Kiutat keresünk a krumpliválságból

2019. július 22.

Scroll down for English!

A klímaváltozás hatásaira készítjük fel a burgonyatermesztést az agrotechnikai innováció eszközeivel

A 2018-at megelőző 15 évben megtriplázódott a burgonya ára Magyarországon, ráadásul évről évre kevesebb burgonya is terem itthon. 2019-ben már áprilisra elfogyott a hazai termés a boltokból, és import áru adja a dráguló kínálatot.  Burgonya termesztési kísérleteinkben azt vizsgáljuk európai partnerekkel együttműködve, hogyan lehet kedvezőtlen termőhelyen, aszályos körülmények között is fenntartani egyik legfontosabb alapélelmiszerünk, a burgonya termelékenységét a jövőben. 

2018-ban az aszály miatt Európa egész területén csökkent a zöldségfélék terméseredménye, a burgonyaárak pedig Európa-szerte elszabadultak. Magyarországon mostanra elhúzódó burgonyaválságról beszélhetünk, amely közvetlen kapcsolatban van a klímaváltozással. Az időjárási szélsőségek sokkhatásként érik a növényeket, hiszen egyszerre kell megküzdeniük az aszállyal és a tápanyaghiánnyal. 

Fenntartható megoldások

A SolACE-projektben arra keresünk megoldást európai partnereinkkel együtt, hogyan lehet egyik legfontosabb alapélelmiszerünket, a burgonyát együttes víz- és tápanyaghiány okozta stressz fennállása esetén is fenntartható módon, jó minőségben és elegendő mennyiségben termelni. A vízfelhasználás és a tápanyag-utánpótlás terén is véges erőforrásokra támaszkodik a termelés, kutatásainkkal célja azonban fenntartható megoldásokat találni.  

A magról vetett burgonya, mint lehetőség

Hazai gazdák bevonásán alapuló, kutatói on-farm hálózatunk mozgósításával üzemi teszteket végzünk a SolACE-projektben, amely tizennégy európai ország huszonöt kutatói, háttéripari és szaktanácsadói partnerségében valósul meg. Kutatásaink egyik megközelítése a fajták ellenállóságának növelése, ezért egy hibrid, azaz gumó helyett magról vetett, palántával ültetett burgonyafajtát is tesztelünk a biotermelés keretei között. Kutatásaink alapján a hibrid burgonya a nagyüzemi termelésben egyelőre nem, a kiskertes burgonyatermelésben annál inkább reális alternatíva lehet a jövőben.

A megoldás kulcsa: innováció

Vizsgálataink másik megközelítése az agrotechnikai innováció. Fejlesztéseink alapja a talaj: azt keressük, miként lehet olyan vetésforgót kialakítani, amely segít a talaj szerkezetét, vízmegkötő képességét javítani, szervesanyag-tartalmát fokozni. Pillangós növényeket – borsót, babot, szóját – alkalmazunk előveteményként, így gazdagítjuk a talajt, mert ezek a növények köztudottan képesek a levegőből is megkötni a nitrogént. Kutatásaink alapvetése szerint a talajban élő mikroorganizmusok is a stressztűrő képesség javításának szolgálatába állíthatók, ezért a vetésforgó átalakítása mellett új talajoltó mikroba-kombinációk hatásvizsgálatát is végezzük.

The PRESS RELEASE is available in English here:
https://drive.google.com/file/d/1UNRJz4dXoyv_OXIqXH9QJ3RBgk-p6L5N/view