Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

2020. május 20. Hír

Jövő méhek nélkül?

Tegyünk inkább értük a méhek világnapján (is)!

A méhek – a házi méh, és a vadon élő méhek– a legfontosabb beporzó szervezetek és nélkülük nemcsak mézes teát nem fogyaszthatnánk, de gazdasági növényeink mintegy 70 százaléka sem fordulna termőre. 

Scroll down for English!

Mondhatnánk, hogy ez nem is olyan nagy baj, hiszen a gabonafélék, a kukorica és a rizs, azaz legfontosabb élelmiszernövényeink szélbeporzásúak, de nem mondjuk, mert a baj ettől függetlenül is hatalmas. A méhek ugyanis indikátor szervezetek, gyakoriságuk a környezet általános állapotát tükrözi, eltűnésük pedig láthatóvá tesz amúgy láthatatlan szennyezéseket és az iparszerű mezőgazdaság negatív hatásait.

A méhek pedig már jó ideje jeleznek. Kína Szecsuan tartományában például régóta nem láttak szabadban méhet, a gyümölcsfákat pedig emberek porozzák kis pamacsokkal a kezükben. Ott már évek óta ez a valóság. A méhek számának ijesztő mértékű csökkenéséhez az intenzív mezőgazdaság, a növényvédő szerek túlzott használata, a városiasodás, a természetes élőhelyek csökkenése, a klímaváltozás és különböző vírusok egyaránt hozzájárulnak. És a jelenség sajnos világméretű. Ismerős okok, melyeket 2020-tól már nemcsak a méhek, de mi is érzünk a bőrünkön.

A méhek eltűnése tehát a jelen, a jövő azonban a mi kezünkben van!
Ismerjük meg jobban a méheket és tegyünk a védelmükért!

A méhek legismertebb faja a háziméh (Apis mellifera), de rajtuk kívül Magyarországon 700, a világon pedig több mint 200 000 vadon élő méhfaj fordul elő, amelyek nem viselkedésük, csupán életmódjuk miatt vadak. Számos tanulmány született már azzal kapcsolatban, hogy a tájhasználat változatossága és a természetes élőhelyek jelenléte mennyire szorosan összefügg a beporzó fajok, tehát főként a méhek fennmaradásával. Egy friss, amerikai tanulmányban (Ashley et al., 2020) most azt is összehasonlították, hogy az intenzív mezőgazdasági területeken előforduló vadméhek fajgazdagsága és egyedszáma, valamint a háziméhek egészsége hogyan függ a gazdaságok által termesztett növények sokféleségétől. Érdekes módon nem találtak több vadméhet azokban a gazdaságokban, ahol a szójatermesztésen kívül intenzív zöldség és gyümölcstermesztéssel is foglalkoztak. Sőt, a szója virágzásának hónapjában több vadméh látogatta a monokultúrás szójatermesztéssel foglalkozó gazdaságokat. Igaz, ez a különbség négy, a szójaföldeken általában gyakori vadméhfaj jelenlétének tulajdonítható. A háziméh családok súlyának és a felnőtt dolgozók számának elemzéséből ezzel szemben az derült ki, hogy számukra a szójaültetvénynél valamivel kedvezőbb feltételeket biztosít egy olyan gazdaság, ahol többféle növényfaj termesztésével foglalkoznak.

A két gazdálkodási formát (monokultúrás és diverzebb) összehasonlító vizsgálatból levonható általános következtetés azonban összességében az, hogy az intenzív mezőgazdasági területek önmagukban nem nyújtanak egész évben folyamatos és elegendő táplálékforrást a méhek számára. Az ökológiai gazdálkodást folytató területeken tudjuk, hogy számszerűleg több és egyúttal többféle beporzó fordul elő, mint a konvencionális területeken (Hausmann et al., 2020), de ahhoz, hogy a vadméhek és a háziméhek populációinak világszerte tapasztalható csökkenését megállítsuk, ennél többre van szükség. A mezőgazdasági területeken mindenhol jelentősen növelni kell a természetközeli élőhelyfoltok arányát. Az ültetvényekben a sorközi növényzet meghagyása/telepítése, a szántóföldi táblák közötti szegélyek és műveletlen területeken lévő vadvirágforrások megőrzése, a gyepterületek átgondolt kaszálása és (intenzív állattartó országokban) az extenzívebb legeltetés nélkülözhetetlen minden beporzó szervezet számára.

Mit tehetünk mi a házi- és a vadméhek védelméért?

  • Ültessünk okosan! Ültessünk többféle és nem egyszerre virágzó növényt!
  • Ne használjunk kertünkben gyomirtót és méhekre veszélyes vagy kifejezetten kockázatos rovarölő készítményeket!
  • Golfgyep helyett legyen fajgazdag vagy vadvirágos füvünk!
  • Tartsuk be a házi kertben is a méhkímélő technológiát: méhekre mérsékelten veszélyes minősítésű növényvédőszer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédőszer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat.
  • Készítsünk méhhotelt, vagy darázsgarázst!

