Szakmai nap a változatos ökológiai szántóföldi gazdálkodásról

2018. április 3.

A növényi diverzifikáció kihívásai ökológiai művelésű szántón címmel rendezett az ÖMKi szakmai napot Kompolton, csaknem napra pontosan egy évvel a 2017 márciusában Mezőberényben megtartott szántóföldi szakmai napot követően, hasonlóan széleskörű érdeklődéssel övezve. A fokozott érdeklődést mi sem mutatta jobban, mint a helyszínváltozás, az Eszterházy Károly Egyetem Fleischmann Rudolf Kutatóintézetének helyisége már nem volt elegendő a közel 70 regisztrált résztvevő befogadására. A rendezvény témája, az ökológiai szántóterületek diverzifikációja aktuális problémára kereste a megoldási lehetőségeket, ugyanis a jelenlegi talajhasználat a hazai ökológiai szántón is gabona-centrikus, a maghüvelyesek, alternatív kisgabonák részaránya csekély.

A Fleischmann Rudolf Kutatóintézet, melyet Dr. Tóth Szilárd igazgató mutatott be, szintén célul tűzte ki az alkalmazkodó növényfajok biológiai alapjainak bővítését, a régebbi nemesítésű fajták fenntartását és tesztelését. Kiemelte az őszi és tavaszi kompolti árpafajták kiváló adaptációs képességét, a talaj-növény rendszer egyensúlyának fontosságát, a talajművelés hosszú távú hatásait a talaj kultúrállapotára és vízgazdálkodására, ami az idei fokozott belvízveszély során is tapasztalható.

Diverzifikáció az ökológiai gazdálkodásban – új fajok, tájfajták és részvételi nemesítés az ÖMKi kutatásaiban” címmel mutatta be az ÖMKi témába vágó tevékenységét Dr. Drexler Dóra, ügyvezető. Kiemelte az on-farm kutatások szerepét az ökológiai gazdálkodásban megtermeszthető új fajok, fajtáik és tájfajtáik azonosításában. Az azonosítás után a felszaporításában, és a részvételi alapú tovább-nemesítésében is szerepet vállal a Kutatóintézet. A cél a talajhasználat változatosabbá tételére alkalmas növénykultúrák minél szélesebb körű megismertetése. Az alakor és a tönke ősi búzafajok és tájfajtáik felszaporítása például jelenleg is zajlik. Tavaly ősszel indult el az első on-farm kísérlet, Füzesgyarmaton. Az idei szezonban további gazdaságok bekapcsolását tervezik. A vizsgálatok új termékpályák kialakítását is szolgálják, hogy a termény eljusson egészen a fogyasztókig. Az ökotermékeknél különösen fontos a termőföldtől az asztalig tartó, nyomon követhető rendszerek kialakítása, a termékekkel kapcsolatos bizalom és gazdaságossági szempontok miatt is.

Földi Mihály, ÖMKi szántóföldi szakreferens a kenyérbúza fajták elmúlt években végzett vizsgálata során szerzett tapasztalatokról beszélt. Az ország búzatermő területeit csaknem teljesen lefedő kísérleti helyszíneken évente 8-10 búzafajta vizsgálata valósítható meg, és a hozam- és minőségi mutatók mellett nagy hangsúlyt kap a gyomelnyomó képesség és a betegség-ellenállóság felvételezése is. Ugyanazon fajtáknak nagyon eltérőek lehetnek a terméseredményei, akár az évek, akár a termőhelyek vonatkozásában. Különösen jó példa volt erre a 2017-es év, amikor egyes termőhelyeken a fajták többsége takarmány minőséget ért el, míg máshol kiemelkedtek a prémium minőségű termést hozók.

Borbélyné Dr. Hunyadi Éva a szója ökotermesztése kapcsán az importra alapozott fehérjegazdálkodás kockázatairól, a fehérjenövények szerepéről beszélt az ökológiai gazdálkodásban. Összefoglalta az ÖMKi 2013 óta tartó szójatermesztéssel kapcsolatos kutatási eredményeit és jövőbeni perspektíváit. Az öntözés hiánya miatt az évjárat hatása hazánkban nagyon meghatározó, de a termésstabilitáson sokat javíthat a termőhelyhez igazodó fajtaválasztás és az agrotechnika (magkezelés, talajoltás, gyomszabályozás). Mindezekhez segítséget nyújt az ÖMKi szójatermesztési kiadványa, melyhez minden érdeklődő hozzájuthatott a rendezvényen.

A kisgabonák termesztésének biológiai alapjairól tartott előadást Horváth Lajos osztályvezető, melyben a Növényi Diverzitás Központ tevékenységét mutatta be az alternatív szántóföldi gabonafélék genetikai bázisának fenntartásában és vizsgálatában. A pelyvás gabonafélék mellett említésre került pl. a kukorica még fellelhető széles genetikai bázisa, a cirok, köles, pohánka, amaránt, rizs génbanki tételei is. Ezeknek a fajoknak, fajtáknak a felszaporítása kívánatos lenne a jövőben is, hogy megismerhetőek és használhatóak legyenek a mindennapi gazdálkodásban és a minőségi élelmiszer-előállításában.

Az előadásokat követően a Sersia Farm Kft. és a Terragro Kft. tartott szakmai előadást, majd az Agro-Largo Kft-t, és a BUSA Kft. új talaj- és sorközművelési rendszerét ismerhették meg a résztvevők. Ezután kerekasztal-beszélgetés következett a résztvevők bevonásával a vetőmagellátástól az értékesítésig megvalósuló integráció lehetőségeiről, akadályairól és a megoldandó feladatokról.

A program kötetlen szakmai beszélgetéssel zárult, mely során a gazdálkodók tapasztalatokat cserélhettek, és közvetlenül is kapcsolatot teremthettek az előadókkal, illetve az input anyagokat forgalmazó és terménykereskedő cégek képviselőivel.