Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

2020. április 3. Hír

BIOEAST magas-szintű szakpolitikai konferencia

BIOEAST kezdeményezés, mint az uniós Zöld Megállapodás mozgatórugója a közép- és kelet-európai régióban

Magas szintű szakpolitikai konferenciát rendeztek februárban Brüsszelben a 11 közép-kelet-európai ország részvételével működő BIOEAST kezdeményezés szervezésében, melynek az ÖMKi is tagja. A találkozó minisztériumi vezetők és tudományos szakértők, valamint az Európai Bizottság magas beosztású képviselői részvételével zajlott. Az esemény célja a kelet-közép-európai tagállamok fenntartható agrárgazdasága számára fontos fejlesztési lehetőségek megvitatása volt, ezzel elősegítve a régió sikeresebb részvételét a közvetlen brüsszeli forrású kutatási, innovációs és befektetési programokban. Kiemelt tárgyalási pontok voltak a jövőbeni Közös Agrárpolitika és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram az uniós Zöld Megállapodás tükrében.

A konferencia vezérfonalát Janez Potocnik, az ENSZ Nemzetközi Erőforrás Bizottságának társelnöke fogalmazta meg A fenntartható üzleti modellek szerepéről a biomassza-alapú gazdaságban c. előadásával. Potocnik hangsúlyozta, hogy a BIOEAST-ben résztvevő országok legnagyobb kihívása az lesz, ahogy az egész Unióé is, hogy a körkörös, biomassza-alapú gazdaságot támogató fenntartható üzleti modellek ne pusztán üres eszközként szolgálják a gazdasági növekedés paradigmáját, hanem valóban azok a természeti erőforrásokat megőrző modellek részesüljenek előnyben, melyek a környezeti és társadami előnyeik mellett gazdasági növekedéssel is járnak. Miért ragaszkodjon és hajszoljon az EU továbbra is olyan növekedési modelleket – a fenntarthatóság címkéjével – amelyek gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket okoztak világszerte az elmúlt évtizedekben? – tette fel a kérdést.

Magyarország képviseletében dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár jelezte, hogy a BIOEAST tagállamok az elmúlt évek közös munkájának eredményeként jól megfogalmazott és közösen képviselt stratégiai és fejlesztési célokkal rendelkeznek, amelyek nemcsak a régió gazdasági élénkítését, de az Európai Unió által kitűzött környezeti fenntarthatósági célok („Zöld Megállapodás”) elérését is hatékonyan képesek szolgálni.

A magas szintű konferenciát a második napon a BIOEAST tematikus szakmai munkacsoportok párhuzamos ülései követték: (1) élelmiszerrendszerek (2) agroökológia és fenntartható hozamok (3) bioenergia és hozzáadott értékű termékek (4) erdészet (5) édesvíz témákban. A munkacsoportok célja a közép- és kelet-európai országok számára specifikus kutatási és innovációs prioritások azonosítása, azok makro-régiós szintű egyeztetése és képviselete, a hatékonyabb régiós fellépés és uniós érdekérvényesítés érdekében.

Magyarország, az Agrárminisztérium és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet együttműködésében vezeti az Agroökológia és fenntartható hozamok munkacsoportot. E tematikus szekció célja elsősorban az volt, hogy tájékoztassa a tagországi képviselőket a következő Horizont Európa 2021-27 Kutatási és Innovációs Keretprogram prioritásairól és finanszírozási lehetőségeiről, kiemelt hangsúlyt fektetve a talaj, az agroökológia és a fenntartható hozamok témaköreire.

A szekció előadásai során Alexia Rouby, DG Agri, Kutatási Program felelős a Horizont Európa 2021-27 felépítéséről és prioritásairól adott két átfogó előadást is. A keretprogram új kutatási és fejlesztési koncepciójáról, a missziókról beszélt. Az agroökológiai kutatásokhoz leginkább kapcsolódó misszió, a Talajegészséges és élelmiszer, kapott előadásában kiemelt szerepet, hiszen talajaink számos olyan rendszerszintű funkciót látnak, melyek alapját képezik a mezőgazdasági termelésnek és csak is összefüggéseikben érdemes kezelni és kutatni őket, mint például a vízháztartás, talaj biodiverzitás, CO2 megkötés vagy a tápanyag-körforgás.

Susana Goana-Saez, szintén DG Agri, Kutatási Program felelős az agroökológiát célzó új kutatási prioritásokat mutatta be, kiemelve a „Mezőgazdasági termelési rendszerek átállásának felgyorsítása: agroökológiai élő laboratóriumok és kutatási infrastruktúrák” című Európai Partnerséget. A partnerség célja, hogy felélénkítse a fenntartható mezőgazdasági termelésre való átállást az egész Európai Unióban.

Inge van Oost, DG Agri, szakpolitikai szakértő, a többszereplős partnerségek és együttműködések kialakításának fontosságáról beszélt az agrár-élelmiszertermelésben. Ennek egyik kiemelkedő példája az AKIS (Mezőgazdasági Tudás és Innovációs Rendszer), mely lényegében az európai agráriumon belül működő tudás és tapasztalatmegosztás szisztémája. Az AKIS-on keresztül a BIOEAST országok számára is lehetővé válik, hogy a makro régió mezőgazdasági termelői, szaktanácsadási szervezetei, vállalkozásai, kutatói és hatóságai hozzáférjenek, használják és megosszák a mezőgazdasági ismereteiket egymás között, ezzel elősegítve az agrárinnovációs folyamatokat a térségben és Európában.

Az előadásokat Robert M’Barek, a Közös Kutató Központ (JRC - Joint Research Center) kutatója zárta az Európai Unió agrártermelését érintő középtávú kitekintéssel, főleg az EU15 és EU13 közötti terméshozam különbségek értékelésével és lehetséges okainak feltárásával. M’Barek kitért arra is, hogy a BIOEAST országokban, így Magyarországon is jelentős lehetőségek rejlenek a biomassza-források előállítását és hatékonyabb felhasználását tekintve, és ezt a potenciált érdemes olyan alternatív termelési módszerekkel megvalósítani, melyek az agroökológia elveire épülnek.

A panelelőadások után a munkacsoport zárt ülése következett, amit dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár nyitott meg. A munkacsoport 8 fő témát határozott meg, amelyek mentén a tagországok kidolgozzák a makrorégió jövőbeli agrárkutatási irányvonalát: (1) a talajegészség és talajbiodiverzitás (2) a kémiai növényvédőszer-mentes mezőgazdaságra történő átállás, (3) a genetika erőforrások fenntartható kezelése (4) terménydiverzifikáció, (5) precíziós gazdálkodás és digitális technológiák, (6) állat-egészségügy és takarmányozás, (7) helyi élelmiszer-rendszerek és fenntartható ellátási láncok, és (8) vidékfejlesztés. A tagországi képviselők egyetértettek abban, hogy a tematikát horizontálisan a biológiai sokféleség megőrzése és a környezeti hatásokat figyelemmel kisérő, ellenőrző indikátor rendszer kiépítése fogja összekötni.

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen