Madaraink nem csak csicsergésükkel és szépségükkel járulnak hozzá kertünk szépségéhez, hanem növényvédelmi szempontból is fontos feladatot látnak el.
Kulcsszerepet játszanak az ökoszisztéma rendszerében. Jelenlétük elengedhetetlen a környezeti egyensúly fenntartásához: beporzóként, magterjesztőként, a kártevők fogyasztóiként fontos szerepet töltenek be. Jelentősen hozzájárulnak a tápanyagok körforgásához, egész tájakat formálnak, alakítanak, és tartanak fenn.
Világszerte több, mint 1500 kultúrnövény faj és a gyógynövényfajok 3-5 %-ának beporzását végzik madarak – ráadásul több esetben jobb minőségű beporzást is biztosítanak, mint a rovarok. Számos növényfaj esetében azt is bebizonyították, hogy a madárbeporzók funkcionális kihalása csökkenti a beporzást, a magtermelést és a növénysűrűséget. Több trópusi erdőről is kiderült, hogy a madarak terjesztik fás fajainak akár 92 %-át.
Egy fecske egy nyáron körülbelül egymillió legyet, szúnyogot és lepkét fogyaszt el, egy vetési varjak által lakott mezővédő erdősáv kétszáz méteres szakaszán pedig 50 000 cserebogár maradványát szedték össze, mint a varjak táplálkozási hulladékát. A madarak rovarirtó tevékenysége télen sem áll le, a hideg évszakban is itt maradó odúlakók (például a cinege, a fakusz, a csuszka és a harkály is) télen a hernyófészkekben, kéregrepedésekben áttelelő rovarokra, bábokra és petékre vadásznak. Egy cinege naponta akár 1500 rovarpetét is képes elpusztítani, a királyka (Regulidae), a szürke légykapó (Muscicapa striata) és a rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) egy nap alatt akár ötszázszor is vihet eleséget fiókáinak, az őszapó (Aegithalos caudatus) pedig akár háromszáz bokorágat is átvizsgál óránként a táplálék reményében. A házi rozsdafarkú esetében egy vizsgálat során két költés alatt 37 zsákmányállatfajt azonosítottak: leggyakoribb fajok voltak a közönséges fémfutó (Harpalus affinis), a kaparódarázs (Sphecidae), a gyepi hangya (Tetramorium caespitum), a kis szamócavincellér (Aphis forbesi), a lucernacsipkéző bogár (Sitona humeralis) és a káposztalepke (Pieris brassicae). A második költés során a fiókák tápláléka kibővült olasz sáskával (Calliptamus italicus), gyötrő szúnyoggal (Aedes vexans) és avarcsigával (Helicella obvia) is. A seregély csigákat, hernyókat, sáskákat is szívesen fogyaszt, és fiókáit képes ötpercenként etetni, így egy nap több, mint 100 csigától is megtisztíthatja élőhelyét. Sőt, az állattartóknak is nagy barátja lehet: a szarvasmarhákról, lovakról előszeretettel kapkodja le a böglyöket. Madaraink kiemelten fontos szerepet töltenek be a szúnyogok gyérítésében: a fecskéken, a poszátákon (Sylviidae) és a füzikéken kívül az énekesmadarak is segítenek az állományok tizedelésében.
Leggyakrabban a madarak magevési szokásai kapcsán kártételük jut eszünkbe, pedig kiemelkedő szerepük van a gyommagvak eltávolításában is.
Bebizonyították, hogy a pintyfélék ősszel és télen szinte csak és kizárólag gyommagvakon élnek. A galambfélék sok gyommagot megesznek, a tengelic (Carduelis carduelis) és a zöldike (Chloris chloris) is gyommagvakkal etetik fiókáikat, a kenderike (Linaria cannabina) és a mezei veréb (Passer montanus) ősszel csapatosan járják a kaszálatlan, gazos területeket, ahonnan jelentős mennyiségű gyommagvat szedegetnek fel, de a falusi kertekben mostanában egyre nagyobb számban feltűnő balkáni gerlék (Streptopelia decaocto) sem tétlenkednek: előszeretettel szedik fel a szulák keserűfű (Bilderdykia convolvulus) magjait, kedvelik a madár keserűfüvet (Polygonum aviculare) és a fakó muhart is (Setaria lutescens) – magjaikat nagy mennyiségben is képesek eltávolítani a területről. A haszonmagvak és gyommagvak fogyasztási mértékének összehasonlító vizsgálatai pedig azt is bebizonyították, hogy a nem csapatosan a földekre járó gerlék háromszor több gyommagot fogyasztottak, mint haszonmagot.
Ezekből mind kitűnik, hogy madaraink a megelőzés, a biológiai növényvédelem és gyomszabályozás egyik leghasznosabb eszközei. Érdemes és fontos kertjeink kialakításában és fenntartásában rájuk is gondolni, a növényeink kiválasztásával, élőhelyek meghagyásával, odúk kihelyezésével. Ehhez bővebb információ a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján olvasható: https://mme.hu/
