Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

2022. szeptember 7. Hír

Digitális szenzorok alkalmazás a húsmarhatartásban szakmai nap

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) és a V-N-V Hűtés- és Fejéstechnika Kft. közös szervezésében először (2022. szeptember 7-én) került megrendezésre a „Digitális szenzorok alkalmazás a húsmarhatartásban” címmel meghirdetett szakmai nap.

Az agrárdigitalizáció hatalmas lehetőségeket rejt magában, melyet eddig főként a növénytermesztés és az intenzív állattenyésztés tudott felhasználni. Szarvasmarhatartásban a piaci forgalomban lévő digitális adatgyűjtésen alapuló szenzorok is elsősorban intenzíven termelő tehenészetekre lettek kifejlesztve és nincs vagy nagyon kevés a tapasztalat arról, hogyan adaptálható legelőre alapozott extenzív húsmarhatartás esetén.

Húsmarhák a legelőn

Az ÖMKi Állattenyésztési Csoportjának on-farm körülmények között zajló vizsgálatai (Gazdatrend Kft., Várvölgy – Zala megye) arra irányulnak, hogy nagy állatlétszámon, különböző testtájakra felszerelt digitális szenzorok által gyűjtött adatok elemzésén keresztül, a szenzorok alkalmazásának gyakorlati tapasztalatait megossza a gazdálkodókkal, szakmai szervezetekkel, melynek egyik fóruma a most megrendezett szakmai nap volt.

A szakmai nap előadásokkal keződött

A szakmai nap keretében a V-N-V Hűtés- és Fejéstechnika Kft. részéről először Varga István ügyvezető röviden köszöntötte a résztvevőket, majd Dr. Márton Aliz az ÖMKi kutatója tartotta meg előadását, melyben a Gazdatrend Kft. charolais húsmarha telepén zajló, 2021-ben kezdődött szenzoros vizsgálatok gyakorlati tapasztalatait foglalta össze.

Varga istván (V-N-V Hűtés- és Fejéstechnika Kft.) és Dr. Márton Aliz (ÖMKi)

A kutató előadásában bemutatta a vizsgálatok helyszínét, kitért arra is, hogy az állatokra felszerelt érzékelőkből érkező adatok feldolgozása mellett milyen kiegészítő vizsgálatok folynak a kutatás részeként (legelőfelvételezés, takarmányvizsgálatok, súlymérések, a húsminőség fokozására irányuló vizsgálatok stb.).  Bemutatta az alkalmazott szenzorokat, melyek közül részletesen beszélt a tehenekre szerelt nyaki transzponderek, valamint a borjakra felszerelt fültranszponderek alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól, a vizsgálat kezdetekor felmerült problémákról és azok megoldási lehetőségeiről, továbbá arról, hogy a szenzorok által gyűjtött nyers és származtatott adatok és az azokból nyert információk hogyan támogathatják az állattartókat a telepi menedzsmentben és a minél objektívebb döntéshozatalban (pl. állatok selejtezése), az állatjólét fokozásában és a legeltetett gyepek védelmében azáltal, hogy naprakész információt kapnak állományuk egészségügyi, szaporodásbiológiai státuszáról.

Ezt követően Biszkup Miklós (kutatási asszisztens, ÖMKi) bemutatta a kutatásban alkalmazott négyféle szenzor (transzponderek, GPS érzékelő, pedométer és bendőbólusz) szoftverhátterét a telep központi számítógépre történt távoli csatlakozáson keresztül és ismertette a gazdálkodók számára készített napi jelentések tartalmát és összeállításának menetét.

Tereplátogatás

A program terepi látogatással, gyakorlati bemutatóval a legelőn folytatódott, ahol az érdeklődők megtekinthették a szenzorokkal felszerelt állományt, valamint egy mobil vevőegységet is, melynek feladata az érzékelőkből érkező adatok gyűjtése és továbbítása a központi számítógép felé.

Interaktív bemutató

A szakmai nap egyik fő célja az interaktivitás, az összes felmerülő érdeklődői kérdés megválaszolása volt, ennek köszönhetően a program résztvevői (állattartók, szakmai szervezetek és a szenzorokat forgalmazó cégek képviselői stb.) közül az előadást követően sokan éltek is a kérdezés lehetőségével, melynek eredményeként egy igen tartalmas szakmai vita alakult ki, ami arra utal, hogy egyre többen érdeklődnek a téma iránt és a továbbiakban még inkább szükség van hasonló események megtartására, ahol a gazdálkodók első kézből értesülhetnek az eredményekről és tapasztalatokról.

