A szürkepenész, avagy a botrítisz kórokozója (Botrytis cinerea) soktápnövényű, sőt, a szőlő többi kórokozójával ellentétben az elhalt növényi részeken is képes megélni. Így gyakorlatilag mindig jelen van a környezetünkben, csak a számára alkalmas időjárást és növényfelületet várja.
Szőlő esetében értelemszerűen a fürtöt, illetve a bogyókat érinti leginkább a kártétele. A korai fertőzésnél zöld vagy savanyú rothadásnak hívjuk a betegséget. Később, zsendüléskor, a cukrosodó bogyókon szürkésbarna foltok, majd az egérszürke, bársonyos penészgyep jelzi a fertőzést. Ekkor a nagyobb kárt már csak a beteg fürtrészek eltávolításával (késsel, bogyózó ollóval) tudjuk megelőzni. Érdemes a kórokozóra odafigyelni, mert képes akár a szüret előtt, néhány nap alatt tönkre tenni az egész termést, ha kedvezőek számára a környezeti körülmények.
A szürkepenész berobbanását mindössze a megelőző 15-20 nap időjárása határozza meg. Éppen ezért az előrejelzése sem teljesen megoldott, habár vannak már elérhető rendszerek, melyek időjárási ill. környezeti adatok alapján képesek segíteni a gazda munkáját és jelezni a gomba megtelepedése szempontjából kritikus időszakot. Az éjszakai lehűlésekkel tarkított meleg, csapadékos napok kedveznek a gomba terjedésének.
Szürkepenész
A gomba legkönnyebben sérüléseken képes behatolni a növénybe, bogyóba. Csak megelőző jelleggel tudunk hatékonyan védekezni ellene! Egyfelől nagyon fontos, hogy megakadályozzuk a bogyók sérülését. Így, ha olyan a területünk, ahol a fürtmolyok rendszeresen gondot szoktak okozni, akkor ellenük is fontos a megfelelő védelem, hiszen direkt kártételük mellett a botrítisz fertőzésnek is utat nyitnak! Ugyancsak fontos az éredő szőlő esetén a madarak megfelelő riasztása, illetve esetleges jégverés után is fokozottabb „törődést” igényelhet az állomány. A gomba számára nagyon kedvező időjárási körülmények esetén az szinte bármelyik zöld növényi részt meg tudja támadni, akár az ép bőrszöveten és a légcserenyílásokon át is be tud hatolni. Az igazán hatékony megelőzés része a precíz zöldmunka, a fürtzóna szellős, légjárható állapotban tartása (így hamarabb felszárad eső, vagy páralecsapódás után a növény felülete). Érés időszakában is hasznos az ismételt lelevelezés, amely ablakot nyit a fürtökre, mert „a fürtöknek látniuk kell a napot” (a gomba terjedésének kedvez a sötét/árnyékos környezet).
Szüret előtti időszakban célszerűbb a cukrosodást is támogató kálium-hidrogénkarbonát hatóanyag használata, vagy akár a narancsolaj hatóanyagú készítmények is hatékonyak lehetnek. A Pythium oligandrum tartalmú mikrobiológiai termék alkalmazását viszont sokkal korábban, a szőlő virágzásakor (80%-os virágzástól szedésérettségig) kell elkezdeni, hiszen a botrítisz elleni védelmet adó ún. hiperparazita gombának fel kell szaporodnia a növény felületén. Ez a gomba egyfelől stimulálja a növény immunrendszerét, másfelől más gombafajokon képes élősködni. Szintén 80%-os virágzástól szedésérettségig juttatható ki az Aureobasidium pullulans antagonista gomba képleteit tartalmazó készítmény, hasonlóan az előzőhöz, preventív jelleggel. A réztartalmú szerek viszont közvetlenül nem hatásosak a botrítisz kórokozója ellen (habár jégverés után kijuttatva valamennyire képesek fertőtleníteni a sebeket), a szakirodalom szerint még a 3%-os bordóilében is kicsírázik a gomba spórája.
Fontos tudni, hogy a szürkepenész nemcsak szőlőn jelentkezik! Jól ismerjük a tünetét szamócán, málnán, szedren, de akár zöldségféléken, paradicsomon, paprikán is, a termésen kiütköző szürke penészfoltot. Sok kultúrában alkalmazható a Pythium oligandrum tartalmú biopreparátum, de minden esetben a megelőzésé a döntő szerep!
Bogyósgyümölcsök vagy zöldségfélék esetén csepegtető öntözést használva szárazon tartható gyakorlatilag a növény teljes felülete. Málna és szeder esetében kerülni kell a túl dús sövény kialakulását zöldmunkával, ezáltal csökken a szürkepenész megjelenésének valószínűsége. Szamócaágyásunkat szalmával mulcsozva a virágokat és ezáltal a termést elemeljük a földfelszíntől, így az gyorsabban felszárad eső után, egyúttal megakadályozzuk, hogy az eső felverje a botrítisz szaporítóképleteit hordozó talajt a gyümölcsre. De mit tehetünk még a szőlőért?
A szőlősorközök vetésének, talajtakaró aljnövényzet létrehozásának itt is fontos szerepe van.
Egyfelől a talajtakaró aljnövényzet itt is megakadályozza, hogy az eső felverje a talajt a tőkére. A botrítisz különböző képletei nagyon sokszor a talaj felső rétegében maradnak fenn, onnan fertőznek. Rendszeres talajforgatás mellett a talaj felső rétegében idővel a növénypatogén gombák relatív aránya megnő, tehát nagyobb fertőzési nyomásnak tesszük ki az ültetvényt. Talajtakarás alkalmazása mellett nemcsak a talajból fertőző kórokozók jutnak fel nehezebben a növényre, de sokszor azok a növényi részek is gyorsabban lebomlanak a talajszinten, amiken egyébként a különböző kórokozók áttelelnének. Ez annak köszönhető, hogy a forgatás elhagyásával és talajtakaró növények alkalmazásával megnő a talaj biológiai aktivitása.
