Bio megoldások poloskák ellen

Folyamatosan kapjuk a megkereséseket a kertekben felszaporodott poloskákkal kapcsolatosan, ezért egy önálló bejegyzést szánunk nekik. A melegedő klíma kedvez szaporodásuknak, és mivel hazánkban csak kevesebb, mint egy évtizede jelentek meg ezek a fajok, viszont válogatás nélkül a legtöbb kerti növényünket, zöldségeket és gyümölcsöket egyaránt károsítják, jogos a kertészkedők felháborodása és elkeseredettsége. Nagyapáink, szüleink valóban nem ismerték ezeket a kártevőket, ahogy 150 évvel ezelőtt nem ismerték a szőlő peronoszpórát, és 500 éve a burgonyavészt, sőt még magát a burgonyát se. Azok a károsítók, amelyek hasonló klimatikus viszonyok között élnek más kontinensen, ha kedvező körülmények közé kerülnek természetes ellenségek nélkül, gyorsan szaporodhatnak, inváziót okozhatnak – mindaddig, amíg a természetes ellenségeik nem érik utol őket.

Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) Kelet-Ázsiából származik. A kontinensek között valószínűleg kereskedelmi szállítmányokkal utazott, mára Észak-Amerikában és Európában is elterjedt, és komoly károkat okoz. Hazai előfordulása 2013 óta dokumentált.

A kifejlett poloska 12-17 mm hosszú, kültakarója márványos, szürkésbarna-vöröses foltokkal, szabálytalanul elhelyezkedő fekete pontokkal. Imágó formában telelnek, gyakran lakásokban, ablakrésekbe bújva, április végétől láthatók a kertekben, majd július közepétől fokozatosan és jelentős mértékben kezdenek pusztulni, bár néha egészen november közepéig is képesek túlélni ezek az előző évben kifejlődött imágók. Május közepétől kezdenek párosodni, de a tömeges tojásrakás júniustól történik. Nyár folyamán a lárvák kártételével kell számolni. Az új imágók augusztus végére, szeptember elejére fejlődnek ki, de szélsőséges estben ez akár novemberig is elhúzódhat. A későn lerakott tojásokból (augusztustól) kikelő lárvák jellemzően már nem tudtak imágóvá fejlődni, ennek köszönhetően áttelelni sem képesek. A tojásaikat mindig csomókban találjuk meg a levelek fonákján, jellemzően 30-40 pete van egy csomóban. Kedvező körülmények esetén 35-40 nap alatt alakulnak ki az imágók a petékből. A fiatal lárvák még nem képesek repülni, ezáltal nagy távolságokat megtenni sem. Bűzmirigyeik a toron és a potroh hátsó felületén helyezkednek el. Szúró-szívó szájszervvel rendelkeznek, ezért nemcsak a termés megszúrásával okoznak kárt, hanem a növények között a betegségeket, például vírusokat is terjesztik. Szélsőségesen polifágok, azaz a legtöbb kerti növényen megélnek, málnán, zöldbabon, paradicsomon, paprikán, de számos szántóföldi és dísznövényen is megfigyelték már tömeges előfordulásukat. Távol-Keleten és az USA-ban szóján is jelentős károkat okoznak.

Legjelentősebb természetes ellenségük Kínában a szamurájdarázs, amely egy parazitoid faj, a poloskák petéibe rakja a saját petéjét, ahol a kifejlődő darázslárva belülről falja fel a poloska petéjét, illetve az ebben fejlődő lárváját. A szamurájdarazsat nemrég Dél-Tirol térségében megfigyelték, valószínűleg a poloskával együtt, csak megkésve jelent meg Európában, és az idén már Magyarország térségében is azonosították.

A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) az ázsiai márványospoloskánál egy évtizeddel korábban, azaz a kétezres évek elején jelent meg Magyarországon. A kifejlett rovarok mintegy 1-1,5 cm nagyságúak, testük pajzs formájú, világoszöld, a tor felső részén 3 világos ponttal (ebben különböznek a bogyómászó poloskától). Barna színváltozatuk is van, a zöldhöz hasonlóan ennek a „hátán” is megtalálható a 3 fehér pont. Gyorsan másznak és jól repülnek. Még késő ősszel is találkozhatunk egyedeikkel, csak ha beköszönt a fagy, dermednek meg. Az áprilistól előbújó áttelelt nőstény imágók, párosodás után a termesztett és gyomnövények felső leveleinek fonákjára rakják a márványos poloskáéhoz nagyon hasonló tojásaikat egy-egy csomóba akár 30-130 db-ot. A kikelő fiatal lárvák nem tudnak még repülni, viszont mozognak, és a növényeken csoportokban találhatók meg. Hazai megfigyelések alapján akár 2-3 nemzedékük is kifejlődhet egy év során.

