Szakmai nap Hajdúnánáson a diverzifikáció jegyében

2019. október 28.

Az ÖMKi 2019. október 20-án rendezte meg az immár hagyománnyá vált, őszi szántóföldi szakmai napját „Változatosság az ökológiai szántón” címmel.

A rendezvénynek a hajdúnánási Kendereskert adott otthont, ahol ökológiai módon gazdálkodnak, állattenyésztéssel, növénytermesztéssel és kertészettel is foglalkoznak.

A szakmai nap célja az volt, hogy bemutasson olyan lehetőségeket, amelyek alkalmasak a szántóföldi diverzifikáció növelésére, új fajok-fajták termesztésbe vonásával, és az ehhez kapcsolódó új termékpályák kifejlesztésével.

A résztvevők köre – mintegy ötven fő – a szántóföldi ökogazdálkodással foglalkozó termelőkből, szaktanácsadókból, input anyagokkal foglalkozó cégek képviselőiből állt.

A Kendereskert gazdaságot Szólláth Tibor polgármester úr, biogazda mutatta be. Mint elmondta, Hajdúnánáshoz a korábbi időszakban 24.000 ha terület tartozott, amelyet közbirtokossági rendszerben műveltek. Az itteni lakosság mezőgazdálkodásból élt és ezt a gazdálkodási szellemet igyekeznek napjainkban is megvalósítani. Az új szemléletű gazdálkodás a „Hagyomány és minőség” jelmondattal éledt újjá. A szociális terület bevonásával, a közfoglalkoztatás kereteit is kihasználva, több száz millió forintos beruházással olyan innovációt valósítottak meg, ami jelentősen csökkentette a munkanélküliek arányát a városban, s egyúttal elérhető közelségbe hozta a biotermékeket a fogyasztókhoz. A ’Nánási Portéka’ olyan terméket jelöl, aminek a nyersanyaga legalább fele részben Hajdúnánásról származik és helyi feldolgozású. A biotermékeket a helyi menzákon is felszolgálják, de ennek arányát a jövőben szeretnék tovább bővíteni.

Jelenleg az önkormányzat által üzemeltetett ökotanyán 40 ha szántó- és 200 ha gyepterület található, miközben legeltetésre alapozott, közösségi állattartást is megvalósítanak. Hajdúnánási húsfeldolgozóban állítják elő a helyi hús-késztermékeket is. A projekt sikere érdekében 9 település fogott össze. Emellett 5 ha kertészet és 1 ha fólia biztosítja áprilistól-novemberig a friss zöldségellátást.

Az ÖMKi részéről Földi Mihály mutatta be a búza fajtatesztek legfrissebb eredményeit, s említést tett azokról a speciális fajokról (alakorról, tönkéről) is, amelyek különleges minőségű lisztet szolgáltatnak a sütőipar számára.

Előadásában kitért arra, hogy egyfajta kompromisszumot kell kötni a termésmennyiség és a -minőség vonatkozásában, ugyanis megfigyelhető a fajtateszteknél is az a jelenség, hogy a nagy hozamok általában gyengébb minőséggel párosulnak. Bemutatta a térséghez közeli fajtatesztek eredményeit, és a perspektivikus, alkalmazkodó fajtákat. Kiemelte, hogy közülük legjobban az osztrák, ökonemesítésből származók teljesítettek.

Borbélyné Hunyadi Éva a maghüvelyesek jelentőségét emelte ki az ökológiai szántón, ami sajnálatos módon rendkívül alacsony, csak néhány százalékos részarányt képvisel a szántókon. Ez nem csak a hazai fehérjetakarmány-ellátás, hanem az egysíkú vetésforgó miatt is kedvezőtlen jelenség. A kockázat nagyobb, mint a gabonafélék esetében, de ökoterületeken is elérhető akár 3-4 tonna termés is – például szójából – hektáronként. A kockázatot csökkenteni lehet az öntözéssel, a jó fajtaválasztással, illetve alternatív termesztéstechnológiákkal, úgy mint másodvetéssel. Ez utóbbi a tavalyi évben, őszi árpa után sikeres volt, 1,3-1,9 tonna termésértékekkel és 40% fölötti fehérjetartalommal. Ehhez azonban szuperkorai (000) fajták szükségesek, amelyekből még kevés van a hazai vetőmagpiacon.

Kitért arra is, hogy bár az idei évig jelentős kórokozó illetve kártevő nem lépett fel, az idei másodvetésben a zalai kísérleti helyszínen a gyapottok-bagolylepke és a bogáncslepke szinte tarrágást okozott a másodvetésben, mivel átvándorolt a közeli, hamar leszáradt kukoricatáblákról.

Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője a kalászos fajok faj- és fajtatesztjeiről, a tájfajtákról és a részvételi nemesítés sajátosságairól beszélt. Az ősgabonák (alakor és tönke) ásványianyag- és flavonoidtartalma meghaladja a hagyományos gabonákét, különleges minőségű élelmiszerek előállítására alkalmasak. Az ÖMKi ezeknek a perspektivikus fajtáknak a felszaporítását végzi, hogy minél több helyen ki tudják próbálni a termesztésüket és el tudjanak terjedni az ökológiai területeken.

A részvételi nemesítés olyan eljárás, amikor a gazda maga választja ki azt a típust a populációból, ami neki leginkább megfelel és pozitív vagy negatív szelekcióval azokat az egyedeket szaporítja tovább. A tájfajták a tesztek során nagy ellenálló-képességet mutattak a kórokozókkal szemben, ami igazolta létjogosultságukat a biogazdálkodásban.

Az előadásokat határszemle követte, melynek során a résztvevők megtekintették az öko szántókat (szója másodvetés, takarónövényes területek), és a szántóföldi gyomszabályozás gépeit.

A jelenlévő résztvevők nagyon pozitívan fogadták az ÖMKi kezdeményezését, ezt figyelembe véve Kutatóintézetünk a közeljövőben több hasonló alkalmat is biztosítani kíván az ágazat szereplőinek.