 Mit tehetünk gazdálkodóként a méhek védelméért?

  • Ne hagyjuk parlagon a sorközöket, ültessünk, neveljünk fajgazdag takarónövényzetet!
  • Hagyjuk meg a természetes szegélynövényzetet a művelt területek szélén!
  • Tervezzünk minden évben mézelő növényt is a vetésforgóba!
  • Virágzási időszakban tartsuk be az előírásokat, ne használjunk méhekre veszélyes vagy kifejezetten kockázatos növényvédőszereket! A tilalom a virágzás idején kívül is érvényes, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelő növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják.
  • Tartsuk be a méhkímélő technológia előírásait! Növényvédőszerek kombinációban történő kijuttatása esetén ez különösen fontos, még nem jelölésköteles hatóanyagok esetében is, hiszen ezek egymás hatását erősíthetik, így fokozott veszélyt jelenthetnek a méhekre.

A méhek világnapja ugyan remek alkalom a változásra, de igazi eredményt csak akkor várhatunk, ha minden nap így teszünk!

Felhasznált irodalom:

Ashley et al. (2020) Diversified Farming in a Monoculture Landscape: Effects on Honey Bee Health and Wild Bee Communities  https://doi.org/10.1093/ee/nvaa031

Hausmann et al. (2020) Toward a standardized quantitative and qualitative insect monitoring scheme https://doi.org/10.1002/ece3.6166

Beporzók a kertünkben

Méhkímélő technológiák

Vadon élő méhek és a megporzás


A future without bees?
Let’s do something for them instead on the World Bee Day (too)!

Bees – both honeybees and wild bees – are nature’s most important pollinators, and without them it wouldn’t only be the honey on our toast we would be missing, but about 70% of our agricultural plants would not be able to yield any fruits or crops either. It is true that our most important food crops such as grains, corn and rice are wind-pollinated, but this is an enormous problem regardless. Bees are indicator species, their numbers reflect the general condition of the environment, and their disappearance suggests hidden contaminations and the negative effects of industrialized agriculture.

And bees have been giving warning signs for a long time now. For example, no bees have been spotted outdoors in Sichuan province in China for a long time, and fruit trees are being pollinated there by people, using small brushes. This has been the reality there for years. Excessive use of pesticides, urbanization, the shrinking of natural habitats, climate change and viruses have all contributed to the alarming decrease in the number of bees. Unfortunately, this is a global phenomenon. All these causes sound familiar, and from 2020, it is not only the bees that are feeling the impacts, we are too.

Bees are disappearing now, but the future is in our hands.
Let’s understand bees better and do something to protect them.

The most well-known bee species is the honeybee (Apis mellifera), but there are also 700 wild bee species in Hungary and over 200,000 species worldwide. They are called wild bees because of where they live, and not their behaviour. There have been many on the close relationships between varied land usage, the presence of natural habitats and the survival of pollinators, particularly bees. In a recent American study (Ashley et al., 2020), a comparison was made to reveal the correlations between the diversity and population of wild bees living in intensive agricultural areas and between the health of honeybees and the diversity of plants cultivated on farms. Interestingly, they did not find more wild bees on farms where intensive vegetable and fruit production was performed in addition to soy cultivation. Moreover, while the soy was blooming, even more wild bees visited the farms involved in monoculture soy cultivation. However, this difference can be attributed to the presence of four wild bee species common on soy farms. When analysing the weight of honeybee families and the number of adult workers, it became clear that farms that grow multiple plant species simultaneously provide somewhat more favourable conditions than soy plantations.

A study comparing monoculture and more diverse forms of agriculture, came to the general conclusion that intensive agricultural areas in themselves do not provide continuous and sufficient food sources for bees. In organic agricultural areas we know that the number and diversity of pollinators are higher than in conventional agricultural areas (Hausmann et al., 2020), but in order to stop the global decrease observed in wild bee and honeybee populations, we need to do more. The ratio of semi-natural habitat patches needs to be significantly increased in agricultural areas. Leaving or planting interrow vegetation in plantations, conserving the strips between arable fields and the sources of wild flowers on uncultivated areas, well-planned mowing of grasslands and (in countries where intensive animal rearing is performed) more extensive pasturing are essential for all pollinators.

What can you do to protect honeybees and wild bees?

  • Plant smart! Plant multiple kinds of plants that do not bloom at the same time.
  • Avoid using pesticides or insecticide products in your garden that are hazardous or risky to bees.
  • Instead of a golf course lawn, plant a diverse lawn or one with wild flowers.
  • Follow bee-friendly technologies in your garden at home too: apply pesticides classified as moderately dangerous for bees – in case the certification of the pesticide allows it – only after honeybees finish their active daytime flying, starting one hour before the astronomical sunset at the earliest and lasting until 11 pm at the latest.
  • Build a bee hotel.

