Ökológiai Gazdálkodás – Ágazati Konferencia 2023: Online előadástár

Gazdagodj Te is a rendezvényen megosztott tudással és inspirációval, nézz körül a videón rögzített előadások és ppt prezentációk között! 

A konferencia nemzetközi vendégei között volt az ökológiai kertészet és fenntartható gasztronómia területén egyedülállóan népszerű angol házaspár, Geetie Singh-Watson és Guy Singh-Watson, akik személyes történetükkel adtak példát sikeres ökológiai üzleti modellekre. 

Guy Singh-Watson biokertész, az angliai Riverford Farm és Közösség alapítója, aki kis családi vállalkozásából országos biozöldség kosárközösséget szervezett, majd cégét a befektetők helyett inkább a munkavállalóinak adta el. Saját élettörténetén keresztül mutatta be, milyen sokat számít egy gazdálkodó életében a családi hagyomány és melyek voltak vállalkozásának kezdeti kihívásai. A sikereken túl megható őszinteséggel és véget nem érő optimizmussal beszélt a hibákról és a nehézségekről is, de főleg arról a harmincöt éves „utazásról”, amely során eljutott oda, hogy mára 1000 munkatársával (egyben tulajdonostársával) dolgozik azon, hogy hetente ellásson 70 ezer vásárlót a farmon termesztett biozöldségekkel.   

Inspiráló előadásának zárógondolataként Guy Singh-Watson elmondta:

„Életünk számos területen mértékletesebbnek kell lennünk, és hiszek abban, hogy kevesebből is tudunk élni, valamint jövőnkre is gondolva osztoznunk kell másokkal, abban, amink van. Akkor vagyok optimista a jövőnkkel kapcsolatban, ha erre képesek vagyunk.” 

A „Helyi, szezonális és öko étkezés – megvalósítható-e a gyakorlatban?” kerekasztal beszélgetésen Geetie Singh-Watson, Matthew Hayes, a Zsámboki Biokert és az első hazai kosárközösség létrehozója, valamint Králl Attila biológus, ökológus, az Agri Kulti szakértője járták körbe a kérdést.  

„Jól működő gasztronómia nincs jól működő mezőgazdaság nélkül.” – hívta fel a figyelmet Králl Attila, aki maga is részt vett az úgynevezett Symbioo projekt kialakításában.  
„A projektben virtuális konyhakerteket hozunk létre városi éttermek számára. A megművelt kertekben mindig friss, szezonális, garantáltan magas minőségű alapanyagokat termelnek meg a gazdák a hazai séfek igényei szerint. A séf előre tervez a teljes szezonra, a termelők pedig az igényekre szabottan ültetik, gondozzák és takarítják be az ízletes hazai alapanyagokat.” – hangsúlyozta a szakember az együttműködés fontosságát a gazdák és a gasztronómia szereplői között. 

A beszélgetés Angliából érkező résztvevője, Geetie Singh-Watson etikus gasztro-vállalkozó, az első londoni ökológiai vendéglátóhely, a DUKE of CAMBRIDGE (1998) és a THE BULL INN & ALBATROSS (2019) ökofogadó alapítója. 2009-ben az év üzletasszonyának és az év vállalkozójának választották a brittek.  A konferencián a helyi, szezonális és ökoétkezés jelentőségéről és megvalósíthatóságáról beszélt. Geetie Singh-Watson saját angliai tapasztalataiból okulva arra bíztatta a hazai közönséget, hogy a különböző vendéglátóhelyeken járva merjék feltenni azt a kérdést, hogy honnan érkezik az ételek elkészítéséhez az alapanyag. Véleménye és tapasztalata szerint e bátor fogyasztói attitűddel is pozitívan formálható a fenntartható irányba mozduló gasztronómia és a tudatos vásárlói magatartás. 

Rövid időn belül második alkalommal látogatott hazánkba Dr. Knut Schmidtke, a Drezdai Egyetem professzora, a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) igazgatója, a szántóföldi ökogazdálkodás gyakorlati specialistája. A szakember 2022 novemberében, Száron tartott nagysikerű, gyakorlati szemináriumot. Ezúttal a klíma-neutrális mezőgazdaság lehetőségeit elemezte, a legfrissebb német és svájci kutatási eredmények alapján, összevetve a konvencionális és bio művelési módokat. A karbonkibocsátások mérséklésére az ökológiai gazdálkodás mellett olyan gyakorlati megoldásokat mutatott be, mint az agrárerdészeti módszerek alkalmazása, a napelemes árnyékolással összekapcsolt, úgynevezett agri-voltaic termesztési rendszerek, vagy a bioszén (biochar) használata.  

Szekcióelőadások - Népszerű és újszerű témák az ÖMKi szakembereitől és vendégelőadóktól

A Kertészeti szekció I. (Tápanyag-utánpótlás ökológiai kertészeti termesztésben) egységében először Allacherné Szépkuthy Katalin (vezető szaktanácsadó, ÖMKi) „Ökológiai gazdálkodásban alkalmazható termésnövelő anyagok katalógusának és adatbázisának bemutatása” címmel adott elő, említve a „Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért” című agrárminisztériumi dokumentum lényegi elemeit és az ÖMKi egyik legfontosabb, legújabb – 2022-ben publikált – kiadványát („Ökológiai gazdálkodásban használható termésnövelő anyagok”). Őt követte Gyöngyösi Emese (kutató, ÖMKi), „Zöldkomposzt felhasználásának lehetőségei: talajtakarás, talajjavítás, palántanevelés” című prezentációja, aki magyarázattal szolgált a zöldkomposzt fogalmára, alkalmazási területeire és bemutatta az ÖMKi saját, ezen anyaggal kapcsolatos vizsgálatát, mely a palántanevelésben a tőzeg kiváltására irányul. Papp Orsolya (vezető kutató, ÖMKi) és Dr. Tóth Ferenc (kertészeti csoportvezető kutató, ÖMKi) a Kutatóintézet terényi, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaságban végzett, hajtatott paradicsom, illetőleg a zsámboki, ugyancsak fóliás termesztésű kápia paprika tápanyag-ellátásának optimalizálására folytatott vizsgálatairól adott számot („Tápanyag-utánpótlási kísérletek fóliás ökológiai paradicsom és paprika termesztésben”). 

A délutáni Kertészeti szekció II. (Aljnövényzet-diverzifikáció az ökológiai művelésű ültetvényekben) alkalmával négy előadást hallgathattak meg a résztvevők: „Talajtakaró keverékek ültetvényekben” (Dr. Miglécz Tamás, projektvezető kutató, ÖMKi) – a talajdegradáció megelőzése a természetes gyomflóra meghagyásával, mulcsozással vagy pedig többkomponensű magkeverékek alkalmazásával, utóbbi kapcsán az ÖMKi évekkel ezelőtt forgalomba hozott ’Élő Sorköz’ terméke és annak továbbfejlesztésére irányuló kísérletek. „A talajtakaró növényzet hatása a kultúrnövény vitalitását is befolyásoló talajbiológiai folyamatokra” (Dr. Kovács Barnabás, egyetemi tanársegéd, MATE) – szőlőültetvények sorköztakarásával, allelokemikáliákat kibocsátó növények ültetésével kapcsolatos vizsgálataik, illetve a talajra, talajéletre kifejtett hatásuk terén tapasztaltak eddigi eredményei. „Célkeresztben a pókok: avagy milyen szerepük lehet a kártevők gyérítésében és a hasznos tevékenységüket hogyan befolyásolhatja az aljnövényzet-diverzifikáció?” (Dr. Mezőfi László, projektvezető kutató, ÖMKi) – a pókok rövid rendszertana, zsákmányszerzés szempontjából történő osztályozásuk, almaültetvényekben a lombozatban élő vadászpókok táplálékszerzésének feltérképezésére vonatkozó vizsgálatok bemutatása. „Honnan jönnek a talajtakaró növények vetőmagjai?” (Dr. Máté András, természetvédelmi biológus, Dorcadion Kft.) – mezőgazdasági területeken használatos talajtakaró növények alkalmazásának céljai, a virágos sorköztakarás előnyei, a termesztésirendszer-függő vetőmag(keverék)-választás fontossága, s e termékek elérhetősége hazánkban.

