Talajlakó kártevők és kórokozók elleni bio megoldások (drótféreg, pajor, palántadőlés)

Tankönyv szerint a március eleji hideg (és esetlegesen száraz) talajban 1-1,5 méter mélyen tartózkodnak a rovarok, azonban az elmúlt évek tapasztalatai szerint már egy ásónyom mélységben is meg lehet találni az első pajorokat, drótférgeket. Változik az időjárásunk, alkalmazkodnak a károsítók is. Az enyhe telek miatt valószínűleg nem húzódnak mélyre a talajlakó kártevők és a felszín sem fagy át annyira, hogy az gyérítené őket.

A gilisztákhoz hasonlóan a talajlakó kártevők is felélednek márciusban, amikor a talajhőmérséklet 10-12 °C köré ér, és nincs túl nagy szárazság. Ekkor aktívak lesznek a felső 10-20 cm-es rétegben, ahol elérhetjük őket. Az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalon figyelhetik a talaj hőmérsékletének alakulását.

Egyre több vetőmag kerül ilyenkor az ágyásokba és lassan a palántázások is beindulnak. A vetés és a palántázás előtti talajmunkáknál talajlakó kártevőkkel is találkozhatnak. Ez az évek óta rendszeresen zöldségekkel bevetett parcellákban okozhat gondot, mert ezekben gyakran felszaporodhatnak a drótférgek, a legyek és a cserebogarak lárvái.

A drótférgek a pattanóbogarak lárvái. Ezek a lárvák több évig fejlődnek a talajban, tavasszal és ősszel húzódnak a felszín közelébe. Különösen vonzza őket a csírázó mag, a fiatal növények gyökereinek csócsálásával okoznak kárt. Legnagyobb kárt a magról vetett tavaszi növényekben tudnak tenni: ha látható, hogy drótférgekkel érintett a területünk, érdemes csapdázni őket, azaz mérni a létszámukat, és az egyedszám függvényében dönteni a terület használatáról. Sokféle tápnövényen megélnek, így kukoricán, napraforgón, gabonán, burgonyán, paradicsomon, paprikán, salátán, sárgarépán, mindegyiknek a gyökérzetét károsítják.

Egész nyáron folyamatosan számíthatunk a különböző cserebogárfajok kártételére. A levelek megrágásával okozzák a kisebb bajt, a tojásokból kifejlődő pajorok jelentősebb kártevők. Kártételükre inkább fás szárú növények gyökérzetén számthatunk, de elvétve károsíthatják a lágy szárú növényeinket is. A fáknál fonnyadás, kiszáradás jelzi a jelenlétüket. Csak a növények kiemelése után találjuk meg a lárvákat a lecsupaszított gyökerek közelében. Évekig tart a földalatti életük. Addig kellene elkapni a cserebogarakat, amíg a levegőben vannak. Nehéz feladat, mert több fajuk is van és elhúzódik a rajzásuk. A sorközbe vetett csalogató növények és a gyökérnyakhoz bedugott félbevágott burgonyaszemek is elcsábíthatják a gyökerektől a pajorokat. Innen rendszeresen fel kell szedni és meg kell semmisíteni a lárvákat. A kutatási eredményekből látszik, hogy vannak olyan növények, amelyek illatát, pontosabban a gyökereik által kiválasztott anyagokat a cserebogarak elkerülik. Ilyen növény a zöldtrágyázásra és méhlegelőként is használt facélia. A javaslatunk az, hogy a kertben a szabadon álló, be nem vetett helyekre, a fák alá vessenek facéliát is tartalmazó magkeveréket. Néhol fóliával takarják a gyümölcsös talaját, így akarják megakadályozni a tavaszi-nyári tojásrakásukat.

A komposztban található kövér pajorok általában nem valamelyik kártevő cserebogár „gyerekei”, hanem pl. a komposztevő rózsabogár lárvái. Még hasznot is hajtanak, túrnak, kevernek, segítik a beérési folyamatokat. Ellenük tehát nem kell védekezni. Ha közelebbről is megnézik ezeket a pajorokat, láthatják, hogy gyökerek rágására alkalmatlan, gyenge szájszervük van. A csimaszként vagy csócsaféregként is emlegetett cserebogár lárva viszont a gyökereken él, erősek a rágói. Az aranyos rózsabogár cserebogárpajorhoz hasonlító lárvája nem kártevő, bomló szerves anyagban fejlődik pl. a komposztban.

