Poloskaszagú szilvadarázs elleni biológiai megoldások

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 

Az időjárásunk továbbra is hűvös, elszórtan csapadékot is kaptunk. Mindez továbbra is kedvez a virágfertőző monília terjedésének és a tafrinának is. Lásd negyedik és az ötödik felhívást.  

► Remélem, hogy utoljára kell a fagyról írnom! Jól vizsgázott az idén az agrofólia. Kérem nézzék meg a kisfilmünket a Youtube csatornánkon.   

Agrotextil használata

► Két kollégám figyeli a poloskaszagú szilvadarázs rajzását is. Pályi Béla a keleti határnál 197 egyedet fogott az elmúlt héten a ragacsos fehérlapon. A fotót is tőle kaptam. Ahol a kb.1 cm-es nagyságú, kirágott, ürülékes belsejű, poloskaszagú termések borították a fák alját, ott ez a rovar garázdálkodott. (A szilvamoly később jelentkezik, még csak most kezdődött a rajzásuk). A szilvamoly a magot nem rágja meg, csupán a gyümölcshúsból táplálkozik. A poloskaszagú szilvadarázs egynemzedékes kártevő, a talaj felső rétegében telel, lárva alakban. A szilva virágzása előtt bújik elő és egyenesen a virágkelyhekbe rakja a tojásait. Jelenléte onnan ismerhető fel, hogy kb. 2 mm-es, barnuló foltokat látnak a csészeleveleken. 

Védekezni is lehet a ragacsos fehér lapokkal, már a virágzás előtt ki kell akasztani ezeket a lombkorona naposabb oldalára úgy, hogy a lehető legtovább érje a napsütés. Sikerrel csökkenthető a jövő évi kártétel, ha kétnaponként összeszedjük a lehullott és fertőzött gyümölcsöket. A lárvák ugyanis csak egy-két nap múlva bújnak ki a gyümölcsből és folytatják életciklusukat a talaj felső rétegében. Itt sűrű szövedékben lárva alakban telelnek át és csak tavasszal bábozódnak. Ezért hatékonyan tovább ritkíthatjuk a talajban lévő lárvákat a talaj többszöri sekély bolygatásával a tenyészidőszak folyamán és virágzás előtt. Bármilyen vegyszeres beavatkozás kétélű fegyver. Tudnunk kell, hogy a szilvadarázs álhernyóit előszeretettel támadják néhány fürkészdarázs nemzetség képviselői. A fürkészdarazsak parazita életmódú rovarok, petéiket a szilvadarázs álhernyóiba helyezik, és az álhernyó testében, fejlődnek ki, a gazdaszervezet pusztulását okozva. Belátható, hogy szükség van néhány álhernyóra ahhoz, hogy a létszámukat szabályzó fürkészek jelen legyenek. A fürkészek, más paraziták és ragadozók akkor maradnak meg a kertünkben, ültetvényünkben, ha egész évben biztosítunk táplálékot és élőhelyet számukra. Élőhely a hosszan virágzó fajokból összeállított sorköz, növénycsoport, rovarhotel, mezővédő erdősáv, táplálékuk pedig az a sokféle rovar, amely így a helyszínen él, valamint az érési táplálkozáshoz igényelt nektár és virágpor. Az ökológiai termelésben engedélyezett rovarölőszerre, különösen a spinosad és a piretrin hatóanyagokú termékekre is igaz: nagyon gondosan kell mérlegelni a használatuk következményét a kertünkben fennálló ökológiai rendszerre, a hasznos ragadozó és élősködő szervezetekre, megporzókra. Virágzásban lévő növényeken rovarölő készítmények alkalmazása tilos. Érdemes körülnézni az alábbi oldalon.

Valamint figyelmükbe ajánljuk, hogy a piretrin hatóanyagú Pyregard idén is kapott szükséghelyzeti felhasználási engedélyt, többek között a rövidesen aktuális cseresznyelégy és keleti gyümölcslégy és a pettyesszárnyú muslica elleni illetve több más kártevő elleni védekezésre.   

