Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

parlagfű, vízmegtartás, talajjavító keverékek, zöldfátyolka   2022. július 21. Növényvédelem

Közeleg a talajjavító növények vetésének ideje

2022. évi 15. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                   

Bár a Dunántúlon esett némi csapadék, az Alföld nagy részén szinte semmi. Újabb olyan hét elé nézünk, amikor a napi csúcshőmérséklet eléri a 35-38 ℃ -ot. A legnagyobb probléma a vízhiány, hogy nem esik elegendő csapadék, és a helytelen talajművelés következtében a talajaink túl sok vizet párologtatnak, és nem tudnak akkor sem elegendő vizet befogadni, amikor az rendelkezésre áll. Haladéktalanul meg kell változtatnunk az élelmiszertermelési rendszereinket, és alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez, a szélsőséges hőmérsékleti és csapadékviszonyokhoz.

A talajjavító növényekről

A kertészeti felhívásaink professzinális termelőknek és házikertek művelőinek szólnak. Mivel ökológiai gazdálkodásban nitrogén utánpótlást kizárólag szerves anyag kijuttatásával tudunk elvégezni, így önmagában azzal, hogy nem nitrogén műtrágyát használunk, hanem szerves anyaggal trágyázunk, szükségszerűen emeljük a kerti talajaink szervesanyagkészletét. Nem mindegy azonban, hogy milyen vastag az a talajréteg, amely biológiailag aktív, amelyből a növények gyökerei tápanyagot és vizet tudnak felvenni: a földigiliszták kíméletével, mélyrehatoló gyökerű növények termesztésével, és a talaj komposzttal, mulccsal való takarásával, a talaj vízbefogadó képessége növelhető, a talaj párolgásának mennyisége csökkenthető.

Lassan eljön az ideje annak, hogy akár a kertben, a felszabaduló ágyásokba talajjavító növényeket vessünk. A talajjavító növényeket vethetjük önmagukban vagy keverékben. A keverékek keléséhez kevés talajnedvesség is elegendő, mélyre hatoló és nagy tömegű gyökértömeget növesztenek, a mélyre hatoló gyökérzet segítségével felhozzák a tápanyagokat a mélyebb rétegekből, és mivel ezeket a növényeket nem visszük el a felületről, a tápanyagok növény maradványok formájában a felszín közeli rétegekbe kerülnek. A keverékek – vetésidőtől, talajtípustól, tenyészidőtől függően – változó összetételűek, célszerű, ha tartalmaznak nitrogéngyűjtő pillangós növényeket (szöszös bükkönyt, borsót, lóbabot, szegletes ledneket, alexandriai herét vagy perzsa herét), keresztes virágú fajokat (mustárt, talajjavító retket, olajretket), tavaszi vagy homoki zabot, rozsot, vagy más gyorsan fejlődő fajt, pl. facéliát, négermagot. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a biológiai nitrogén megkötés támogatása pillangósok termesztésével és a megtermelt biomassza helyben hagyásával lehet a legegyszerűbben növelni a talaj termékenységét, és ezt az új öko rendelet a kertészetek és az üvegházak esetén is előírja.

Virágzik a parlagfű

A forróságot és az aszály megsínylik termesztett növényeink, nemígy a gyomnövények, közöttük a parlagfű. A NÉBIH tájékoztatása szerint a Ambrosia artemisiifolia var. elatior mellett terjedőben van a parlagfű ritka, Ambrosia artemisiifolia var. artemisiifolia változata - a korai virágzás ennek terjedésével magyarázható (Hajdú-Bihar megyében 1-2%-os arányban; Veszprém megyében 1% alatti arányban; Nógrád megyében néhány %-os arányban; Békés megyében és Heves megyében néhány egyed virágzik). A parlagfűvel borított területeken indulhat a kaszálás.

 

Virágbimbók a parlagfüvön


A fátyolkákról

Szeretnénk felhívni egy, a kertekben jelen lévő rovarok csoportjára a figyelmet. A zöldfátyolkák jellegzetes zöld színű, vékony testalkatű rovarok, erekkel sűrűn behálózott hártyás szárnyú rovarok. Hazánkban több, mint 30 faja ismert, ezek közül néhány vörösesbarna színre vált teleléskor. Most találhatjuk meg növényeinken tojásaikat, amelyeket a 80-130 napig élő nőstények 0,8-1,2 cm hosszú nyéllel rögzítenek a lombozaton, egyesével vagy csoportosan, fajtól függően. A tojások 0,7-2,3 mm hosszúak, világosak. A kikelő lárva főleg levéltetveket, ezek hiányában azonban más, kisebb, a növényeken előforduló rovarokat is, így atkákat, rovarokat, lárvákat is elfogyaszt, összességében mire bebábozódik, akár 3-400 levéltetűvel is végez. A kifejlett rovar, az imágó nem ragadozó, táplálkozásához nektárra és virágporra van szüksége. A youtube csatornánkon elérhető videóban  bemutatunk egy eszközt, melynek segítségével a zöldfátyolkák tojásai begyűjthetők és áttelepíthetők, hasonlóképpen a ragadozó atkák áttelepítéséhez.

Fátyolka pete szőlőlevélen

Budapest, 2022. július 19.

Jó egészséget, jó kertészkedést:                         

Zsigó György és az ÖMKi csapata

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el. 

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2020. május 19.

Növényvédelem
Burgonyabogár és aszály is nehezíti a kertészeti munkákat - hogyan védekezhetünk ezek ellen?

2020. évi 13. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek

Részletek
2021. június 25.

Növényvédelem
Mit tehetünk a burgonyabogár ellen?

2021. évi 15. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek

Részletek
2021. augusztus 4.

Növényvédelem
Új veszély a kalászosokban a fekete rozsda megjelenése

2021. évi 15. növényvédelmi felhívás öko szántóföldi növénytermesztőknek

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Könyvek
Magtermesztők Kézikönyve

Részletek

Kiadvány
On-farm kutatás 2013

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Az ÖMKi 2012-ben kezdte meg on-farm kutatási programját. Az on-farm kutatási hálózat nem más, mint a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló üzemi kísérletek rendszere.

Részletek

Kiadvány
Ökológiai szójatermesztés Európában

A legősibb kultúrnövények közé sorolható szója [Glyci- ne max (L.) Merril] a pillangósvirágúak családjához tartozik. Nagy (40 %) és kedvező aminosav-összetételű fehérjetartalmának köszönhetően jelentősége az utóbbi évtizedekben mind az emberi táplálkozás, mind az állati takarmányozás terén folyamatosan nőtt. 

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen