília hasonlóan fertőzi a meggyet is, már a megpattant rügyön keresztül is bejuthat a bimbóba. Hosszabban tartó esők hatására a fertőzött vesszőkön, múmiákon áttelelő gombatelepeken felélednek és lefűződnek a fertőző spórák. Még nagyobb a veszély, ha közben hűvösebbre fordul az idő! Egyrészt, mert ez kedvez a virágfertőző gomba terjedésének, másrészt, mert ilyenkor a meggy virágzása elhúzódik, tovább tart. Ez is kedvez a moníliának, mert hosszabb ideig talál fertőzésre alkalmas virágrészt. Hajnali köd vagy pára után néhány óra alatt megtörténhet a fertőzés.

Kiváló cikket írt dr. Némethy Zsuzsanna a monília fajokról és a felhasználható hatóanyagokról. Érdemes elolvasni, már a monília gombafajok megismerése céljából is, de a felsorolt növényvédő szerek közül kizárólag a réz hatóanyagú termékek használhatók ökológiai termesztésben.

A monilia az a kórokozó, amely ellen talán a legnehezebb a védekezés, az ökológiai termelés előírásait betartva különösen nagy kihívást jelent. Az őszi és a rügypattanáskori rezes lemosással gyéríthetjük az áttelelő gombaképleteket, melyekről beindul a tavaszi fertőzési hullám. A további rezes kezeléseket a bimbók kiterülése előtt végezhetjük el biztonságosan, a virágok károsodása nélkül. Ezt követően kockázat nélkül a virágzás végétől van lehetőség ismét réz tartalmú szereket használni. A konvencionális termelők felszívódó gombaölőket vetnek be, nehéz helyzetben van azonban az ökogazda, akinek erre nincs lehetősége. Éppen ezért ökológiai termesztési körülmények között a megelőzés a legkritikusabb pont a monília elleni védelemben.

Érdemes azt is tudnunk, hogy az ökológiai védekezés sikerességét a termőhely és a fajta alapjaiban meghatározza. Ha új faültetést tervezünk, a termőhely kiválasztásakor kerülendők a mély fekvésű területek, ahol a pára könnyedén megreked, hiszen ez a körülmény elősegíti a kórokozó fertőzését. Az optimális ültetvény és lombkorona a kórokozó elleni védekezés szempontjából szél által jól átjárható, érvényesítve annak szárító hatását. A megelőző agrotechnikai műveleteket, így a szellős lombkorona kialakítását nem szabad elhagyni. Törekedjünk arra, hogy a virágzás idején az esetleges sor vagy sorköztakaró növényzet legyen levágva. A fák alatti magas növénytakaró párásító hatása elég sokáig tarthat, növelve a monília fertőzés kockázatát. A meggyfajták többségéből lehet alacsony törzsű bokorfát nevelni, ez megkönnyíti a betakarítást és fokozza a növényvédelmi kezelések hatékonyságát a jobb átpermetezhetőség miatt.

Fajtaellenállóság tekintetében a Pipacs, a Csengődi, a Meteor és az Érdi jubileum meggyfajták, a Bigarreau Burlat, a János és a Valerij Cskalov cseresznye fajták, valamint a Pannónia, Piroska és Magyar kajszi fajták rendelkeznek viszonylagos ellenállósággal, illetve toleranciával a betegséggel szemben. A virágzáskori hűvös, párás időszak azonban e fajták esetén is hajlamosít a moníliás fertőzésre! Faiskolák gyakran reklámozzák portékájukat úgy, hogy „rezisztens”, „biotermesztésben is használható”, „permetezés nélkül is termelhető”, stb. Ezeknek érdemes utána járni, mert legtöbbször kiderül, hogy csak toleráns vagy kevésbé fogékony fajtáról van szó, amely esetenként a kedvező termőhelyi adottságok miatt rezisztenciát mutathat, egészen az első hűvös, nedves tavaszig.

A lemosópermetezés rügypattanásig az ökológiai termelésben is engedélyezett, kajsziban, meggyben és cseresznyében egyaránt alkalmazható réztartalmú készítményekkel, amelyek a monilia ellen is hatnak, mint pl.: Astra Rézoxiklorid, Bordómix DG, Champion 2 FL, (WG) Joker 77 WP, Neoram 37,5 WG, Vitra Rézhidroxid. A kezelést érdemes megismételni a virágzás végén, intenzív sziromhulláskor. A tafrina elleni védekezésből már ismert és ajánlott Cuproxat FW kajsziban pirosbimbós állapotig, meggy és cseresznye esetében virágzás végétől alkalmazható. Jó minőségben, apró cseppképzéssel történjen a kezelés. Teljesen be kell fednünk a rügyeket! Permetszereink tapadását, esőállóságát, a cseppek szétterülését növelhetjük a tapadásfokozók hozzáadásával. A felsorolt növényvédő szerek azonban virágzásban nem használhatók.

Az egyszerű anyagok közül őszibarackban és cseresznyében a csalán kivonatának használata ajánlott többek között a moníliás virágfertőzés ellen. Az egyszerű anyagokhoz az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) készít jelentést, melyben mérlegelik az egyszerű anyagokra vonatkozó információkat, kockázatokat. Technikailag ez a jelentés tartalmazza az egyes egyszerű anyagok felhasználására vonatkozó információkat, korlátozásokat is. A csalán – amely egyébként ökológiai termelésben hagyományosan régóta használt – értékelési jelentése szerint tavasszal és nyáron gyümölcsérésig, azaz BBCH 87 stádiumig lehet használni, erjesztett csalánlé formájában. A jelentés egyébként pontosan leírja, hogyan is kell az adott felhasználási célhoz elkészíteni: ebben az esetben 15 g/l szárított vagy 75 g/l friss csalán hajtást 3-4 napon keresztül 20°C-on erjesztve, majd ötszörösére hígítva használható permetezéshez a csalán kivonat. Külön kiemelik, hogy az erjesztés során az erjesztő edényt zárni kell, valamint ivóvíz minőségű vizet, és tiszta (adott esetben mosott friss csalánhajtást) kell használni, az élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő E. coli és szalmonellával történő szennyeződés elkerülése érdekében. Érdemes böngészni a NÉBIH vonatkozó oldalán, ahol az egyszerű anyagok felhasználásához pontos recepteket is találunk.

