Sorköztakarás ültetvényekben - KAP - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Különböző sorköztakaró növényzet hatásának vizsgálata a ragadozó ízeltlábú együttes minőségi és mennyiségi összetételére és a termelés sikerességére ültetvényekben

A XX. század végén, XXI. század elején már globálisan megfigyelhető az ízeltlábú biomassza, és ezzel összefüggésben az ízeltlábú együttesek fajszámának, illetve biodiverzitásának drasztikus csökkenése. Ez a jelenség leginkább az ember által bolygatott élőhelyeken érhető tetten, ugyanakkor a még érintetlenül hagyott ökoszisztémákba is begyűrűzni látszik. A jelenséggel foglalkozó tanulmányok szerint a háttérben legnagyobb részt az intenzív mezőgazdasági termelés és az ezzel szorosan összefüggő antropogén tevékenységek állnak.

Az ízeltlábú biomassza csökkenése hosszútávon a különböző táplálékhálózatok összeomlásával fenyeget, hiszen számos élőlény számára nélkülözhetetlen táplálékforrást jelentenek például a rovarok. Az ízeltlábúak csoportjában és a rájuk épülő táplálékhálóban számos olyan faj található, melyek közel nélkülözhetetlen ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak, például a beporzó, lebontó vagy hasznos ragadozó tevékenységükön keresztül. Számos tanulmány mutatta már ki a különböző élőhelyfragmentumok – mint például sorköztakaró növényzet – kedvező hatását a területre jellemző ízeltlábú együttes minőségi és mennyiségi összetételére nézve. A sorközvetések, mint hasznos élőhelyfragmentumok, növelni tudják az ültetvényekben kialakuló ízeltlábú együttesek faj- és egyedszámát, melyből természetvédelmi, de növényvédelmi/növényegészségügyi szempontból is profitálhat a gazda. Különösen, ha a megfelelő, hasznos élő szervezeteket kímélő termesztéstechnológiát alkalmazza. A jó gyakorlatok és hazai ültetvényekben megfigyelhető hatásaik vizsgálata és minél szélesebb körű elterjesztése ezért kiemelt jelentőségű.

Tevékenységek

A kiválasztott indikátor ragadozó ízeltlábú csoportok (pókok – Araneae, katicabogarak – Coleoptera: Coccinellidae) ismétlődő vizsgálata ökológiai és konvencionális alma és szőlőültetvényekben.
Az ültetvényekben a fent megnevezett ragadozó csoportok felvételezése többféle sorköztakaró növényzettel vetett parcellákban/sorokban.
A felvételezés kiegészítése botanikai és növényegészségügyi felméréssel, valamint a biodiverzitás mértékét tükröző további indikátor csoportok (pl. a lepkék – Lepidoptera) felvételezésével.
A termőhelyi adottságok, kezelések, növényvédelmi és agro-technológiák és egyéb környezeti változók figyelembevételével numerikus ökológiai módszerek segítségével összehasonlító elemzés végzése és a sorközben kialakuló ragadozó ízeltlábú együttesek, valamint a termesztési eredmények szempontjából a legkedvezőbb sorköztakaró növényzet és termesztéstechnológia azonosítása.

Várható eredmények

Gyümölcsültetvényekben a pókok alkotják mind egyed- és fajszám szempontjából a legnagyobb makro-ízeltlábú generalista ragadozó együttest, ezáltal nagyon fontos szerepük van az ilyen agrár-ökoszisztémák táplálékhálójában. Jelenlétükkel közvetlenül kártevőgyérítő potenciállal is bírhatnak.
Ugyanakkor a pókok jellemzően nagyon érzékenyen reagálnak minden, az élőhelyüket érintő változásra, így a különböző sorköztakaró növényzettel borított parcellákban bizonyosan minőségi és mennyiségi változások lesznek tetten érhetőek az ott kialakuló pókegyüttesekben.
Hasonlóképpen jelentős eltérés várható összetételükben a konvencionális és ökológiai művelésű ültetvények esetén.
A katicabogarak csoportja néhány kivételtől eltekintve közel specialista levéltetű predátornak tekinthető. A katicabogarak sorközben történő megjelenéséből növényvédelmi szempontból a kultúrnövény is profitálhat.
Azt várjuk, hogy egy megfelelően szárazságtűrő sorköztakaró növényzet (amely aszályos időszakokban is élőhelyként képes működni) kedvezőbb mikrohabitatot tud biztosítani mind a pókok, mind a katicabogarak, mind pedig az általános biodiverzitás becslésére szolgáló egyéb indikátorfajok számára, így segíti ezen csoportok megtelepedését az ültetvények területén.
Az ültetvényekben ezáltal növelhető a hasznos és akár természetvédelmi szempontból is értékes ízeltlábú szervezetek alkotta együttesek biodiverzitása, biomasszája és a kedvező növényvédelmi hatások.
Emellett, a szárazságtűrő növénytakaró alkalmazásának szélesebb körben való elterjesztésével csökkenthető a mezőgazdasági termelés negatív környezeti hatása (biodiverzitás csökkenése, talajerózió, növényvédőszer felhasználás), egyúttal fokozható a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenálló képessége.
Eredményeinket technológiai leírásokban, hazai és nemzetközi fórumokon, a termelőkkel folytatott műhelymunkákon, illetve szakfolyóiratokban tervezzük ismertetni.

További kapcsolódó kiadványok

További kapcsolódó videók

A projekten dolgozó kutatók:

Dr. Miglécz Tamás: botanika
Dr. Mezőfi László: agrozoológia, növényegészségügy

A projekt Magyarország Kormánya és az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

A kedvezményezett neve: ÖMKi Közhasznú Nonprofit Kft

A pályázati felhívás neve, kódszáma: VfKF/497-1/2025.

A projekt címe, azonosító száma: “Az ökológiai gazdálkodás kutatása, fejlesztése és szakpolitikai támogatása a fenntartható és versenyképes hazai mezőgazdaságért.”

A projekt tartalmának rövid bemutatása: A kutatási súlypontokat a 2019-2025-ös MNVH projekt eredményeire építve, az Agrárminisztérium gondozásában megjelent Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai gazdálkodás Fejlesztéséért (2022-2027) c. stratégiai anyag intézkedéseit figyelembe véve határoztuk meg, ügyelve arra, hogy gyakorlatias, a hazai kihívásokhoz igazodó, ugyanakkor nemzetközi mércével mérve is előremutató és versenyképes koncepciót alkossunk. Kiemelt figyelmet fordítottunk a termékpálya fejlesztésekre, valamint az érintett szereplők széleskörű és aktív bevonására a Living Lab kutatási módszertan szerint, melyet az ÖMKi On-farm hálózatában kezdetektől fogva alkalmazunk.

A projekt kiemelten szolgálja a 2027 utáni Közös Agrárpolitika előkészítését, hiszen szakpolitikai ajánlásaival hozzájárul a fenntartható és versenyképes hazai mezőgazdaság előmozdításához, az érintettek széles körének bevonásához, valamint az ÖMKi által koordinált országos kutatás-fejlesztési hálózatok működésének folytatásához és további széleskörű együttműködések létrehozásához.

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2027. június 30.