Ökológiai gazdálkodásban alkalmazható termésnövelő anyagok katalógusának és adatbázisának bemutatása (Allacherné Szépkuthy Katalin)

Zöldkomposzt felhasználásának lehetőségei: talajtakarás, talajjavítás, palántanevelés (Gyöngyösi Emese)

Tápanyag-utánpótlási kísérletek fóliás ökológiai paradicsom és paprika termesztésben (Papp Orsolya, Dr. Tóth Ferenc)

Talajtakaró keverékek ültetvényekben (Dr. Miglécz Tamás)

A talajtakaró növényzet hatása a kultúrnövény vitalitását is befolyásoló talajbiológiai folyamatokra (Dr. Kovács Barnabás)

Célkeresztben a pókok: avagy milyen szerepük lehet a kártevők gyérítésében és a hasznos tevékenységüket hogyan befolyásolhatja az aljnövényzet-diverzifikáció? (Dr. Mezőfi László)

Honnan jönnek a talajtakaró növények vetőmagjai? (Dr. Máté András)

A Szántóföldi szekció I. (Regeneratív mezőgazdaság megvalósítása az ökológiai gazdálkodásban) alkalmával a levezető elnök szerepét Borbélyné Dr. Hunyadi Éva (csoportvezető kutató, ÖMKi) kapta. A délelőtti három előadásról röviden: „Regeneratív mezőgazdaság a talaj szemszögéből: mit állítunk helyre és miért” (Dr. Berényi Üveges Judit, projektvezető kutató, ÖMKi) – a talajalkotó fizikai és biológiai jellegzetességek, az egészséges talajállapot feltételei, a humusz megőrzésének és építésének jelentősége, a talajaggregátumok szerepe a talajállapot megőrzésében. „A talajművelés és a talajregeneráció összefüggései” (Borbélyné Dr. Hunyadi Éva) – a talajművelési módok változása az intenzív mezőgazdálkodás kezdetétől napjainkig, a fontosabb talajművelő eszközök hatása a talajra, a csökkentett menetszámú, minimum és talajvédő művelési módok megvalósításának lehetőségei és a talajvédelemben betöltött szerepe, a ’no till’, illetve annak gyakorlati problémái. „A ’regenerativ organic’ tanúsítási rendszer” (Allacherné Szépkuthy Katalin, vezető szaktanácsadó, ÖMKi) – mit takar az USA-ban már bevezetett tanúsítás, milyen  alapelveket fogalmaz meg, van-e létjogosultsága a hazai bevezetésnek, mik a mellette szóló érvek, hogyan lehetne megvalósítani a gyakorlatban. A prezentációkat kerekasztal-beszélgetés követte gazdálkodókkal (Bekecs Mátyás, Szabadka Péter, Dankó Bálint, Gál László, Dani Mária, a moderátor Dr. Berényi Üveges Judit volt). Ennek témái: a regeneratív mezőgazdaság alapelveinek megvalósítása a különböző típusú gazdaságokban, továbbá tapasztalatok a csökkentett műveléssel, ’no till’-lel, illetőleg mulcsba vetéssel kapcsolatban. A résztvevők megvitatták, hogy van-e helye Magyarországon és az EU-ban egy ’regenerativ organic’-hoz hasonló tanúsítási rendszer bevezetésének. A résztvevők kérdéseket tettek fel, főképp a gazdasági megtérülés vonatkozásában.

A Szántóföldi szekció II. (Növényfajok- és fajták az ökológiai gazdálkodásban: a biológiai alapok jelentősége) során négy prezentáció hangzott el. Az elhangzott előadások kivonata: „Milyen fajokat és fajtákat igényel az ökológiai növénytermesztés?” (Borbélyné Dr. Hunyadi Éva) – a biológiai alapokkal szemben támasztott követelmények, fontosabb termesztett növényfajok és azok vetőmagellátása a derogációs listát és a vetőmag-adatbázist összevetve, illetve az ökológiai vetőmaghasználat arányának növelési lehetőségei. „Kisparcellás őszi gabonák postregisztrációs kísérlete” (Mikó Péter, ELKH Agrártudományi Kutatóközpont) – a fajtatesztelés jelentősége, az ökológiai fajtatesztek során vizsgált paraméterek, a tesztek eredményei, felhasználásuk lehetőségei és a szaporítóanyagok jogi szabályozása az ökológiai gazdálkodásban. „On-farm: fajtatesztek jelentősége és eredményei” (Földi Mihály, vezető kutató, ÖMKi) – az On-farm fajtatesztek sajátosságai, az őszi búza fajtatesztek eredményei, a termésmennyiség és -minőség összefüggései, a fajtakiválasztás szempontjai és a vizsgálati időszak legeredményesebb fajtái. „Nemesítés ökoban – különleges búzafajok, különleges minőség” (Dr. Bencze Szilvia, vezető kutató, ÖMKi) – az ősgabonák genetikai sokfélesége és szerepe a szántóföldi és élelmiszeripari diverzifikációban, a beltartalom sajátosságai a pelyvás gabonáknál, a heterogén szaporítóanyagok előállítása, felhasználása az ökogazdálkodásban, valamint a termesztés sajátosságai és a feldolgozás lehetőségei. Itt sem maradhatott el a kerekasztal-beszélgetés, ezúttal az előadók és Kruppi Tibor, valamint Bene László részvételével, Mikó Péter moderálása mellett. Témái voltak: az öko nemesítés, a vetőmag-előállítás és -kereskedelem kritikus pontjai. Megvitatták, hogy mi szükséges az öko vetőmag-használat bővítéséhez, illetve hogyan tudna hatékony integráció megvalósulni a vetőmag vonatkozásában az egyes termékpályákon. Az információáramlás fontosságát a résztvevők is megerősítették.

