Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

2022. augusztus 9. Hír

Digitális megoldások a legeltetett húsmarha ágazatban 6. rész

A kutatásunkban használt szenzorok kiválasztásakor az egyik fő szempont volt, hogy az érzékelők az állatok (tehenek és borjak) eltérő testtájain legyenek felszerelve. Sorozatunk előző részében az AllFlex eszközeit mutattuk be, amelyek a tehenek esetében nyakon, a borjaknál pedig a fülben helyezkednek el. Mostani cikkünkben pedig a lábra szerelt ENGS pedométerrel (lépésszámláló) foglalkozunk. A “Track a))) Cow” elnevezésű ivarzás megfigyelő és aktivitásmérő rendszer a világ jelenleg egyik legfejlettebb szarvasmarhatartó monitoring megoldását ígéri tejelő tehenészetekben, de lássuk, mennyire használható mindez a legeltetett húsmarháknál?

1. kép: Kifejlett állatokra helyezhető pedométer szenzor szakszerű rögzítése

A szenzorokból itt is két különbözőt használunk, a borjak egy kisebb méretű eszközt viselnek a lábukon, mint a felnőtt egyedek. A rögzítési mód is eltérő, mert amíg a teheneknél (1. kép) elég egyszer felszerelni az érzékelőt, addig a borjaknál (2. kép) a növekedés miatt a pántot megfelelő időközönként ellenőrizni és cserélni szükséges. Utóbbi gyári rögzítése tejelő tehenészetekben (borjú istállóban vagy karámos tartásban) kielégítő lehet, de a legelőn megerősítés nélkül sajnos könnyen elhagyják a szenzort a borjak.

2. kép: Tépőzáras szalaggal rögzített borjú pedométer

A kiterjedt, nagyméretű legelőterületek miatt fontos szerepet játszik, hogy a vevőegység képes akár 700 méterről is begyűjteni az adatot az érzékelőkből. Az adatokat két fix ponton (a legelőterület közepén, és az istállóknál), valamint a már korábban bemutatott mobil vevőegységgel gyűjtjük. A legnagyobb adatforgalom ez utóbbin zajlik.

Az EcoHerd szoftver

A beérkező adatokat a központi számítógépünkön futó, az eszközökhöz tartozó EcoHerd program automatikusan feldolgozza és kiértékeli. A programban, az AllFlex rendszeréhez hasonlóan, itt is található egyed- és állomány karton (3. kép), valamint rögzítjük a laktációs ciklushoz tartozó eseményeket is (4. kép). Bizonyos korlátokon belül készíthetünk testreszabható kimutatásokat és grafikonokat, e-mail jelentéseket, és beállíthatunk SMS riasztást is.

3. kép: Egyed karton

4. kép: A laktációs események oldala

Állatjólét megfigyelés

A jeladó a lépésszámlálás mellett adatot szolgáltat a fekvés/állás arányáról és a fekvési pozícióváltásról is, továbbá a beépített algoritmusoknak köszönhetően több egészségügyi eseményről is kapunk származtatott információt: ivarzás, ivarzási rendellenesség, sántaság, ellés előrejelzés, vetélés, fekvés megnövekedése, túlzott aktivitás stb. A megszokott viselkedéstől eltérő egyedeket a szoftver automatikusan listázza. Megjeleníthetünk többféle grafikont egynapnyi adattól egészen 90 napig, és 1 órától 24 órás felbontásig. Ha egy állat valamelyik jelentésbe bekerül, akkor a rendszer megmutatja nekünk azt az időszakot, ami alapján az algoritmus az adott szarvasmarhát kiválasztotta (szaggatott zöld függőleges vonalak - 5. kép). Az egyedek átlag aktivitását vízszintes piros vonal jelzi az aktivitás grafikonon, a szoftver az ettől jelentősen eltérő időszakokat figyeli.

5. kép: Ivarzó tehén grafikonjai, kétórás felbontásban. Jól látszik, hogy az adott időszakban a tehénnek emelkedett az aktivitása, és erősen csökkent a fekvéssel töltött ideje

Ahhoz, hogy megfelelő származtatott információkat kapjunk, különböző, az állatok bioritmusát befolyásoló eseményt, rögzíteni kell a rendszerbe, hiszen például egy legelőváltással- vagy felhajtással összefüggő aktivitás növekedést könnyen észlelhetne a program ivarzásnak. Ilyen események felvitelekor „elnézőbbé” tesszük a programot a fals jelzések csökkentése érdekében.

Érzékelők között

A szenzorok szempontjából a kutatásunk egyik legérdekesebb része, hogy a legelőn tartózkodó állatoknál bekövetkezett eseményeket (pl. betegség, hőstressz) melyik szenzor ismeri fel a leghatékonyabban, és van-e párhuzam a különböző érzékelők adatai között. Blogunk korábbi részeiben volt már szó a reggeli jelentésről, amit minden nap küldünk a gazdák felé, és amiben jelezzük, ha problémát észlelünk. Ekkor, ha valamelyik állatot az egyik eszköz betegnek jelzi, az első dolgunk, hogy ellenőrizzük a róla beérkező adatokat a többi rendszerben is. A tapasztalat azt mutatja, hogy amelyik állatról személyes kikereséssel kiderült, hogy valóban beteg, ott a többi szenzor is jelezte a problémát.

6. kép: Felül az AllFlex grafikonja, amely erős kérődzés visszaesést jelez az utóbbi két napban, alul vele párhuzamosan az ENGS aktivitás görbéje, ami szintén az átlagostól elmaradó aktivitást és megnövekedett fekvési arányt mutat.

