Mondd el a véleményed!

A biogazdálkodásban termesztett növények jobban ki vannak téve az időjárás viszontagságainak és a kártevőknek, mivel (a hagyományos műveléssel ellentétben) a biogazdaságokban nem használnak műtrágyát és növényvédő szereket.

Mindazonáltal növelni lehet a biotermények rezilienciáját azzal, hogy ugyanazon a termőterületen genetikailag változatos haszonnövényeket termesztenek biogazdálkodással.

A javasolt rendelet az ilyen változatos (heterogén) növényi szaporítóanyagok előállítására és forgalmazására vonatkozó szabályokat rögzíti.

Az ÖMKi állásfoglalását az alábbiakban olvashatjátok:

Az ökológiai gazdálkodáshoz változatos ökológiai növényi szaporítóanyagokra van szükség, melyek a termőhelyükhöz és a helyi klimatikus adottságokhoz alkalmazkodni képesek és könnyen hozzáférhetőek. Az új (EU) 2018/848 ökológiai rendelet nagy előrelépést jelent az ökológiai gazdálkodók rendelkezésére álló vetőmagok és egyéb növényi szaporítóanyagok bővítésére és diverzifikálására, de az hogy ebből mi valósulhat meg a gyakorlatban, a jelenleg előkészítés alatt álló kiegészítő rendelkezésektől függ. Az ökológiai gazdálkodók által termeszthető és forgalmazható ökológiai heterogén szaporítóanyagok (OHM) fontosak az ökológiai mezőgazdaság számára, mivel diverz genetikai állományuknak köszönhetően jobban képesek alkalmazkodni az ökológiai gazdálkodási rendszerekhez és az éghajlatváltozáshoz. Ezért elengedhetetlen, hogy a heterogén szaporítóanyagok bejelentési folyamata egyszerű és a kisebb gazdálkodók számára is könnyen hozzáférhető legyen. Az ÖMKi közreműködésével 2019 vége óta Magyarország is részt vesz az OHM-hez kapcsolódó ideiglenes kísérletben és idén az országban több mint 10 helyen, a gazdák nagy érdeklődésével tesztelünk heterogén szaporítóanyagokat.

Az ökológiai heterogén szaporítóanyagokról szóló felhatalmazáson alapuló rendelkezés tervezetének jelenlegi változata azonban több lényeges szempontból is hiányos és nincs összhangban az ökológiai alapelvekkel. A jelenlegi verzió nem rendelkezik arról, hogy miként biztosítható az OHM ökológiai körülmények között való előállítása. A 2018/848-as rendelet világosan előírja, hogy az OHM előállítása a rendelettel összhangban kell történjen, viszont a kiegészítő rendelkezésben ezen az utaláson kívül, nincs bővebben kifejtve mit is jelent ez pontosan. Ezért azt javasoljuk, hogy a rendelkezés szövegében írják elő hogy az ökológiai körülmények között folytatott nemesítés minimális időtartama egynyári növények esetén legalább három, kétéves vagy évelő növények esetében pedig hat év legyen.

Javasoljuk, hogy a rendelkezés írja elő, hogy az OHM nemesítéséhez használt technikáknak meg kell felelniük az ökológiai termelésre és feldolgozásra vonatkozó IFOAM irányelveknek. Az alkalmazott nemesítési technikáknak tiszteletben kell tartaniuk a természetes kereszteződési gátakat, valamint a genomot és a sejtet, mint oszthatatlan egységet. Ez azt jelenti, hogy nem megengedettek a növények genomjába vagy mesterséges táptalajon izolált sejtbe történő közvetlen technikai beavatkozások, pl. ionizáló sugárzás; kémiai mutagenezis; génszerkesztési módszerek, stb.

A vetőmagok tisztasági, egészségügyi ellenőrzésének szükségességével egyetértünk, amennyiben ezek költségei nem akadályozzák meg az OHM piacra kerülését és a kisebb gazdálkodóknak is lehetőségük lesz ezen szaporítóanyagok kereskedelmi forgalomba hozatalára. Ezért fontos, hogy a vizsgálatok alacsony adminisztratív és pénzügyi terhekkel járjanak, továbbá javasoljuk, hogy az vetőmag csírázásra, egészségügyre és tisztaságra vonatkozó követelmények tanúsítását belső ellenőrzési rendszereken keresztül is lehetővé kell tenni.

Ezekkel a javaslatokkal kiegészítve, az ökológiai heterogén szaporítóanyagra vonatkozó felhatalmazáson alapuló rendelkezés komoly előrelépést jelent az ökológiai ágazat és általában az európai mezőgazdaság számára.

Csatlakozzatok Ti is, és írjátok meg a véleményeteket ebben a fontos témában! A leadási határidő november 27., péntek