Regeneratív mezőgazdaság a talaj szemszögéből: mit állítunk helyre és miért (Dr. Berényi Üveges Judit)

A talajművelés és a talajregeneráció összefüggései (Borbélyné Dr. Hunyadi Éva)

A ’regenerativ organic’ tanúsítási rendszer (Allacherné Szépkuthy Katalin)

Milyen fajokat és fajtákat igényel az ökológiai növénytermesztés? (Borbélyné Dr. Hunyadi Éva)

On-farm: fajtatesztek jelentősége és eredményei  (Földi Mihály)

Nemesítés ökoban – különleges búzafajok, különleges minőség (Dr. Bencze Szilvia)

Sokan ültek be az Állattenyésztési szekció I. (Digitális megoldások az állattenyésztésben, különös tekintettel az ökológiai gazdálkodásra) című blokkra, ahol áttekintették a technikai és mezőgazdasági digitalizáció rövid történetét, mai állapotát és egymásra épülését, majd részletesen foglalkoztak az állattenyésztésben alkalmazható digitális megoldásokkal, ezek előnyeivel és buktatóival. Külön prezentációban kitértek a digitalizáció ökológiai állattartásban betölthető szerepérére, hasznosságára. Példaként részletesen bemutatták az ÖMKi 2019-ben elkezdett, legeltetett húsmarha állományban jelenleg is futó on-farm kísérletének körülményeit, eredményeit és tanulságait. A délelőtti etap során elhangzottak röviden: „A világ digitális átalakulás és a mezőgazdasági digitalizáció rövid áttekintése, múlt-jelen-jövő” (Dr. Pajor Gábor, állattenyésztési csoportvezető kutató, ÖMKi) – bemutatta, hogy milyen szoros az összekapcsolódás az ipar és a mezőgazdaság digitális átalakulása között, továbbá, hogy mit jelent a precíziós állattenyésztés/-tartás, milyen kormányprogram alakult ennek támogatására (DSA 2018) és milyen változásokat, eredményeket várnak el. Kihangsúlyozta, hogy mi a különbség a termelés és a könyvelés alapú szemlélet között, melyik és mire használható, illetve azt, hogy a tapasztalatokat és a megérzéseket egészíti ki (s nem helyettesíti!) az adatalapú döntéshozatal. Ezután Dr. Márton Aliz (kutató, ÖMKi) mutatta be a Kutatóintézet on-farm várvölgyi kísérleti telepét és a kutatásokhoz alkalmazott digitális szenzorokat (nyaki és fültranszponder, pedométer, bendő bólusz, napelemes GPS helymeghatározó). A tesztelt szenzorok szoftvereiről Biszkup Miklós (kutatási asszisztens, ÖMKi) beszélt az érdeklődőknek: a nyaki- és fültranszponderekből származó, meghatározó adat a kérődzés, emellett a bóluszból a bendőhőmérsékletet, míg a pedométerekből a fekvési pozícióváltást találták a legfigyelemreméltóbb adatnak. Ami mindhárom szenzorra jellemző, az az aktivitás és az abból származó szaporodásbiológiai mutatók mérése. A napelemes GPS szenzorok segítségével telefonos applikáción keresztül kísérhetik figyelemmel a gulya helyzetét a legelőn, kikereshetnek adott állatot, valamint a nyers adatok felhasználásával a legelő minőségével kapcsolatos hasznos információkhoz jutnak. A gazdáknak az év minden napján reggeli jelentést küldenek, amit néhány konkrét példán keresztül az előadó szintén szemléltetett.

Az ÖMKi Állattenyésztési Csoportjának tagjai is folytatták bemutatójukat délután, mégpedig az Állattenyésztési szekció II. (A precíziós húsmarhatartás első kutatási eredményei) keretében. Itt Balogh Petra (kutatási asszisztens, ÖMKi) prezentációjában a szaporodásbiológiai és állatjóléti eredményeket ismertette, azt, hogy milyen módon lehet a szenzor szoftverekből és adatbázisokból olyan gyakorlati tanácsokat megfogalmazni, amelyek a gazda számára pontosan megmutatják az aktuális teendőket. Jó gyakorlati példa volt néhány azonnali riasztásé, amelyek eredményeként nem volt elhullás a legelőn és az időben történő beavatkozás hatására az állatok visszatérhettek a termelésbe. Utána Dr. Márton Aliz „Tehenek és borjak választáskörüli viselkedésének vizsgálata digitális szenzorok segítségével” című előadása következett, melynek során beszámolt róla, hogy a kutatók nagy létszámú állatállományon (120 tehén és szaporulata) digitális érzékelőkkel vizsgálták, hogy milyen hatással van a borjak elválasztása az állatok viselkedésére. Balogh Petra a legelővel és legeltetéssel kapcsolatos vizsgálataink eredményeinek bemutatásával folytatta, felvázolva a legelő-felmérési megoldást, amelynek alapján legeltetési tervet készítettek. Rámutatott még, hogy az állatok kérődzése alapján miként állapítható meg az optimális legelőváltás ideje. Végezetül „Mit csinál a marha? – Felismerhetjük-e a különböző mozgásformákat két szenzor és MI (’Machine Learning’) algoritmusok segítségével” címmel Biszkup Miklós összefoglalója következett. Kiemelte többek között, hogy a különböző viselkedésekhez társítható mozgásformák detektálásával előre jelezhetők a jellegzetes viselkedéssel járó állapotok is (úgy mint ivarzás, vetélés, ellés, agresszió). A kutatók célja felhívni a figyelmet az eszközfejlesztők számára új, komplex mozgásformák detektálhatóságára. Emelete az állattenyésztési blokkok színvonalát, hogy a partnergazdaság tulajdonosai jelen voltak, így maguk is elmondhatták tapasztalataikat a digitális szenzorok alkalmazásával kapcsolatban és egy értékes párbeszéd alakulhatott ki a jelenlévők között.

A világ digitális átalakulás és a mezőgazdasági digitalizáció rövid áttekintése, múlt-jelen-jövő (Dr. Pajor Gábor)

A kutatási helyszín bemutatása: Gazdatrend Kft - Húsmarha telep​ (Dr. Márton Aliz) 

A tesztelt szenzorok szoftvereinek bemutatása (Biszkup Miklós)

Szaporodásbiológiai és állatjóléti eredmények ismertetése (Balogh Petra)

Tehenek és borjak választáskörüli viselkedésének vizsgálata digitális szenzorok segítségével (Dr. Márton Aliz)

Legelővel és legeltetéssel kapcsolatos vizsgálataink eredményeinek bemutatása (Balogh Petra)

Az állattenyésztési szekción elhangzó előadások megtekinthetők a konferencia videós lejátszási listáján, ide kattintva.

A szekció középpontjában a CAPTIVATE projekt állt, amelynek célja egy olyan program kialakítása az új KAP alkalmazásával összefüggésben, amely értékelési, képzési és szaktanácsadási tevékenységei révén a fenntartható szemléletű gazdálkodás elősegítésre irányul. A projekt hazai partnerei, az ÖMKi szaktanácsadási témavezetője, Dr. Papócsi László Gábor és a Neumann János Egyetem munkatársa, Dr. Hoyk Edit bemutatták a fejlesztés alatt álló tudásbázist és képzési platformot, az osztrák partnerünk (FiBL-AT) vezetésével létrehozandó gazdaság-fenntarthatóság értékelési eszközt, valamint tájékoztatást adtak a szaktanácsadók és gazdálkodók bekapcsolódásának lehetőségeiről. A tematikához jól illeszkedtek az új KAP hazai bevezetését, előírásait, szakmai és adminisztratív feltételrendszerét ismertető előadások Sztahura Erzsébet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértője és Szabó Tibor, az ÖMKi szaktanácsadója részéről.