A poloskaszagú körtedarázs egyes években akár 100%-os kárt is okozhat. A tünetek megegyeznek a szilvánál leírtakkal. A fiatal lehullott körték belsejét sötét üreg tölti ki. A fotó az egyetemi tankönyvünkből, a Bognár Sándor és Huzián László professzorok közös Növényvédelmi állattanából származik. Még mindig az egyik legjobb magyar szakkönyv. Az almának is van saját poloskaszagú darazsa, igaz, hogy ennek a fajtestvéreihez képest kisebb a jelentősége. Védekezési stratégiának érdemes a szilvadarázsnál leírtakat alkalmazni. 

► A levéltetvek is megérkeztek újabban már a cseresznyére, ribizlire és a dísznövényekre is. Egy több éves, de tavaly kb. mellmagasságban visszavágott utcai bodzabokrot néztem meg vasárnap. A vízhajtásokkal teli növény minden vesszőjén óriási kolóniákat fotózhattam. Később elhagyják a bodzát és pl. a zelleren is megjelenhetnek. 

Az erősen metszett, túl sok nitrogénnel megtrágyázott gyümölcsfáink vízhajtásai is kedvező életfeltételeket biztosítanak a levéltetveknek. A helyesen elvégzett agrotechnikával kezdődik a levéltetvek elleni védekezés. Kisebb fertőzésnél a kézi letisztítás, a vizes slagozás vagy pl. a káliszappan és a paraffinolaj hatóanyagú szerek beválhatnak, és tapasztalataink szerint a narancsolaj tartalmú nedvesítőszer használata is kedvező.  

► Tápanyaggal harmonikusan és elegendő szinten ellátott lévő növény – egy bizonyos szintig - ki tudja védeni a károsítók támadását. Ezért hangsúlyozzuk most is a talajvizsgálat alapján elvégzett trágyázás jelentőségét. A kérdés az, hogy kinek mikor és hogyan kell vagy érdemes talajvizsgálatot végeznie. Egy kibővített talajvizsgálat (amely tájékoztat a talaj alapvető paramétereiről, kémhatás, kötöttség, humusz-, mész-, nitrogén-foszfor-, kálium-, magnézium-, kén-, mangán-, cink-, réztartalom) körülbelül 5000 Ft talajvizsgálatra szakosodott laboratóriumban. Az ökológiai gazdálkodásban alapjában véve olyan anyagokat (komposztot, szervestrágyát, granulált trágyákat) használunk, amelyek N P K mezo és mikroelem tartalma többnyire kiegyensúlyozott, de legalábbis többféle tápelemet tartalmaznak. 

A talaj nitrogénszolgáltató képességét alapvetően humusztartalom alapján ítéljük meg, talajra kijuttatott (vagy ott fejlődő) szervesanyagok, humusszá történő átalakulása, illetve magában a humuszban zajló átalakulási folyamatok során szabadulnak fel a növények számára felvehető tápanyagok, mikrobiológiai tevékenység következtében.  A talajvizsgálatot érdemes elvégeztetni, hogy helyesen tudjuk megítélni a talaj szervesanyag-készletének nagyságát, melyből számolható a tenyészidőszak alatt felszabaduló nitrogén mennyisége, és döntést lehet hozni, szükséges-e más makro, mezo és mikroelem pótlása. A legnagyobb különbség az öko és nem öko gazdálkodás között a talajról való gondolkodásban van: öko termelés esetén a talajt tápláljuk, és a talaj élő rendszerén keresztül felszabaduló tápanyagokat veheti fel a növény, míg konvencionális (nem öko) termelés esetén közvetlenül a növény számára felvehető tápanyagokat, időzítve, a növény fejlődési állapotához igazodva juttatnak ki, a talajra csak egy közömbös tartó közegként gondolva. A környezeti károk (nitrátkimosódás a talajvízbe és foszforkimosódás a felszíni vizekbe, erózió és defláció okozta talajvesztés) éppen a talaj szervesanyagának és élő szervezeteinek jelentőségének és szerepének elhanyagolása, figyelmen kívül hagyása miatt következik be.  

Budapest, 2021. április 29.

Jó egészséget és jó kertészkedést kívánunk: 

Zsigó György és az ÖMKi csapata

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.