 What can farmers do to protect bees?

  • Do not leave interrows fallow: plant and grow diverse cover crops.
  • Leave the natural vegetation at the edges of cultivated fields.
  • Plan to include nectar plants in the crop rotation each year.
  • Comply with the requirements in the blooming period and avoid using pesticides that are hazardous or risky to bees. These restrictions extend to the periods outside the blooming period if the field or its surroundings are covered with melliferous plants that bloom in large batches or if the cultivated plant is visited by bees for any other reason.
  • Always comply with the requirements of bee-friendly technologies. This is particularly important when applying combinations of pesticides, even if the active substances are not subject to mandatory labelling, because these substances can enhance each other’s effect and can pose an increased risk to bees.

World Bee Day might be a great opportunity to make changes, but we can only expect real results if we act like this every day.

References:

Ashley et al. (2020) Diversified Farming in a Monoculture Landscape: Effects on Honey Bee Health and Wild Bee Communities  https://doi.org/10.1093/ee/nvaa031

Hausmann et al. (2020) Toward a standardized quantitative and qualitative insect monitoring scheme https://doi.org/10.1002/ece3.6166

Pollinators in our garden

Bee-friendly technologies

Wild bees and pollination

 

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2019. május 20.

Hír
🐝MI A MÉHEKKEL VAGYUNK. ÉS TE?

Május 20-a a méhek világnapja. Hogyan járulhatsz hozzá Te magad is a méhek védelméhez?

Részletek
2019. augusztus 8.

Archív
Méhészeti on-farm kutatói hálózat

Ma világszerte a mézelő méheken élősködő varroa atka (Varroa destructor) okozza a legnagyobb gazdasági kárt a méhészek számára. A méhcsalád életébe a varroa atka közvetlenül úgy avatkozik be, hogy a fejlődő és felnőtt méhek testnedvét szívja, ami kisebb, fejletlenebb és rövidebb életű méheket eredményez. Emellett az atka vírusokat is terjeszt és a méhcsaládot legyengítve egyéb kórokozókra is fogékonnyá teszi a méheket.

Részletek
2018. január 9.

Hír
Az Év Agrárembere díj közönségszavazása – Csáki Tamás, az ÖMKi méhészeti kutatásainak vezetője kategória döntős!

Büszkék vagyunk arra, hogy Csáki Tamás, az ÖMKi méhegészségügyi kutatásainak vezetője „A jövő agrárszakembere” kategóriájában indul Az Év Agrárembere díjért.

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
A vadon élő méhek és a megporzás

A legújabb kutatások igazolták, hogy a vadon élő méheknek és más rovaroknak meghatározó szerepe van a megporzásban, mind a vadon élő növények, mind a kultúrnövények esetében. Az elmúlt évtizedekben drámaian csökkent a beporzó szervezetek egyedsűrűsége és diverzitása a táplálékforrások és a fészkelőhelyek számának csökkenése miatt. Ez kihatással van az agrárszektorra is. Agro-ökológiai kutatások bizonyítják, hogy a fenntartható növénytermesztési rendszerek nagyban hozzájárulnak a vadon élő méhek populációinak fenntartásához. A vadon élő méheket segítő lehetőségek tárháza azonban még messze nincs kimerítve.

Kiadványaink elektronikus formátumban ingyenesen letölthetők. A nyomtatott kiadványok, a nyomtatási díj kifizetése után rendelhetők meg. Postai kiszállítás esetén itt a webáruházban rendelheti meg a terméket. Amennyiben személyesen, az irodánkban szeretné átvenni a kiadványokat, kérjük írjon e-mailt az info@biokutatas.hu címre.

Részletek

Kiadvány
Méhegészségügy az ökológiai méhészetben

Az ökológiai méhészkedés méhegészségügyének legfontosabb alapelve a méhcsalád fajára jellemző teljes egészség megőrzése. Ennek érdekében a klasszikus kihívások mellett újabb és újabb jelenségek merülnek fel, mint a globális árumozgatás és a klímaváltozás, valamint környezetünk flórájának változása. 

Részletek

Kiadvány
Szakmai feladatok az ökológiai méhészetben

Mára már megmutatkozott az iparszerűvé vált méhészkedés hátránya. Az állami támogatások révén a gépesítés tőkeigénye csökkent, nőtt a méhészetek üzemmérete. Eleinte mondhattuk, hogy a megtermelt mennyiség nőtt, bár kicsit romlott a méhcsaládok egészségi állapota és a termékminőség, de összessé- gében a méhészetek gazdasági eredményei évről-évre javultak. 

Részletek
  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen