Esők után tömegesen jelenhetnek meg kertjeinkben a meztelen-, és házas csigák, jelentős károkat okozva a zöldségnövények, dísznövények megrágásával. Fontos megemlíteni, hogy számos meztelencsiga faj (mint például a Limax maximus) nem kártevő, sőt ragadozó és mindenevő tevékenységükkel hozzájárulhatnak a házas csigák egyedszámának csökkentéséhez és számos ökoszisztéma szolgáltatáshoz.
Hogyan védekezhetünk a csigák ellen?
Első lehetőségünk a csapdázás és az egyedek begyűjtése. Mivel a csigák alapjában véve a nedves élőhelyeket kedvelik, a kert vizesebb részein találhatjuk meg őket. A házas csigák kora hajnalban aktívak, amikor párásabb a levegő, nedves a növényzet, a déli napsütésben elvonulnak, míg a meztelencsigákra inkább az éjszakai aktivitás jellemző. A mesterséges búvóhelyek létesítése (a talaj deszkával, kőlappal, téglával vagy öreg lavórral való letakarása), és vonzó csalétek kihelyezése megfelelő megoldás lehet a csigák összegyűjtésére. Sok forrásból hallhattunk már a sörcsapdáról is: a műanyag poharat (pl. tejfölös dobozt) a talaj színéig besüllyesztve el kell ásni, sörrel megtölteni, és várni a csigákat. Ez a módszer azonban sokszor inkább a veteményesre nem káros meztelencsiga fajokat gyűjti össze, így alkalmazása megfontolandó! A tejsavó is vonzza a csigákat. Demeter Károly a Füvészkert fotósa 0,5 kg édes savóport (kb. 500,- Ft) + 2 csomag zselatint főzött össze egy liter vízzel, majd egy kibélelt tepsibe öntötte. A megszilárdulása után kockákra vágta, mint egy süteményt. Ebben a formában hosszan tartotta a kocsonyás állagát a szabadban is, és folyamatosan csábította a csigákat. Reggelig biztosan a tápkockáknál maradtak.
Meztelencsiga kártétel paradicsomon
Második lehetőségünk a mechanikai akadályok kialakítása az ágyások szélén. Mivel a csigák bőre rendkívül érzékeny a külső környezet nedvességtartalmára, azokat a felületeket elkerülik, amelyek dehidratálják a kültakarójukat. Így az ágyások szélének mészhidráttal, hamuval, korpával történő felszórása jó megoldás, ha nem magában az ágyásban éjszakáznak az állatok. Kereskedelmi forgalomban elérhető olyan magnézium szilikát-hidrát granulátum (Blumen természetes csigariasztó), amellyel az ágyásokban nevelt növényeket lehet megvédeni.
Néhol még most is látni, hogy az ágyásokat kapamélységű árokkal keretezik be és ezekbe vastagon konyhasót, fahamut szórnak. Ezek az anyagok ugyan megölik a csigákat, de ilyen töménységben károsak a talajra.
Ökológiai gazdálkodában engedélyezett a vas-pirifoszfát (Vitrol GB) alkalmazása, amely csökkenti a csigák nyálkakiválasztását és megakadályozza, hogy a kártevők tovább táplálkozzanak.
Vidéken sokan tartanak indiai futókacsákat, melyek megkeresik és megeszik akár a spanyol csupaszcsigákat is. Két dologra kell figyelni: megfelelő mennyiségű ivóvizet kell biztosítani a futókacsáknak, és el kell zárni őket a levélzöldségektől, mert azokat bizony ők is szívesen megeszik.
A kereskedelmi forgalomban kapható metaldehid tartalmú csigaölőket nem ajánljuk. Egyrészt az ökológiai gazdálkodásban a metaldehid nem engedélyezett, másrészt rendkívül mérgező nemcsak a csigákra, hanem kertünk más lakóira is: földigilisztákra, sündisznókra, madarakra, kutyákra, de még az emberre is, ha valaki akár véletlenül, de elfogyasztja. Nem véletlenül szerepel a címkéjén, hogy nem kerülhet a növény ehető részére, sőt levélzöldségek talajának kezelésére éppen a véletlen szennyeződések elkerülése miatt nem használható!
Csigarágás nyomai
