Amikor színesedik, érik a cseresznye, a cseresznyelegyek (Rhagoletis cerasi és Rhagoletis cingulata) már aktívan rajzanak. Érdemes a fákra színcsapdát (sárga ragacslap) kihelyezni: a lombkorona déli oldalára és a felső szintjére függesztve jelzi legpontosabban a rajzás indulását. A csapda kihelyezéséhez sajnos létrázni kell, de megéri, mert a csapdát az alsóbb ágra akasztva az csak egy-két héttel később fogja az első egyedeket. Ekkor már késő, a termés nagyobb részét már fertőzték a legyek (azaz megtörtént a tojásrakás). Ha a csapdákon hirtelen 4-5 db cseresznyelégy jelenik meg, ez jelzi a rajzás intenzív indulását. Néhány korai cseresznyefajta még a tömeges tojásrakás előtt leszüretelhető, a fajták többségénél azonban védekezni kell annak a kertésznek, akit nagyon zavarnak a „kukacos” (valójában nyüves) cseresznye vagy meggyszemek. Ha csak néhány, kisméretű cseresznye- vagy meggyfánk van, akkor sokszor elegendő minden fára további 2-3 db egyszerű ragacsos sárga lapot kifüggeszteni, melyekkel valamennyire gyéríthető a kártevő egyedszáma. Azonban nagyméretű fákon ezt a módszert nem érdemes alkalmazni. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a sárga lapok könyörtelenül odavonzzák a hasznos élőlényeket is, ezért a sárga ragacslappal történő cseresznyelégy-gyérítés sokszor aránytalanul nagy környezeti terheléssel jár! Így, ha ezt a módszert választjuk, a rajzás végeztével a csapdákat mindenképp távolítsuk el!
A cseresznyelégy és a keleti gyümölcslégy elleni védekezés az öko gyümölcstermesztés egyik legnagyobb kihívást jelentő feladata. Megelőző ökológiai szemléletű védekezés a baromfik “legeltetése” a fák alatt, mivel a kártevő báb formájában telel a talaj felső rétegében, majd a fák alól, a talajból kel ki. A baromfik viszont felcsipegetik a fertőzött terméseket, a gyümölcsöt elhagyó nyüveket és a bábok egy részét is. Továbbá a bábozódáshoz kedvezőtlen környezetet teremthetünk a talaj bolygatásával is (rotálás, kapálás). Házikertben érdemes lehet megpróbálkozni a talaj ideiglenes takarásával. A bábozódni induló nyüvek elhagyják a termést, majd igyekeznek befúrni magukat a talajba. A gyümölcsfa közvetlen közeléből jellemzően nem nagyon távolodnak el. Ha a talajt agroszövettel takarjuk, majd arra szalmaréteget terítünk, akkor a gyümölcsökből lepotyogó nyüvek a szalmatakaráson az agroszövetig fúrják magukat, ahol a szalmatakarás nyújtotta vélt biztonságban bebábozódnak. Szüret után a szalmatakarás (a bábokkal együtt) eltávolítható, komposztálható, az agroszövet felszedhető.
Sárga lap cseresznyelégy ellen
Szükséghelyzeti engedélyt kapott 2025.03.06-tól 2025.07.03-ig a természetes piretrint tartalmazó Pyregard, amelyet rajzásmegfigyelés alapján kell kijuttatni. Kifejezetten hatékonynak bizonyult a cseresznyelegyek ellen, sőt, egyben a levéltetveket is gyéríti. A termék magasabb ára inkább a nagy területű üzemi gyümölcsösök esetén térül meg.
Egy másik engedélyezett készítmény a Neemazal T/S, amely az Azadirachta indica (neemfa) kivonatát tartalmazza. Kisebb kiszerelése, alacsonyabb ára miatt a házikertesek számára is elérhető lehetőség. A Pyregardhoz hasonlóan, a neem olaj szintén gyéríti a levéltetveket.