Ellés előrejelzés

Az ellési szezonban három érzékelő alapján (nyaki transzponder, pedométer és bólusz) igyekeztünk „megjósolni”, hogy mely állatoknál várható ellés. Ebben egyértelműen a pedométer szerepelt a legjobban. A legtöbb esetben a borjak világra hozatala előtt néhány órával az anyatehén igyekszik egy nyugodt helyet keresni, ahol az esemény bekövetkeztéig egyre többet „forgolódik”. Ezt monitorozza a lépésszámláló „fekvési pozícióváltás” görbéje, ami közvetlenül az ellés előtt kiugróan magas értéket mutat, majd utána visszatér az átlagos értékhez (7. kép). A szezon 105 ellésének legnagyobb részében a grafikon az alábbihoz hasonló képet mutatott, néhány esetben volt csak, hogy nem járt kiugróan magas fekvési pozícióváltással az ellés.

7. kép: fekvési pozícióváltás grafikonja 30 nap / 2 óra felbontással. A zöld háromszög jelzi az ellés időpontját

Ezt figyelemmel kísérve láthatjuk, ha egy tehén elleni készül (8. kép) – és figyelhetjük az állatot az elletőkarámban, hogy szükség esetén közbelépjünk, megelőzzük az esetleges komplikációt, vagy segítsünk nehéz ellés esetén.

8. kép: A mintázat, amit keresünk – ez a tehén bizonyosan elleni fog az elkövetkezendő órákban (3 nap / 1 órás felbontás)

Összefoglalva, a tehenek pedométere stabilabb konstrukció, mint a borjaknak kifejlesztett szenzor, ami abból is adódik, hogy a kifejlett állatoknál a környezeti hatásokkal szemben ellenállóbb rögzítő szalagot tudunk alkalmazni, mivel a csontok növekedése már befejeződött. A borjaknál viszont fontos a rögzítő szalagok cseréje, vagy állíthatósága az intenzív növekedés miatt. Továbbá borjú pedométereknél azt tapasztaltuk, hogy a szenzorokban lévő áramforrás a vártnál hamarabb lemerül. Ezt szintén jeleztük a gyártók felé, további fejlesztések érdekében. A tehén pedométerek legnagyobb előnye, hogy a fekvési pozícióváltás mérésén keresztül a legpontosabban jelezte az ellések várható idejét.

Forrás: Agrokép

A cikksorozat összes része ide kattintva érhető el

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2023. június 6.

Hír
Tanácskozás Debrecenben az ökológiai gazdálkodásról

A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézete, az Ökológiai Gazdálkodási Tudásközpont, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület 2023. május 24-én szervezett tanácskozást és szántóföldi bemutatót „Ökológiai gazdálkodás szempontjai napjainkban” címmel a Kelet-Magyarországi ökológiai gazdálkodási rendezvénysorozat keretén belül. A rendezvény helyszíne a  DE AKIT DTTI Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepe volt.

Részletek
2019. október 10.

Hír
DiverIMPACTS projekttalálkozó – Alnarp Svédország

Részletek
2019. július 18.

Hír
Második alkalommal a C&A programban

Az idei C&A kampány középpontjában a biodiverzitás megőrzése áll. Ezért a hazai szőlészetek számára kifejlesztett sokfajú sorköztakaró technológiánk elterjesztésével pályáztunk és nyertünk.

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
Szántóföldi kutatások az ökológiai gazdálkodásban - 2015

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

A kalászos gabonák szántóföldi fajtatesztelése 2013-ban kezdődött. Az ÖMKi kutatásai jellemzően „on-farm” típusúak, azaz üzemi kísérleteken alapulnak, ezért a kutatási témák kialakításának, a kísérletek megválasztásának egyik fontos szempontja az egyszerű kivitelezhetőség. 

Részletek

Kiadvány
On-farm kutatás 2014

Az alábbi kiadványt nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió ingyenesen letölthető a jobboldali, információs sávban lévő linkre kattintva.

Az ÖMKi 2012-ben kezdte meg on-farm kutatási programját. Az on-farm kutatási hálózat nem más, mint a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló üzemi kísérletek rendszere.

Részletek

Kiadvány
A vadon élő méhek és a megporzás

A legújabb kutatások igazolták, hogy a vadon élő méheknek és más rovaroknak meghatározó szerepe van a megporzásban, mind a vadon élő növények, mind a kultúrnövények esetében. Az elmúlt évtizedekben drámaian csökkent a beporzó szervezetek egyedsűrűsége és diverzitása a táplálékforrások és a fészkelőhelyek számának csökkenése miatt. Ez kihatással van az agrárszektorra is. Agro-ökológiai kutatások bizonyítják, hogy a fenntartható növénytermesztési rendszerek nagyban hozzájárulnak a vadon élő méhek populációinak fenntartásához. A vadon élő méheket segítő lehetőségek tárháza azonban még messze nincs kimerítve.

Kiadványaink elektronikus formátumban ingyenesen letölthetők. A nyomtatott kiadványok, a nyomtatási díj kifizetése után rendelhetők meg. Postai kiszállítás esetén itt a webáruházban rendelheti meg a terméket. Az ár a szállítási díjat tartalmazza. Amennyiben személyesen, az irodánkban szeretné átvenni a kiadványokat, kérjük írjon e-mailt az info@biokutatas.hu címre.

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen