Tápanyag-utánpótlás és talaj-mikrobiológia – nem csak öko burgonyában
Teltházas konferenciát tartott az ÖMKi 2017. december 8-án, Gödöllőn. „A minőségi termesztés fenntartása ökológiai gazdálkodásban” című rendezvény fókuszában a talaj-mikrobiológia, a bio burgonya stressz-tűrése és az ökológiai gazdaságok tápanyag-utánpótlása állt. A 60 résztvevő fele termelő volt. Rajtuk kívül oktatók, kutatók, forgalmazók jelentek meg az eseményen, így nagyon aktív és gyakorlatias párbeszéd alakult ki.
A talajok pusztulása felgyorsult: percenként 8000 m2 termőtalaj pusztul el – emelte ki Prof. Dr. Biró Borbála talajbiológus, egyetemi tanár. A talajdegradációs folyamatokban nagy szerepe van a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlatnak. Fontos tudatosítanunk, hogy a talajnak komplex és sokszereplős táplálékhálózata van, és mindegyik táplálékszintet kímélni, ápolni szükséges a humusztartalmat megőrző vagy fejlesztő, átgondolt termelési tevékenységgel. Az ásványi és szerves (táp)anyagok és a mikrobák megfelelő együttesét kell kialakítani a talajban. A professzor asszony arra is rámutatott, hogy a kereskedelemben kapható mikrobiológiai készítmények között nem feltétlenül csak termésnövelő hatású termékek vannak, hanem növényerősítő, növényvédő és talajszerkezet-javító hatásúak is, melyre legyünk figyelemmel a termék választásakor!
Az ÖMKi eredményei a talajjavításban
Papp Orsolya és Biró Borbála közös előadása az ÖMKi kétéves talaj-mikrobiológiai kísérletének eddigi eredményeit ismertette: a kisparcellás kísérletben két kísérleti mikrobiális oltóanyagot vizsgáltak két ökológiai gazdaságban 2016-ban és 2017-ben, ’Démon’ burgonyafajtán. A két év alatt termésátlag-növekedés nem, de gumófertőzésekre gyakorolt hatás kimutatható volt, de csak az egyik helyszínen. Ugyanakkor a növénykórtani eredmények is erősen eltértek a két év viszonylatában. A kísérletek rámutatnak arra, mekkora szerepe van adott gazdaság talajtulajdonságainak, és a környezeti tényezőknek az oltóanyagok teljesítőképességére. Csodát várni tehát nem szabad.
Az ÖMKi részvételével zajló nemzetközi kutatásról
A kávészünet után Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője mutatta be az idén indult SolACE elnevezésű nemzetközi kutatási projektet (SolACE: „Új megoldások az agroökológia és a termelékenység javítására a víz- és a tápanyag-felhasználás hatékonyság-növelésével”). A projektben Európa 15 országában vizsgálnak új megoldásokat kenyérbúza, durumbúza és burgonya kultúrákban, a kombinált víz-, nitrogén- illetve foszforhiány fenntartható termesztésére. Mikrobiális oltóanyagok kifejlesztése, hatékony fajta-keverékek meghatározása, pillangós alapú vetésforgó és no-till stratégiák tesztelése mind szerepel a kutatási programban. Hazánkat az ÖMKi képviseli a konzorciumban, a feladatunk többek között a pillangós elővetemény, illetve mikrobiális oltóanyagok vizsgálata burgonya fajtákon, öntözött és tápanyaggal jól ellátott, illetve víz- és tápanyaghiányos kezelésekben. Továbbá on-farm kísérletekben egy francia durumbúza populációt vizsgálunk meg, elindítva ezzel a részvételi nemesítés hazai gyakorlatát. Az on-farm kutatásunk keretében ezen felül a gazdák által preferált innovatív eljárásokat is vizsgáljuk a kombinált víz- és tápanyaghiány leküzdésére.
Az ökológiai mezőgazdaság legújabb lehetőségei a burgonyatermesztésben
A rendezvényen műhelymunkát is tartottunk, melynek három célja volt: a) az on-farm rendszerben vizsgálandó agrotechnikai innovációk meghatározása az ökológiai burgonyatermesztésben, b) a SolACE bioburgonya on-farm kutatásban résztvevők körének meghatározása és c) a termelők számára fontos fajtatulajdonságok lehatárolása a SolACE szelekciós programja számára. A felvetett témákat a résztvevők közösen vitatták meg és tettek új javaslatokat is. A bioburgonya stressz-hatásokkal szembeni ellenálló képességét fokozó agrotechnikai innovációk közül a legtöbb szavazatot a megfelelő humusz-menedzsment, a talajtakarási módszerek, a stressz-tűrő fajtaválasztás és a zöldtrágya-hatás vizsgálata kapta.
Az ökológiai gazdaságok tápanyag-utánpótlási kérdései
A közösen elköltött ebéd utáni délutáni program az ökológiai gazdaságok tápanyag-utánpótlási kérdéseiről szólt. Dr. Tirczka Imre egyetemi docens bemutatta a rendelkezésre álló tápanyag-számítási módszereket és ezek használatának korlátait és lehetőségeit az ökológiai gazdaságok számára. Egyben rámutatott, hogy hiányosak az ismereteink a különböző zöldtrágya-, granulált trágya formák s a komposzt tápanyag-feltáródását illetően. Javasolta a teljes (4 éves) vetésforgóban való gondolkodást és a humuszkészlet egyensúlyban tartását hosszú távon, és további kutatásokra, közös gondolkodásra buzdította a résztvevőket az ökológiai gazdálkodás fejlesztése érdekében.
Az ökológiai burgonyatermesztés lehetőségei
Az előadás kiegészítéseképpen Papp Orsolya esettanulmányt mutatott be: egy tápanyag-utánpótlási számítást ökológiai burgonyatermesztéshez a MÉM-NAK módszer alapján egy hajdúhadházi gazdaság példáján. A lépésről-lépésre bemutatott számítás jó bevezetés volt azok számára, akik nem ismerik a módszer logikáját. A számítás során felmerültek további kérdések: mivel az ökogazdálkodásban nem külön adagolják a nitrogént, foszfort és a káliumot, hanem szerves formában többnyire egymással összekapcsoltan, vajon hogyan oldja meg szaktanácsadó illetve a gazda az elemek harmonizációját a termény számára? És hogyan alakul a három fő elemen túli többi elem pótlása? Milyen egyéb hatásokat gyakorol a talajra a kivitt szerves anyag? A példa rámutatott további fontos kutatási témákra, ugyanakkor azt is bemutatta, hogy a kereskedelmi forgalomban elérhető tápanyag-utánpótló termékekkel is meg lehet oldani a kihívást.
Az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett termésnövelő anyagok
Szépkuthy Katalin, a Hungária Öko Garancia Kft. vezető ellenőre előadása zárta a konferenciát. A hazai tanúsító szervezet készített egy összegzést a kereskedelemben kapható, ökológiai gazdálkodásban engedélyezett termésnövelő anyagokról. Az összegzés csoportosítva mutatja be a makroelem-pótló, talajjavító anyagokat, az ásványi trágyákat, a mikrobiológiai készítményeket, az engedélyezett mikroelem műtrágyákat és növénykondicionálókat. Ismerteti az alkalmazás módját (növényre vagy talajra), a fő összetevőket, és a pontos N, P, K, Mg, Ca és mikroelem tartalmat. A vezető ellenőr ezen túl ismertette az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett input anyagokra vonatkozó előírásokat, külön kitérve az istállótrágyára és az EK műtrágyákra. Az ökogazdálkodásban használható termésnövelő és tápanyag-utánpótló termékeket a NÉBIH honlapjántalálható keresőben is lekérdezhetik a gazdák. A készítmények gyártói pedig ugyanitt találnak információt arról, hogyan jelezhetik kérelmüket, hogy termékük felkerüljön az öko szerlistára.
Az előadások anyagai itt letölthetők:
“A konferencia támogatói: Agrárin Kft., Sersia Farm Kft., Huminisz Kft. és az Agrofutura.”
