Paradicsomvész (fitoftóra) elleni védekezés biokertben

Melegben és hosszan tartó levélnedvességnél biztosan számíthatunk a fitoftórára. Ha szorosan ültettük a palántákat, érzékeny fajtáink vannak és fülledt, párás a kertünk, akkor valószínűleg meggyűlik a bajunk ezzel a gombával. Ugyanez a kórokozó támadja a krumplit is, csak itt burgonyavésznek hívják. Ebben az esetben is a tág sorközű vetéssel, az ellenálló fajtákkal és lombot nem érő (azaz csepegtető) öntözéssel kezdődik a védekezés. Esős, nyirkos, ködös időben nagyon gyorsan terjed a fitoftóra, főleg, ha ez lehűléssel is jár, ezért különösen fontos tudnivaló, hogy tényleg csak megelőzéssel védekezhetünk ellene.

A paradicsomot ne felejtsük el ápolni, azaz karózni és a hónaljhajtásokat kitörni, ezzel is levegőssé tesszük az állományt. Hasznos a talaj takarása is, vastag mulcsréteggel, ez meggátolja az öntözővíz felfröccsenését, és gátolja a talaj kiszáradását és túlzott felmelegedését. A fitoftóra megjelenésekor, ha csak néhány paradicsomtőről van szó, távolítsuk el a beteg leveleket, és használjunk réz hatóanyagú, paradicsomban (és természetesen ökológiai gazdálkodásban) engedélyezett gombaölőszert, de mindenképp figyeljünk oda az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására szedés előtt.

Nem szabad megfeledkezni a megelőzésről: megfelelő termőhelyválasztással, fajtaválasztással, az öntözési módok megválasztásával (az egyébként is vízpazarló esőztető öntözés helyett csepegtető öntözés), a lombozat szárazon tartásával és a és kellően szellős állománykialakítással próbálkozhatunk sikerrel.

Léteznek a betegség tüneteit elviselő, azaz toleráns, és a kórokozónak kifejezetten ellenálló, azaz rezisztens fajták is, a fajtaleírásban vagy a vetőmagok csomagolásán található erre vonatkozó információ. A paradicsomot (is) reggel kell öntözni, és kerülni kell, hogy az öntözővíz a lombozatra kerüljön. A kisebb házikertekben is érdemes csepegtető öntözést kiépíteni, nemcsak azért, mert a későbbiekben sokkal kevesebb munkát jelent az öntözés, hanem azért is, mert takarékosabb vízfelhasználással folyamatos vízellátást lehet biztosítani, és nem lesz vizes a lombozat.

Csökkentheti a betegség kialakulásának a kockázatát, illetve enyhítheti a tünetek súlyosságát, ha a Bacillus amyloliquefaciens antagonista baktériumot tartalmazó Taegro készítménnyel kezeljük a teljes növényfelületet rendszeresen már egészen fiatal palántakortól. Nagyon népszerű egy másik biológiai növényvédőszer, a Polyversum, amely talajlakó antagonista gombát tartalmaz. Ez a gomba a Pythium oligandrum, amely elpusztítja a növény gyökerét megtámadó kórokozó gombák gombafonalait, és serkenti a növény saját védekezőrendszerének a működését. Mivel a paradicsomvész kórokozója nem talajból támad, hanem levélfelületről, ezért a Polyversum nem közvetlenül a fitoftóra ellen hat, hanem áttételesen, a növény általános erősítése és a kórokozóval szembeni ellenállóképesség kialakítása (indukált rezisztencia) által. Használható ez a termék vetőmagcsávázásra, palántakorban és kiültetett növényállományban egyaránt, de mivel élő gomba a hatóanyaga, kerülni kell a gombaölőszerek, tehát a réz és kén hatóanyagú termékek használatát is. Ha nem használták ezt a biológiai növényvédőszert, probléma esetén használható az egyszerű anyagok közül a hagymakivonat (nem hagymaolaj!) vagy a lecitinek, vagy a hagyományos réz hatóanyagú növényvédőszerek, ezek azonban – akárcsak a szőlőperonoszpóra elleni védekezés esetén – csak megelőzésképpen használhatók. A réz különböző formái közül a rézhidroxid használatát ajánljuk inkább, kedvezőbb fitotoxicitási tulajdonsága miatt. A paradicsom betegségeiről, a tünetek azonosításáról, megelőzésről, védekezési lehetőségekről olvashatnak a honlapunkon elérhető tematikus kiadványunkban.