Poloskaszagú szilvadarázs és körtelevélbolha elleni védekezés biokertben

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!

Húsvétkor sok helyre eljutottam az országban és úgy láttam, hogy hirtelen beindultak, kivirágoztak a meggyfák, a szilvafák, a körtefák, az almák pedig már pirosbimbósak voltak. Ezekben a kertekben lehet, hogy egy kicsit elkéstem ezzel a felhívással. Ugyanis a poloskaszagú szilvadarázs ellen már fehérbimbós állapotban, a vértetű és a körte-levélbolha ellen pedig a virágzás előtt el kell kezdeni a védekezést. Szerencsére még most is megállíthatjuk a kártételüket és nem is okoznak mindenhol akkora gondot, hogy permetezni kellene ellenük.  

A poloskaszagú szilvadarázs kártételét a lehullott, kb.1 cm-es nagyságú, kirágott, ürülékes belsejű, poloskaszagú termések jelenlétéről ismerhetjük fel (A szilvamoly később jelentkezik és a magot nem rágja meg, csupán a gyümölcshúsból táplálkozik.). A poloskaszagú darázs egynemzedékes kártevő, a talaj felső rétegében telel, báb alakban. A szilva virágzása előtt bújik elő és egyenesen a virágkelyhekbe rakja a tojásait. Tömegesen csapdázhatók  ragacsos fehér lapokkal, azonban már a virágzás előtt ki kell akasztani ezeket a fa mindegyik oldalára, minél többet. A darázsról, a csapdázásáról kiváló leírást találnak itt.  

Poloskaszagú szilvadarázs

Még meg lehet fogni a körtelevélbolha fajokat is. Aki elvégezte az olajos lemosást előnyben van, de nem dőlhet hátra a karosszékben. A virágzás előtt az áttelelő nőstények tojásrakását egy szárító hatású poliszulfidos (Agrokén, vagy Nevikén) vagy káliszappanos permetlével lehet visszafogni.  

Körtelevélbolha

Virágzás után használható a kaolintartalmú kontakt termék (Surround WP), amelyről a képviselője azt mondta, hogy az aprószemcsés kaolintól „halálra vakarja magát a rovar”. Szinte megsajnáltam a bolhát. 

Több permetezéssel is felér, ha kedvezőtlen körülményeket tudunk teremteni a kártevőnek. Táplálkozásra és szaporodásra is kedveli a friss lombot és a párás mikroklímát. Kerüljék az erős metszést, a túlzott nitrogén trágyázást és a nagy öntözést. Szellősen metszenek és a vízhajtásokat folyamatosan távolítsák el!  

A nemrégen megtalált sárga körtelevélbolhát ismerteti ebben a cikkben dr. Kontschán Jenő intézetigazgató. Ha fehér vattacsomókat látnak az almafa ágain, a kéregrepedésekben vagy a metszési sebeken és piszkos vörös „véres” lesz az ujjuk a váladékuktól, akkor biztosak lehetnek abban, hogy vértetvek telepedtek meg a fáikon. A nyáluktól dudorok, ágelzáródások keletkeznek, a mézharmattól a gyümölcsök szennyeződnek.  

Elvileg a gyökereken telel át, de az enyhe telek következtében, egyre gyakrabban találkozhatunk olyan nyári telepekkel, melyekben élve maradnak a rovarok. Az őszi olajos lemosással gyéríthetjük a kérgen lévő telepeket. A gyökerekre húzódók ellen – nyilvánvalóan - nem hat az olajos lemosás. Ezek ellen az olajos „bokamosást” javasolják a szakkönyvek. Szapora rovar, 10-13 nemzedéke is lehet évente, ismételni kell a kezeléseket. A viaszréteg feloldására adagoljanak pl. káliszappant, tapadásfokozót vagy valamelyik olajos lemosó szert, már a hígabb nyári dózisával. Az erősen metszett fákon, a gyökérsarjakon, a sűrű lombkoronában jól érzik magukat. 

Kerülni kell a túlzásba vitt nitrogéntrágyázást! A vízhajtások kivágásával, a sebtisztítással és a seblezárással is sokat tehetünk. Szerencsére segítőnk is akad: a vértetűfürkész, melynek egyetlen nősténye akár 140 vértetűt is képes elpusztítani. A katicák is segíthetnek, lásd a hónap fotóját!  
 

Budapest, 2022. április 20.

Borítóképen: vértetű

Jó kertészkedést kívánunk! 

Zsigó György és az ÖMKi csapata

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.