Ökológiai fehérjenövény termesztés: szója, borsó, lóbab, csillagfürt – 2023. évi eredmények
A száraz, hőségnapokban bővelkedő vegetációs időszakok egyre gyakrabban állítják kihívás elé a gazdálkodókat és kockázatossá teszik a leggyakoribb tavaszi vetésű növények termesztését (kukorica és napraforgó). A korábban beérő fehérjenövények termesztése alternatíva lehet a változó klimatikus tényezőkhöz történő alkalmazkodás során, ami kulcskérdés az élelmiszer és takarmányelőállítás biztonsága szempontjából.
Legértékesebb maghüvelyesünk a szója, aminek a termőterülete mind a konvencionális, mind az ökológiai művelés esetében növekedett Európában az elmúlt években. Jelentős maghüvelyesünk a borsó is, ahol az elmúlt években az őszi borsó felé irányult a figyelem a nagyobb termésbiztonság okán.
Az ÖMKi 2013-tól a szója, majd később a borsó, és más, kisebb maghüvelyesek fajtáinak tesztelésébe kezdett. A kísérletek a búza fajtatesztekhez hasonlóan ökológiai gazdákkal együtt megvalósított On-farm kísérletekben, és több ismétléses, kisparcellás kísérletekben valósulnak meg. Az ökológiai gazdálkodásba jól beilleszthetőnek tűnik még a betegségekre kevésbé fogékony, értékes abraktakarmányt adó lóbab, és a legtöbb nitrogént megkötni képes, szintén értékes abraktakarmányt adó csillagfürt, így 2023-ban a szója és az őszi borsó mellett egy-egy fajtát ezekből a fajokból is szerepeltettünk a kisparcellás kísérleti területen, hogy összehasonlíthassuk termőképességüket és fehérjetartalmukat.
