A csúcsrothadás (feketetalpasság) a paradicsom egy jellemző fiziológiai rendellenessége, ahol a bogyók bibe felőli szövete elfeketedve bomlásnak indul. A paradicsom mellett a jelenség paprikán is gyakori, de a padlizsán és a kabakosok (pl. uborka, sütőtök, tök, görögdinnye) termései is érintettek lehetnek.
Noha a növény összességében egészségesnek tűnik, az első termések csúcsán, a bibe körül egyöntetű, besüppedő, kezdetben barnuló, majd fekete folt alakul ki. Paprikánál ez a folt napégésre emlékeztethet, és sokszor a termések oldalán is megfigyelhető. Az ilyen elváltozás nem betegség, hanem egy élettani probléma: nem jut elegendő kalcium a fejlődő termésbe, és emiatt a termés csúcsa elhal. A kalciumot a növény nem tudja az idős szövetekből a fiatal növényi részekbe szállítani, így, ha hiány lép fel, az mindig a fejlődésben lévő területeken jelentkezik. Levélzöldségek, salátafélék esetén a kalcium hiány esetén a levélszélek barnulása, elhalása a jellemző tünet.
Csúcsrothadás tünete
Hogy miért nem jut elegendő kalciumhoz a növény, annak többféle oka lehet. A kalcium növényeken belüli mozgása az aktív párologtatástól (azaz a föld feletti növényi részeken keresztüli vízvesztéstől) függ. Mivel a levelek jobban párologtatnak, mint a termések, a kalcium könnyebben átjut a levelekbe, ahonnan később már nem ér el a bogyókba. A kalciumnak a levelek felé történő eloszlását súlyosbíthatja a nitrogénnel való túlzott trágyázás, ami erőteljes levélképződést eredményez. Ezenkívül a magas vagy az alacsony relatív páratartalom a forró, szeles időjárással kombinálva korlátozhatja a párologtatást, így megakadályozva, hogy a kalcium elérje a terméseket.
A kalcium pótlása kalcium-nitrát levéltrágya formájában ökológiai gazdálkodók részére nem engedélyezett, és a kalciumklorid oldat használata is csak almában, a sztipikkesedés (vagy más néven keserűfoltosság) megelőzése céljából engedélyezett, ezért a legtöbb, kertészeti oldalon ajánlott levéltrágya használata nem jelent megoldást. A kalcium-oxid tartalmú lombtrágyák azonban ökológiai zöldségtermesztésben is használhatók, a vegetációs időszakban 2-3 alkalommal, 0,2-0,4%-os töménységben kijuttatva.
Abban az esetben tehát, ha a talajban elengedő a kalcium, ám időjárási okokból mégsem felvehető a növények számára, lombtrágyázással hatékonyan avatkozhatunk be. Ellenkező esetben a talaj kalcium-szolgáltató képességét kell támogatni, de ez igazán már csak a jövő szezonra fejti ki jótékony hatását. Erre alkalmas megoldás a meszezés, mely elvégezhető mészkőpor kijuttatásával, vagy más, mésztartalmú termésnövelő anyag használatával, például magas szervesanyagtartalmú (21% felett) és kalciumtartalmú (31% feletti CaCO3) alginittel, vagy valamely dudarit alapú termék mésszel dúsított tagjával.
A fenti lehetőségek mellett a termesztéstechnológia is kulcsszerepet játszik a probléma megelőzésében és kezelésében. A talaj nagy tömegű szervesanyaggal, komposzttal vagy szalmával történő takarásával a talaj hőmérsékletingadozása csökkenthető, mely így kevésbé szárad ki, biztosítva a folyamatos a vízfelvételt a talajból.
