Támogatás: Európai Bizottság, Horizont Európa program; Társfinanszírozás (Co-fund) az Európai Bizottság és az EU tagállamok, társult országok és harmadik országok között. A magyar nemzeti hozzájárulást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) biztosítja.

Koordinátor: Forschungszentrum Jülich (Németország)

Konzorciumi partnerek: A partnerség megvalósításában 69 partner vesz részt 26 európai és társult országból (21 EU-tagállam + Norvégia, Törökország, Svájc, Szerbia és Izland).

Időtartam: 2024. január – 2031. december

A jelenlegi mezőgazdasági termelési rendszerek több évtizedes tudományos és technológiai innováció előnyeit élvezik, amelyek hozzájárultak Európa élelmezésbiztonságának biztosításához. Ez azonban számos környezeti, társadalmi-gazdasági és kulturális degradáció, a mezőgazdasági rendszerek és a földhasználat intenzívebbé válásának az árán történt, amelyek káros hatással vannak a környezetre és a természeti erőforrások megőrzésére. Ezenkívül a gazdálkodók egyre gyakrabban szembesülnek az éghajlatváltozás következményeivel és a gyakoribb szélsőséges éghajlati eseményekkel, és alkalmazkodniuk kell ezek változatos hatásaihoz. Olyan jelentős változásra van szükség, amely az európai mezőgazdasági ágazatot fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tenni, valamint képes reakcióképességét a társadalmi és politikai igényekre javítani.

A Partnerségnek az a feltételezése, hogy az európai mezőgazdasági ágazat előtt álló kihívásokat az agroökológián (AE) keresztül tudjuk kezelni, amely egy olyan megközelítés, ami természetes, biológiai kölcsönhatásokra épít, miközben a tudományt és a modern technológiát alkalmazza a gazdálkodók tudásán és a bevált gyakorlatokon alapuló innovációk révén. A Partnerség célja, hogy 2050-re kiaknázza az agroökológiai átmenetben rejlő lehetőségeket, hogy a mezőgazdasági rendszerek ellenállóak, produktívak, helyspecifikusak, valamint éghajlat-, környezet-, ökoszisztéma-, biodiverzitás- és emberbarátok legyenek azáltal, hogy kihasználja a részvételen alapuló kutatási megközelítéseket, mint például az élő laboratóriumok és kutatási infrastruktúrák adta lehetőségeket.

Az agroökológiai átmenet felgyorsítására alkalmas eszközök a valódi tesztelési és kísérleti környezetek, az élő laboratóriumok, miközben a kutatási infrastruktúrák is hozzájárulnak az agroökológiával kapcsolatos tudományos ismeretek hozzáférhetőségéhez. Ezek az eszközök együttesen lehetővé teszik a különböző léptékű ambiciózus kísérletezést, egyesítve a tudományt és a gyakorlatot, hogy megalapozott bizonyítékot nyújtsanak az új megközelítések hatásáról, és felgyorsítsák az agroökológiai átmenetet. A partnerség az EU és az érintett államok forrásait egyesíti a magas szintű kutatás finanszírozására, amely megfelelő tudást és technológiákat hoz létre a Stratégiai Kutatási és Innovációs Menetrendben leírt alaptémáknak megfelelően, miközben számos támogató tevékenységet hajt végre, mint például transznacionális kutatási felhívások indítása és értékelése, valamint edukáció, tudásmegosztás és tanácsadás.

Az Agroökológiai Partnerség 5 célkitűzése:

  • 1. A kutatásalapú ismeretek bővítése az agroökológia előnyeiről és kihívásairól, valamint a gazdálkodásra, élelmiszerekre, éghajlatra, ökoszisztéma-szolgáltatásokra, a környezeti és társadalmi hatások, valamint az erőforrás-felhasználás csökkentésére gyakorolt hatásáról.
  • 2. Közös innovációk létrehozása az agroökölógiára való átállás kockázatainak csökkentése érdekében. Az élő laboratóriumok értelemszerűen összehozzák a szereplőket, hogy valós körülmények között, közösen hozzanak létre innovációt, miközben csökkentik az egyéni gazdálkodó (vagy más szereplők) és a kollektíva kockázatait.
  • 3. Az agroökológiával kapcsolatos ismeretek megosztása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása az élő laboratóriumok és kutatási infrastruktúrák hálózatán keresztül.
  • 4. Keretrendszer felállítása az agroökológiai átmenet adatalapú előrehaladásának mérésére: harmonizált módszerek és közös mutatók kidolgozása, integrálva a jelenleg széttöredezett adattárakat, beleértve a kutatási infrastruktúrák adattárait is.
  • 5. Párbeszéd kialakítása a szakpolitikai (kutatási és ágazati) döntéshozók és az érdekelt felek között a bizonyítékokon alapuló, és támogató mechanizmusokat biztosító agroökológiával kapcsolatos szakpolitikák és intézmények alakításában.

Az ÖMKi az Élő Laboratóriumok és Kutatási Infrastruktúrák Európai Hálózatának koordinálásáért felelős munkacsomagot (WP8) vezeti, amely magában foglalja:

  • A hálózat operatív struktúrájának kiépítését, a közös hálózat- és kutatási tevékenységek belső folyamatainak előkészítését, valamint a belső kommunikáció kialakítását és menedzselését a hálózat hatékony működése érdekében.
  • Az élő laboratóriumokban és kutatási infrastruktúrákban keletkező tudáshoz és tapasztalatokhoz való hozzáférés növelését, az információmegosztás elősegítését egy online ún. Agroökológiai Tudásbázis kialakításával.
  • Kapcsolatok és szinergiák kiépítését más nemzetközi agroökológiai élő laboratórium és kutatási infrastruktúra hálózatokkal és projektekkel, amivel a kutatás és a szakpolitikák közötti párbeszéd kialakítását tudjuk segíteni.
  • A hálózat teljesítményének és az átmenethez való hozzájárulásának értékelését egy nyomon követési keretrendszer bevezetésével, valamint annak biztosítása, hogy a hálózat hosszú távon fenntartható legyen.

Az ÖMKi On-Farm Élő Laboratórium aktív tagként is hozzájárul ennek az európai Hálózatnak a működéséhez.

Kapcsolattartó

Varga Korinna

Varga Korinna

Szakpolitikai csoportvezető, Projektvezető kutató
Agrármérnök, környezetpolitikai MSc
Szakterület: agroökológia és agrár-szakpolitika

  • korinna.varga@biokutatas.hu
  • +36 30 171 8291

Kapcsolódó kutatások

Válassz letölthető szakmai kiadványaink közül!

Válassz letölthető szakmai kiadványaink közül!