Tereplátogatás és beszélgetések az állattartók, szakmai szervezetek és a szenzorokat forgalmazó cégek képviselői közt.

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2021. január 28.

Hír
ÖMKi On-Farm Élő Laboratórium

Az ÖMKi on-farm kutatási hálózata 2020. szeptember 4-én elnyerte az „élő laboratórium” címet - hivatalosan ÖMKi On-Farm Living Lab megnevezéssel - így bekerült a nemzetközi Élő Laboratóriumok Európai Hálózatának (European Network of Living Labs - ENoLL) tagjai közé.

Részletek
2020. szeptember 17.

Hír
Részvételi nemesítés a XXI. században, avagy hogyan száll vissza a növénynemesítés ősi tudása a földművelőre?

A mai modern fajták azonos genetikai állományú egyedekből állnak, ezért kevésbé képesek alkalmazkodni a termőhelyükhöz és a helyi klimatikus adottságokhoz, így kevésbé képesek lépést tartani a változásokkal is, legyen szó akár időjárási szélsőségekről vagy új károsítók megjelenéséről.

Részletek
2019. június 20.

Hír
Minőségi kenyeret mindenkinek!

Alakor, tönköly, tönke: a tájfajta ősgabonák kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
A búza-kőüszög felismerése, megelőzése és védekezési lehetőségek az ökológiai gazdálkodásban

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A búza-kőüszög, vagy büdösüszög (Tilletia caries) a búzán kívül más gabonaféléket is megfertőző gombabetegség, amely elsősorban a termés minőségét rontja. A Tilletia nemzetségbe több faj is tartozik, amelyek hasonló tüneteket okoznak, de közös jellemzőjük, hogy spóráik széllel és az egészséges szemek felületére tapadva terjednek, valamint közvetlenül a talajból fertőzhetnek. Összefoglalónk célja a kőüszög fertőzés jellemzőinek, a gomba életciklusának, valamint a fertőzés elleni védekezés módszereinek bemutatása.

Részletek

Kiadvány
Növényvédelem a csonthéjasok ökológiai termesztésében

A csonthéjasok eredményes ökotermesztésének egyik sarkalatos pontja a nagyszámú kórokozó és kártevő elleni hatékony védekezés. A megelőző (preventív) eljárások – mint például az ellenálló fajták, jégvédő háló vagy az esővédő fólia alkalmazása – mellett ma már rendelkezésre állnak hatékony közvetlen (direkt) védekezési módszerek is. Ez az információs kiadvány bemutatja a főbb kórokozókat és kártevőket, és ismerteti a lehetséges preventív és direkt védekezési eljárásokat.

Kiadványaink elektronikus formátumban ingyenesen letölthetők. A nyomtatott kiadványok, a nyomtatási díj kifizetése után rendelhetők meg. Postai kiszállítás esetén itt a webáruházban rendelheti meg a terméket. Az ár a szállítási díjat tartalmazza. Amennyiben személyesen, az irodánkban szeretné átvenni a kiadványokat, kérjük írjon e-mailt az info@biokutatas.hu címre.

FONTOS: még idén a legkésőbb 2022. december 16-án (pénteken) éjfélig leadott és kifizetett (!) megrendelések teljesítéséről van lehetőségünk gondoskodni (postai feladás: december 19). A december 16-a után érkezett és/vagy ezután kifizetett megrendelések feladása 2023. január 5-étől kezdődik!
Amennyiben banki átutalásos fizetési módot választ, a tranzakciónak december 16-án éjfélig sikeresen be kell fejeződnie (a végösszegnek hiánytalanul be kell érkeznie), mert a már megrendelt, de a fenti határidőig ki nem egyenlített rendelések teljesítése is csak 2023. január 5-e után indul!

Részletek

Kiadvány
Ökológiai szójatermesztés Európában

A legősibb kultúrnövények közé sorolható szója [Glyci- ne max (L.) Merril] a pillangósvirágúak családjához tartozik. Nagy (40 %) és kedvező aminosav-összetételű fehérjetartalmának köszönhetően jelentősége az utóbbi évtizedekben mind az emberi táplálkozás, mind az állati takarmányozás terén folyamatosan nőtt. 

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen