Raktározott termények védelme

A nyár megérkeztével lassacskán időszerűvé válnak a betakarítási munkálatok. A betakarított terményeket - hacsak nem azonnal, a kombájn mellől értékesítjük őket és a vevő azonnal el is szállítja azokat – valahol raktározni is kell. Az idejében történő betakarítással a különböző szemes terményeket (elsőként az őszi árpát) könnyedén megvédhetjük a minőség romlásától. A raktározás során törekedni kell arra, hogy a minőség a raktározás során se romoljon. Ennek egyik feltétele az, hogy ne fertőződjön el különféle károsítókkal, raktári kártevőkkel. 

A raktári kártevők jelenléte a terményekben jogilag forgalomképtelenné teszi az érintett árut, így az jó eséllyel eladhatatlanná válik. A gabonafélékben található különböző károsítók ürüléke, levedlett kutikulája sok esetben erősen allergizáló hatású, így a fertőzött termény emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra is sokszor alkalmatlanná válik.  

Károsítók hosszú sora 

A betárolt termények hatalmas szerves anyag mennyiséget jelentenek, amelyre az emberen kívül nagyon sok kártevőnek fáj a foga. Az a közismert kijelentés, hogy „bogaras a termény” nem is igazán fedi le teljesen a valóságot, mivel a bogarakon kívül még sok kártevő csoport képes a raktározott terményekben megélni, táplálkozni, szaporodni. A bogarak közül a hosszúkás ormánnyal rendelkező zsizsikek a legismertebbek. Ezek igazság szerint nem is zsizsikek, hiszen az ormányos bogarak (Curculionidae) családjába tartoznak. Közülük a gabonazsizsik (Sitophilus granarius) nem tud repülni, viszont kitartóan gyalogol. Társfajai, a rizszsizsik és kukoricazsizsik viszont jól repülnek, főleg meleg körülmények között. 

A bogarak közül a különböző lisztbogár fajok gyakoriak a termelők raktáraiban. A kis lisztbogár (Tribolium confusum) és a barna lisztbogár (Tribolium castaneum) szintén jól repülnek, a raktárat azonban általában nem aktív berepüléssel fertőzik meg. A terménykárosító bogarak között még karantén kártevők is találhatóak. A kis testű gabona porva (Trogoderma granaria) és társai fellépését a növényegészségügyi hatóság felé azonnal jelenteni kell. 

A nagy lisztbogár meglehetősen ritkán fordul elő

A terményt károsító bogarak egy része igencsak kemény ellenfél még a konvencionális termesztés feltételei mellett gazdálkodó termelőknek is. A lisztbogarak esetében már hazánkban is élnek foszforhidrogén gázra rezisztens populációk. A porva félék akár a betonba is képesek berágni magukat, ahol inszekticidekkel, gázzal nem nagyon érhetőek el. 

A kártevők sorából a lepkéket sem hagyhatjuk ki. A tarka szárnyú aszalványmoly (Plodia interpunctella) az egyik leggyakoribb képviselőjük. Zöldessárga színű hernyójával szinte mindenki találkozhatott már. Bár a lepkék mindegyike jól repül, a raktárakba ezek a kártevők is inkább passzív módon, behurcolás útján jutnak be. Viszont jól repülő fajok lévén a raktár bármilyen zugát képesek meglelni és ott elrejtőzni. 

Mezei gabonamoly imágója búzán

Nem szabad elfeledkeznünk a „láthatatlan ellenségről”, a szabad szemmel nem látható raktári atkák társaságáról sem. Ezek a kis testű, pókszabású ízeltlábúak súlyos minőség romlást képesek előidézni. A megtámadott termény a levedlett kutikulák és az ürülék miatt erősen allergizáló lesz, amelyet sem ember, sem állat nem fogyaszt el szívesen. Ezek a kártevők nagyon kedvelik az olajos magvakat, illetve azok sérült, széttaposott maradványait.

Élelmiszerbiztonsági szempontból legalább ugyanilyen fontos a nagyobb testű, gerinces raktári kártevőktől megvédeni a beraktározott terményt. Pockok,patkányok, sündisznók, madarak ürülékükkel is szennyezik a terményt, ezen kívül akár a testfelületükön a behordják a kórokókat, ha szennyvízcsatornát, trágyatárolót, állattartó telepet is látogatnak a közelben. A szalmonellát, a fonálférgesség (Trichinellosis), az úgynevezett leptospirózis (Leptospirosis) jellemzően patkányok által terjesztett zoonózis. 

A megelőzés a legjobb védekezés 

A raktári károsítók elleni védekezés legolcsóbb és egyben leghatékonyabb módja a megelőzés. Nincs ebben semmi ördöngösség, hiszen nem speciális készítmények még speciálisabb kijuttatásáról van itt szó, hanem csupán arról, hogy minden lehetséges módon igyekezzünk meggátolni a raktári károsítók bejutását a raktárunkba. Ha úgy tetszik, ez az integrált védekezés raktárakra adaptált változata. 

A kártevők elleni védekezés első és legfontosabb eleme a raktári higiénia. Egy raktárban csak a raktározott termény és az annak kezelésére szolgáló eszközök, gépek lehetnek. Semmi másnak nincs ott helye! Különösen nem idegen, ismeretlen eredetű és minőségű árunak, terménynek, élelmiszernek. Ne tárolja ott senki az otthoni állatoknak szánt fél zsák valamiféle tápot, de lehetőleg még a boltban vásárolt lisztet, efféle anyagot sem! Sokszor fordult már elő, hogy ezer tonnás tételek fertőződtek el a helyi kisboltban otthonra vásárolt pár kilónyi lisztből kiszabadult aszalványmollyal.  

Szintén veszélyes, ha a raktárban több terménynek más a gazdája. Mindenki másképp kezeli a saját terményét és elég egyetlen trehány tulajdonos ahhoz, hogy a raktárban levő összes termény elfertőződjön. 

Érdemes a raktárat és környezetét egy zárt egységként kezelni és a kártevők betelepedését lehetőleg már a raktár falain kívül meghiúsítani. Hiába tartunk a raktáron belül szinte patikai tisztaságot, ha a falakon kívül méteres a gaz, a patkányok, egerek hordákban mászkálnak és a kiszóródott, csírázó, rothadó terményben szinte az egész hazai raktári kártevő fauna vígan tenyészik. Ilyen környezetben csak idő kérdése a betárolt termény elfertőződése. A raktár környezetéből el kell távolítani minden olyan dolgot, amely alkalmas lehet a károsítók fenntartására. Vonatkozik ez a rágcsálókra is. A madarak ellen, amelyek lábain a raktári atkák szoktak „utazni” viszonylag könnyen lehet védekezni pl. csirkeháló kihelyezésével valamennyi, a madarak által használható nyílásra.  

Vállalhatatlan állapotú szerfás szükségtároló

Ha tényleg mentes a raktárunk és környezete mind belül, mind kívül az oda nem való, a kártevők jelenlétéért potenciálisan felelős dologtól, akkor érdemes a raktárban jobban szétnézni és lehetőleg mindent kitakarítani. Egy mezőgazdasági raktárban óhatatlanul képződik por, nem is kevés. A tartó szerkezetek réseibe, a sarkokba beszorulhatnak termény darabok, akár csak a padlózat repedéseibe. Ezért egy alapos takarítás mindenképpen szükséges és ajánlott.  Egy gondos, minden résre, repedésre kiterjedő takarítás esetenként mázsányi koszt, port, „ezeréves” terménymaradványt tud eltávolítani egy egyébként tisztának tűnő raktárból. Ezt a maradványt nagyítóval, mikroszkóppal megnézve sokszor kisebbfajta „állatkert” tárul a szemünk elé. Az ott élő atkák, bogarak folyamatos fertőzési forrást jelentenek a gazdálkodóknak. A raktári higiéniára oda figyelő gazdálkodók tisztában is vannak a betárolás előtti takarítás fontosságával és ipari porszívókat, takarító gépeket, valamint magasnyomású mosót is bevetnek a tökéletes eredmény elérése érdekében. 

Magasnyomású mosóval tisztítják a horizontális tároló belső szerkezetét

Szintén nagyon fontos, hogy gondoljunk a jövőre és az esős napokra is. A víz bejutása a raktározott terménybe minden gazdálkodó egyik rémálma szokott lenni. A kondenzációs víz kiválás általában nagy belmagasságú raktárakban gyakori és sok esetben csak egy hosszabb szegecs, vagy csavar szára az, ahol folyamatosan nekiáll csepegni a kondenzáció útján kicsapódott pára. Ilyenkor akár egy flex, vagy csípőfogó a megoldás. A kilógó rész eltávolítása gyakran megoldja a problémát. Ha beázás tapasztalható, akkor értelemszerűen a tetőzet kijavítása az egyetlen, sokszor meglehetősen drága megoldás. Olyan esetben, amikor a raktár alulról nedvesedik, mert pl. alacsonyabban van a kinti talaj szintjénél, akkor egy övárok lehet a megoldás, amely elvezeti a csapadékot a raktár közeléből. Érdemes erre figyelni, mivel sokszor a talajszint az évek során kívül annyira megemelkedik, hogy az már a raktár felé tereli a vizet. 

Beázás miatt csírázásnak indult búza

A víz nem csak azért veszélyes, mert tönkre teszi a betárolt terményt, hanem azért is, mert a csírázás beindulásával akár nagyon messziről is mágnesként vonzza a különböző raktári károsítókat. Még a repülésre képtelen gabonazsizsik is megérzi a csírázó gabona illatát és akár 800 méteres távolságból is elindul gyalog, hogy részesülhessen a lakomából. 

Ha beázás, vizesedés történt a raktárban, akkor az érintett mennyiséget mielőbb különítsük el, szedjük össze és tüntessük el a raktárból és annak közeléből. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy egy összeállt, később csírázó, rothadó, kártevőktől nyüzsgő gócpont alakuljon ki. 

Nagyon fontos, hogy a raktári higiénia kialakítása után azt folyamatosan fenn is tartsuk. A termény állapotát is folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a melegedő, vizesedő gócokat haladéktalanul meg kell szüntetni. A terményt folyamatosan mintázni kell, hogy a kártevők esetleges megjelenését minél hamarabb észre lehessen venni. Még arra is célszerű ügyelni, hogy a mintázást végző személyek és mintavevő eszközeik addig ne menjenek át egyik raktárból a másikba, amíg az előző raktár mintázásának eredménye meg nem születik. Nem vicc: szennyezett mintavevő steckerrel is történt már kártevő átvitel. 

A raktári kártevők elleni védekezés hasznos segítői a különböző csapdák. kihelyezésükkel a jól repülő károsítók, pl. raktárakban honos molylepkék megjelenése jól és gyorsan jelezhető. Ügyelni kell ugyanakkor arra, hogy a mezőgazdasági raktárak alapvetően eléggé poros helyszínek, így ragasztós csapdák esetében a fogólapok cseréjét az átlagosnál sokkal sűrűbben kell végrehajtani. 

Amennyiben minden óvintézkedés és raktári higiéniai eljárás ellenére valamilyen károsító fellépését észlelnénk, akkor sajnos túl sok lehetőség a biogazdálkodásban már nem maradt a gazdálkodók számára. Első teendőnk ekkor az legyen, hogy a kártevők terjedését más, beraktározott tételekre lehetőség szerint akadályozzuk meg. Ha egy tárolóra korlátozódik csak a fertőzés azt zárjuk le és ott mindennemű ember és anyag forgalmat szüntessünk meg. 

A károsító rovar populáció ritkítására bevált módszer a levegőztetés, az átmozgatás. Különösen, ha megjön majd valamikor a hideg, a raktározott termények természetes hűtésével lehet lassítani kártevők szaporodását. A kártevők megsemmisítésére a természetes piretrin hatóanyagú inszekticid lehet alkalmas biotermékek esetén. Mivel ilyen célra a hazai forgalomban kapható terméknek nincs engedélye, ne feledkezzenek meg a szükséghelyzeti engedély megszerzéséről és a felhasználás során szakember (gázmester) alkalmazásáról. 

Végül felhívjuk a figyelmet a gabonafélék raktározásával kapcsolatban a keresztszennyeződések megelőzésének jelentőségére. A konvencionális termények raktáraiban használt raktárfertőtlenítők a résekben összegyűlő porban, a porhoz kötődve megmaradnak. Könnyen előfordulhat, hogy több éve nem használt, nem fertőtlenített, biztonságosnak gondolt, de kellőképpen nem kitakarított, poros raktárba átmenetileg berakott biotermék a felszedés után már kimutatható mennyiségben tartalmaz raktárfertőtlenítő szert (klórpirifoszt vagy pririfosz-metilt). Ugyanígy a termények szállításához használt eszközök (szállítószalagok, csigák, kamionok, vagonok stb.) kockázatot jelentenek, ha porosak. A másik megemlítendő probléma a piperonil-butoxid (PBO) hatásfokozóval (tehát nem növényvédőszer-hatóanyaggal) megtámogatott piretrin hatóanyagú raktárfertőtlenítő használata: sok kereskedő méri a PBO szintjét: a legkisebb mennyiség esetén már problémát jeleznek, tehát ilyen raktárfertőtlenítő szert ne használjanak. 

Végül, de nem utolsósorban gondoskodjanak a rágcsálók elleni védekezésről. Zárt ládákban rágcsálóírtó szer a legszigorúbb öko előírások betartása esetén is kihelyezhetők, a rágcsálók jelenléte elfogadhatatlan. 

Az alábbi videóban a Zselízben található Biocentrum biogazdaság vezetője mondja el raktározással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatait:

Borítókép: Aszalványmoly hernyója és imágója
Fotók forrása: ÖMKi

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.