A CAPTIVATE projekt keretében kifejlesztésre kerülő eszközök, KAP előírások és gazdálkodói gyakorlatok összekapcsolt tudásbázisa, gazdaságok fenntarthatósági értékelése (Dr. Papócsi László Gábor)

A CAPTIVATE projekt áttekintése és tervezett képzési tevékenységei (Dr. Hoyk Edit)

Az új KAP 2023-tól, az Új Zöld felépítmény, Támogatható terület, Feltételességaz és az Agroökológiai Program (Sztahura Erzsébet)

Az ökológiai gazdálkodás adminisztratív kötelezettségei 2023-ban (Szabó Tibor)

A szekció kiemelt célja az alternatív kalászosok, szűkebb értelembe véve a pelyvás gabonákkal foglalkozó szakemberek, gazdálkodók, feldolgozók jelenlegi helyzetének és jövőbeli lehetőségeinek megvitatása és a fogyasztó igényekkel való összehangolása volt, részvételi módszer segítségével, egy interaktív műhelymunka formájában. Itt az értéklánc különböző szereplői vettek részt egy közös eszmecserén, amelynek során a rövid bevezetőt követően irányított asztalbeszélgetésekkel és a résztvevők aktív közreműködésével három kiemelt témát: az értékesítést, a feldolgozást és a fogyasztói igényeket járták körbe. A moderátori szerepet Dr. Szira Fruzsina (projektvezető kutató, ÖMKi) töltötte be, a témagazdák: Dr. Kujáni Katalin (Kislépték Egyesület), Lazányi Orsolya (ESSRG Nonprofit Kft.) és Dr. Gulyás Emese (Tudatos Vásárlók Egyesülete) voltak.

Varga Korinna (ÖMKi, szakpolitikai csoportvezető) előadása az agroökológiai átállást célzó jelenlegi uniós stratégiák bemutatására összpontosított (pl.: Horizon Europe Kutatási és Innovációs Keretprogram, Agroökológiai Partnerség), amelyek az élő laboratóriumok és kutatási infrastruktúrák hálózatának létrehozásával Európa-szerte lehetővé teszik és felgyorsítják az agroökológiai átállást. A hálózat biztosítja a hosszú távú, helyspecifikus, többszereplős és valós életben zajló kutatást, miközben egész Európában iránymutatást nyújt az agroökológiai kutatáshoz.  Az előadás során bemutatta, hogy mik az „élő laboratóriumok”, a „kutatási infrastruktúrák” és a „világítótornyok”, valamint mik ezek szerepei és célkitűzései az átállásban. Emellett szó esett az ÖMKi On-farm élő laboratóriumairól és annak jelentőségéről a hazai  agrárkutatásban. Zárásképpen a különböző nemzetközi finanszírozási eszközöket és hálózatokat is vázolta, kiemelve az előnyöket, lehetőségeket, valamint azt, hogy az egyének (gazdálkodók, kutatók) milyen feltételekkel csatlakozhatnak az európai szintű hálózatokhoz.

A második előadást Csonka Valéria (szakpolitikai kutató, ÖMKi) tartotta, rövid áttekintést kínálva a jelenleg is futó ALL-Ready projektről, amelynek célja az agroökológiai élő laboratóriumok és kutatási infrastruktúrák jövőbeli európai hálózatának előkészítése és kísérleti tesztelése. Prezentációjában beszámolt a projekt jelenlegi eredményeiről (ilyenek többek között a hálózat cselekvési terve, a kapacitásépítési program, a virtuális laboratórium), valamint arról, hogy a kísérleti hálózat hogyan fog hozzájárulni az agroökológiai átmenethez. Mindkét előadás végén a résztvevőknek lehetőségük volt kérdéseket feltenni és álláspontjukat, véleményüket megvitatni a részvételi kutatási struktúrákkal és a hozzájuk kapcsolódó  finanszírozási eszközökkel kapcsolatosan.

Részvételi kutatás a mezőgazdaság agroökológiai átállásáért (Varga Korinna)

Nemzetközi teszthálózat az agroökológiai átmenetért - az ALL Ready projekt eredményei (Csonka Valéria)