Több biostimuláló (más néven növénykondicionáló) készítménynél leírták a moníliák elleni mellékhatást. A növény ellenálló képességét növelik, és ezzel segítenek minket a küzdelemben. Vannak köztük olyanok, amelyek gyógynövénykivonatokat, többek között akár csalán kivonatot is tartalmaznak, és vannak, amelyeket algakivonatokat, vagy huminsavakat. Ezek a termékek a növény kondíciójának, természetes ellenálló képességének javításán keresztül hatnak, de erős fertőzés esetén nem nyújtanak biztos védelmet. A növényi védekezést – az egyszerű anyagok közül – a fruktóz és a szacharóz is stimulálja.

Végszükség esetén egy esővédő fólia is segíthet a virágok szárazon tartásában – ami az arra hajlamos cseresznye- és meggyfajták esetén később a gyümölcsök kirepedése ellen is védelmet nyújthat – bár e védekezési mód kivitelezése a kertben nehézkesen, csak fiatal, alacsony fáknál megoldható.

Amennyiben mégis megtörtént a fertőzés, azt már a sziromleveleken, a bibén vagy a porzókon is láthatjuk, apró, barna foltok alakjában. A sziromlevelek petyhüdtek. A kajszivirágok tövénél apró mézgacseppek is megjelenhetnek. Később az egész virág elbarnul, nagy részük elszáradva a fán marad. Ez a meggynél különösen feltűnő. Ekkor már a vessző belsejében terjed a kórokozó. A vesszők elszáradása gyakran megáll, nem folytatódik a vázágak és a törzs felé, de a szakirodalom a teljes fapusztulást sem zárja ki. A gyors metszés segíthet! A fertőzött rész alatt 20-30 cm-rel kell levágni a száradás tüneteit mutató vesszőt, ágat. Nagyon fontos a metszési sebek mielőbbi lezárása, melyre a különböző viaszos, gyantás anyagok optimálisak.

A cseresznye, az őszibarack, a mandula, egyes szilva fajták és számos dísznövény pl. a japánbirs, a törpemandula, a díszcseresznye, a díszőszibarack, a babarózsa, az aranyfa is károsodhat a virágfertőző moníliától.

A fertőzés forrásai elsősorban a fákon és a fák alatt megtalálható gyümölcsmúmiák. A gyümölcsmúmiákon, kisebb részben a vesszőkön, ágakon található fekélyes sebeken élő áttelelő micéliumokból fejlődnek a konídiumtartók, ezekből szóródnak a spórák. A legfontosabb tehát, hogy ezeket a maradványokat, azaz a gyümölcsmúmiákat és a moníliával fertőzött vesszőket és fás részeket legkésőbb a metszés során eltávolítsuk. A lemosópermetezéskor alkalmazott réz, mint kontakt növényvédő szer csak a már kiszóródott és csírázásnak indult spórák ellen hat, a később kiszóródó spórák ellen nem. A beteg gyümölcsöket lehetőleg már a szürettel egy menetben érdemes eltávolítani, majd megsemmisíteni, mivel a tél folyamán ezek gyümölcsmúmiává, a kórokozó gomba telepévé alakulnak; ekkor már a rezes lemosás sem pusztítja el a belsejükben megbúvó kórokozót. A talajra hullott beteg termést, gyümölcsmúmiákat pedig távolítsuk el és máshol komposztáljuk! A vegetációs időszak során történő, a gyümölcsök későbbi fertőződését pedig úgy tudjuk legjobban megakadályozni, ha próbáljuk elkerülni a gyümölcsmolyok károsítását (hogy ne sérüljön a gyümölcs felszíne), azaz a rendelkezésünkre álló eszközeinkkel védekezünk ellenük.

Az egészségesnek látszó gyümölcsök felületén is bevihetjük azokat a gombákat, melyek a tárolás folyamán gondot okozhatnak. Az alma moníliás barnarothadása esetén a gyümölcs megtartja az eredeti alakját, fényes bőrfelületét, ám lassan megfeketedik. Sajnos a tárolóhelyiség hőmérséklete, páratartalma sem mindig ideális, ezek is megtizedelhetik a ládában lévő gyümölcsöket. Szüret előtt már meglehetősen kevés lehetőségünk van beavatkozni. A kórokozó gombákat kiszorító, ún. antagonista Aureobasidium pullulans var. pullulans élesztőgomba spóráit tartalmazó Blossom Protect az érés kezdetétől termésbetakarításig alkalmazva felépíthető egy olyan biológiai védőháló a gyümölcs felületén, amely a tárolási betegségek (például Penicillium spp., Botrytis spp., Monilia sp. stb.) ellen megbízható védelmet ad.

Az A. pullulans jól tűri a napfényt, szárazságot, jól szaporodik és elfoglalja a “helyet” a kórokozó gombák elől. Mivel a készítmény élő anyag, körültekintően kell használni. Semmiképp nem szabad réz hatóanyagú termékkel kombinálni, sőt az sem ajánlott, hogy a terméket és bármelyik réz hatóanyagú (vagy bármely más gombaölő) növényvédő szert két nap eltéréssel használják. A kijuttatásához felhasznált víz kémhatását 3,5-4 pH-ra kell beállítani.