Szabad szemmel nem látható, de szintén jelentős kártevők a fonálférgek. Egyes növények rájuk is riasztó hatással bírnak, ilyenek például a büdöske, a dália vagy a margitvirág. A mustár pedig zöldtrágyaként a talajba juttatva gyérítő hatással is bír. Emellett ismerünk olyan gombafajokat, mint például az Arthrobotrys oligospora, ami megtámadja a fonálférgeket. Ezt a gombát tartalmazza az Artis mikrobiológiai termésnövelő szer.

Ahol már korábban is kárt okoztak a talajlakó kártevők, és nem csökkent a számuk, ott védekezést javaslok. A vegyszermentes megoldásokkal olcsón, környezetkímélő módon és hatékonyan gyéríthetjük a kártevőket. A legegyszerűbben egy kártevőmentes kertrészben kialakított új ágyással tudnak egészségesebb körülményeket teremteni a veteményeknek. Ha nem tudnak ágyást váltani, avagy nem lehet egy nyáron át parlagon tartani a régi parcellát (esetleg valamilyen riasztó növénnyel bevetve) kénytelenek vagyunk valamilyen egyéb formában védekezni. Próbálkozhatnak a riasztó hatású fokhagyma, a pohánka és a muskátli köztesvetéssel, vagy a salátával és a kerti szarkalábbal, melyek kicsalogatják a lárvákat. Hasonlóan gyűjtenek a félbevágott krumpligumók is. A vágási felülettel lefelé kell a talajba tenni, a védendő növény mellé. Időnként szedjék fel, az odagyülekező drótférgekkel, pajorokkal együtt. Nagyobb kert esetén törekedni kell a vetésváltás szabályainak betartására, keresztesvirágú növényeket is tartalmazó tavaszi zöldtrágya vetésére, az ezek gyökerei által kiválasztott glukozinát vegyületeket a drótférgek nem szeretik, azaz ha ilyen növényt vetünk, a többéves fejlődésű lárvák éheznek, így számuk ritkul.

Megjelentek a III. forgalmi kategóriájú biológiai növényvédőszerek (N), valamint elérhetők olyan talajba juttatandó mikrobiológiai termékek (T), amelyek a talajlakó kártevők természetes ellenségeit, parazita szervezeteit tartalmazzák. Ilyen pl. a Biobest Parazita Fonálféreg (N) elnevezésű, tripszek, meztelencsigák ellen engedélyezett és a szélesebb hatású Artis Pro (T). Ez utóbbi egy olyan gombatörzset tartalmaz, mely a talajban élő fonálférgeket, drótférgeket, tripszlárvákat és cserebogárpajorokat gyéríti A Nemastar nevű parazita fonálférget tartalmazó rovarölőt lepkehernyók, lószúnyog és a lótücsök ellen engedélyezték. Ezt azonban csak akkor lehet eredményesen felhasználni, ha a talaj nedvesen marad a kijuttatást követő néhány napban.

Az ültetés, vetés előtt a talajban élő kórokozók elleni védekezés is meghatározó jelentőségű. A palántakori betegségek ellen jól kidolgozott biológiai védekezési módszerek/termékek állnak rendelkezésre. Ezek vagy növényvédőszerként, vagy mikrobiológiai termésnövelő anyagként vannak engedélyezve. Növényvédőszerként többnyire a szabadon forgalmazható kategóriába sorolták be ezeket a termékeket, azonban gazdaboltban ritkán szerezhetők be, jószerivel csak online boltokban forgalmazzák őket. Számos talajlakó kórokozó (például a palántadőlés egyes kórokozói vagy a paradicsomvész) ellen hatásos a gombákat megtámadó Pythium oligandrum nevű gombát tartalmazó Polyversum. A fehérpenészes rothadás ellen pedig a Lalstop Contans, ami a Coniothyrium minitans nevű gombát tartalmazó készítmény. Ezt a gombafajt tartalmazza az Öko-ni WP nevű termésnövelő készítmény is. A talajból fertőző gombák visszaszorítására a Trifender Pro (T) biokészítmény használható. A környezetkímélő technológiáért és a 0 napos várakozási időkért cserébe viszont óvatosabban kell bánnunk ezekkel az élő szervezeteket tartalmazó készítményekkel. A tárolásuknál, kijuttatásuknál, keverhetőségüknél szigorúan be kell tartani az előírásokat. Általában a felhasználhatósági idejük is rövidebb. Meg kell tanulnunk a használatukat, mert ezek képviselik a jövőt. Fontos, hogy olyan talajállapotokat tartsunk fent a mikrobiológiai termék használata után, amely lehetővé teszi, hogy a kijuttatott mikroorganizmus túléljen és szaporodni tudjon: inkább a sötétedés előtti időszakban juttassuk ki a terméket, ha csak sekélyen, de azonnal dolgozzuk be a talajba, és tartsuk nedvesen a talajt a következő időszakban.