Mindkét faj tömegesen települ be a kertekbe, ültetvényekbe és felszaporodás esetén az érő termést, gyümölcsöt károsítják. A szúrás helyén a szájszervükből kibocsátott enzimek hatására a növény szövete jelentősen károsodik, apró, csillag alakú foltok jelennek meg rajta, elhal, felhasználhatatlanná, eladhatatlanná válik. Ha a rovar fenyegetve érzi magát, rendkívül büdös illatanyagot választ ki, egyes gyümölcsöket (pl. málna) így is károsít. A szívásnyomokon és bűzös váladékon kívül ürüléküket is hátra hagyják a károsított növényi részeken. Ha kézzel közelítünk feléjük, levetik magukat a földre. A fiatal lárvák nem tudnak repülni, a kifejlett egyedek viszont rendkívül jól repülnek, nagy távolságokat képesek megtenni (egyes mérések szerint akár 100 km-t egy nap).

Hogyan védekezzünk ellenük?

A lakásokba, ablakrepedésekbe behúzódó, telelni készülő, vagy telelő imágókat gyűjtsük össze porszívóval, sepréssel. Semmisítsük meg őket. Van természetes piretrin hatóanyagú bioicid háztartási rovarölőszer, ez azonban csak az épületekben, a címkének megfelelően használandó ellenük. A biocid nem növényvédőszer, tehát ilyen terméket haszonnövényen ne használjanak, akkor se, ha termék hatóanyaga alapján megfelelőnek tűnik! A növényvédőszerek esetén a címke tartalmazza azt a leírást, hogy milyen dózisban, milyen kultúrában és mennyi élelmezés-egészségügyi várakozási idővel használható. A biocidok esetén nincs várakozási idő, a terméket nem arra fejlesztették, hogy élelmiszernövényen használják, a hordozó és segédanyagokat, a kész terméket élelmiszerbiztonsági szempontból nem vizsgálták.

Tavasszal és nyáron megjelenésüktől kezdve szisztematikusan gyűjtsük a poloska egyedeket, még akkor is, ha ez 2020-ban őskori módszernek tűnik. Különösen kiskertben lehet ez egy nagyon hatékony módszer. Legyen mindig kéznél egy mosószeres vízzel félig töltött edény (a mosószer miatt megváltozik a víz felületi feszültsége és nem tud kimászni az oldatból a rovar). Szedjük le a petéket és a csomóban található fiatal lárvákat és semmisítsük meg őket (nyomjuk össze). Ha csak kidobjuk a kukába, vagy a komposztra, valószínűleg kikelnek és újabb tápnövényt fognak találni. Ahol lehet használjanak rovarhálót, az 1mm x 3 mm-es lyukkal már nem engedi beköltözni a poloskákat.

Csapdázzuk őket. Egyes megfigyelések szerint vannak olyan növények, amelyeket a poloskák különösen kedvelnek, ilyen például a tejesérésben lévő gabona, zöldbab, lóbab vagy a körömvirág. Csalogató növényként a kertbe ültetett növényekről azonban rendszeresen össze kell gyűjteni az odavonzott rovarokat. A sárga ragacsos lap sajnos nem vonzza a poloskákat.

A világ azon részén, ahol a kártevő nem honos, hanem inváziós fajként jelentős károkat okoz, gőzerővel folynak a kutatások a poloskák elleni védekezést illetően. Mivel a kártevők kora tavasztól a szezon végéig jelen vannak az szántóföldeken és az ültetvényekben egyaránt, és szelektív kémiai növényvédőszerek nem érhetők el ellenük a piacon, a nem szelektív rovarölőszerek bevetése az egyébként jól felépített integrált növényvédelmi rendszerek felborulását okozták: például az almaültetvényekben virágzás után a poloskák ellen használt nem szelektív rovarölőszerek használata következtében a pajzstetvek és a vértetű felszaporodását észlelték. Több kísérletben vizsgálták a káliszappan, azadirachtin, piretrin, és ásványi anyagok (például alumínium szilikát, kaolin) használatát. Keresték az élőhelyen azokat a ragadozókat és parazita életmódot folytató rovarokat, amelyek a poloskák tojásait, lárváit, imágóit ritkítják. Amerikai kutatások alapján megfigyelték, hogy a polifág ragadozók, fátyolkák, katicabogarak, fülbemászók, ragadozó pókok ritkítják a különböző fejlődési állapotú poloskákat, erre vonatkozóan európai adatok is vannak.

Ökológiai gazdálkodók legális technológiaként hajtatott és szabadföldi paradicsomban és paprikában piretrin hatóanyagú Pyregardot használhatnak a Fruitveb által kérelmezett szükséghelyzeti engedély alapján a poloskák ellen, legfeljebb 2 alkalommal. Más, tehát olyan, a növényvédőszer-felhasználásra vonatkozó szabályok szerint nevesített növényvédőszer-károsító-kultúra hármasban engedélyezett technológiai megoldás ökológiai termelők részére sajnos nincsen, de a következőkben áttekintjük, milyen megoldási lehetőségeket látunk.

A Pyregard természetesen más kultúrákban is használható. Szükséghelyzeti engedélye van több úgynevezett kiskultúrában, azonban más kártevők ellen. Ugyanakkor, ha adott időszakban poloskák vagy lárváik vannak a területen, nyilvánvalóan azokra is hatással lesz a növényvédelmi kezelés. Az engedélyokiratot a NÉBIH honlapjáról vagy innen érhetik el. Az engedélyokirat tartalmazza az adagolásra, munka- és élelmiszerbiztonsági várakozási időre vonatkozó előírásokat is.

Házikertekben használják az azadirachtin hatóanyagú neem-olaj alapú terméket, a Neem Azal-t is. Az azadirachtin alapjában véve a rovarok fejlődésére van hatással: a kártevők táplálkozását és vedlésüket gátolja, valamint termékenységüket csökkenti. Poloskák ellen jelenleg nincs engedélye, de már folynak az engedélyezéshez kapcsolódó kísérletek. Engedélyokirata szerint hajtatott termelésben paradicsomban tripszek és levéltetvek ellen használható, ha e kártevők ellen védekezni kell, a felhasználás jogosultsága indokolható.

A káliszappan, mint növényápolószer, így például a Biosol-Káliszappan – kiskertben a felhasználásra kész pumpás változatú kiszerelés – is használható. Alkalmas arra, hogy elsősorban a lágy testű rovarokat, köztük a levéltetveket és a levelek felületén lévő petéket és fiatal lárvákat gyérítse. A káliszappan hatásmechanizmusa nem teljesen leírt: a káliszappan bekerülve a rovarok tracheáiba, légcsöveibe, ott a sejtfalakat károsítja, vagy megoldja a rovar kültakaróján a fedő viaszréteget, így a rovar kiszáradását segíti, vagy blokkolja a tracheák kinyitását és ez vezet a rovar pusztulásához. Hasonló hatásokat várhatunk az olajat tartalmazó termékektől, például a paraffinolaj tartalmú Vektafid A/E-től illetve a narancsolaj tartalmú PrevB-2-től és Wetcittől is, de szintén elsősorban a peték és igen fiatal lárvák ellen. A káliszappan és az olaj tartalmú készítmények, ha hatnak, csak ritkítják, gyérítik a petéket, lárvákat, nem véletlenül növényápoló szer, EK műtrágya, segédanyag a besorolásuk. A káliszappannal kapcsolatban is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a növényápolószert használják, mert bár a háztartási mosogatószerek fizikai hatása hasonló, semmit nem tudunk a termékben található egyéb anyagok élelmezés-egészségügyi biztonságosságáról.

A kaolin alapú termékek hatása összetett: egyrészt legtöbbször abban az időszakban használják ezeket, amikor a növényt már védeni kell a hőtől és a napégéstől, és a növény felületére kijuttatott kaolin réteg mellékhatásként riasztja, táplálkozásában zavarja a poloskát. A növény felülete, kémhatása, színe megváltozik, valamint az igen finom szemcséjű anyag a rovarokat táplálkozásukban is zavarja. Magyarországon kaolin hatóanyagú növényvédőszert (Surround WP) a körtelevélbolhák ellen használhatnak, tavasszal, a virágrügyduzzadást követő időszakban, négy alkalommal, poloskák ellen ennek a terméknek itthon még nincs engedélye. Az észak amerikai termelők 25-50 kg/ha dózisban használják a poloska ellen. Vannak ugyanakkor más, kaolin alapú termésnövelő anyagként engedélyezett termékek, ezeket kisebb dózisban elsősorban napégés ellen forgalmazzák. Zárt termesztőberendezések, üvegházak, fóliák esetén a poloskák ellen is vektorhálóval kell védeni a bejáratokat. Kisebb számú növény esetén a terméseket egyedileg úgynevezett termésvédő hálóval is lehet védeni.

Összefoglalásképpen tehát arra kell törekedni, hogy megakadályozzuk a rovarok betelepülését, valamint a csomókban található petékből kikelő lárvák szétszéledését. Hosszabb távon pedig abban bízhatunk, hogy idehaza is megkönnyítik dolgunkat a poloskák természetes ellenségei!