Bio megoldások blumeriellás fertőzés, paradicsomvész és peronoszpóra ellen
2020. évi 18. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek
Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!
Sajnos beigazolódott a sejtésem. A folyamatos esőzések hatására nagy erővel támadnak a csonthéjasok levélbetegségei. A cseresznyelevél fotóján a blumeriellás fertőzés kezdeti tünetét láthatják, de a háttérben, a lehullott levelek tömege már permetezésért kiált (17. felhívás). A védekezést persze nem most kell kezdeni, de most is tehetünk a fertőzés további terjedése ellen. A blumeriellás foltosság nemcsak a cseresznyét és meggyet, hanem a szilvát, kajszit mandulát is megfertőzi, de ezek leveleiből a folt kiesik. A levélen május-júniusban lilásvörös, életlen határvonalú foltok jelennek meg, melyek összeolvadnak. A levelek fonákján sárgásfehér spóratelepek láthatók. A levelek később sárgulnak, korán lehullanak, így a fotoszintetizáló felület csökkenésével a fa, a következő évi termőrügyek kialakulása gyengül. Fontos tudni, hogy a gomba a lehullott levelekben telel át, micélium formájában. Ezért fontos, hogy amennyiben a fáinkon ilyen betegséget észlelünk, az őszi lombhullás során lehullott lombot forgassuk be talajba, használjunk szárbontó baktériumkészítményeket, melyek segítik a levelek lebomlását. A blumeriellás betegség ellen a virágzás utáni 3-4 héttől lehet védekezni, réz hatóanyagú növényvédőszerrel, ha fertőzésveszélyes (esős, párás) idő van. Ha most olyan mértékű fertőzést tapasztalunk, mint a bemutatott eset, célszerű még egy korszerű, nem perzselő réztartalmú növényvédőszeres kezelés (rézhidroxid hatóanyaggal), és ne felejtsünk el növénykondicionálót is adni a permetléhez. Mivel a cseresznye, meggy már leérett, most nincs akadálya a korábbi hírlevelekben említett aminosavakat is tartalmazó növénykondicionálók használatának.
A meleghez és a nedvességhez kötődő gombák közül a varasodás is beindult az almatermésűeken (16. felhívás), de még nem okoz akkora gondot, mint a csonthéjasok levélbetegségei. Megelőzésképpen, a 16. felhívásban leírtak szerint védekezhetünk az érzékeny fajtákon, a párásabb kertekben.
Ennél az időjárásnál természetesen a fitoftóráról is szólni kell. Melegben és hosszan tartó levélnedvességnél biztosan számíthatunk rá. Országosan még gyenge szinten van a fertőzés, de pl. Hatvanból már 100%-os paradicsom pusztulásról számoltak be. A hatvani sűrű, gyomos és felülről öntözött állományban expressz gyorsasággal tarolt a fitoftóra, magyarul a paradicsomvész. Ha szorosan ültettük a palántákat, érzékeny fajtáink vannak és fülledt, párás a kertünk, akkor valószínűleg meggyűlik a bajunk ezzel a gombával. Ugyanez a kórokozó támadja a krumplit is, csak itt burgonyavésznek hívják. Ebben az esetben is a tág sorközű vetéssel, az ellenálló fajtákkal és lombot nem érő öntözéssel (azaz csepegtető) kezdődik a védekezés. Nagyon gyorsan terjed a fitoftóra, ezért különösen fontos tudnivaló, hogy tényleg csak megelőzéssel védekezhetünk ellene. A paradicsomot ne felejtsük el ápolni, azaz karózni és a hónaljhajtásokat kitörni, ezzel is levegőssé tesszük az állományt. Hasznos a talaj takarása is, vastag mulcsréteggel, ez meggátolja az öntözővíz felfröccsenését, és gátolja a talaj kiszáradását és felmelegedését. A fitoftóra megjelenésekor, ha csak néhány paradicsomtőről van szó, távolítsuk el a beteg leveleket, és használjunk réz hatóanyagú paradicsomban, burgonyában engedélyezett gombaölőszert, de mindenképp figyeljünk oda az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására szedés előtt.
A fitoftóra „édestestvére” a peronoszpóra. A salátának, a dísznövényeknek, a hagymaféléknek, kabakosoknak, a máknak, a petrezselyemnek és persze a szőlőnek is van „saját” peronoszpórája. Ezeknél a növényeknél is figyelni kell! Még nem beszélhetünk járványról, de a körülmények adottak a fertőzés berobbanásához. Aki a permetezést választja, az most is csak a megelőzésben bízhat. Az utóbbi években terjednek olyan biológiai növényvédőszerek, amelyek úgynevezett mikoparazita gombákat tartalmaznak. Ezek a gombák, ahogy a nevükből következik, gombákat parazitálnak, azaz a termesztett növényeinket károsító gombákon élnek, így azok terjedését gátolják. Az egyik legjobban bevált termék a Pythium oligandrum gombát tartalmazó Polyversum nevű készítmény, amelyet még a fertőzések bekövetkezése előtt kell a zöldségfélékre kijuttatni. Paradicsomban, paprikában, uborkán szamócán, szőlőn, káposztaféléken használható a legtöbb gombabetegség ellen: a Pythium nem válogatós, és ez nekünk jó hír. De akár a réz hatóanyagot, akár a mikoparazita gombát választják, már a peronoszpóra gombaspóra (konídium) kicsírázása előtt a levélen kell lennie a kontakt gombaölőnek. A szőlő károsítói elleni védekezésről részletesen írtunk a 16. felhívásban.
A peronoszpórához hasonlóan még csak néhol tűnnek fel a szőlő feketerothadásának (Guignardia bidwellii) a jellegzetes tünetei. Egyre nagyobb gondot okoz a nagyüzemekben is. A két kép vasárnap készült Révfülöpön. A határozott széllel körülvett foltok nem perzseléstől származnak, az elhalt levélfolton körkörösen megjelenő gomba termőtestek pedig egyértelművé teszik, hogy ennek a betegségnek a kórképét látjuk. A fertőzött növényi maradványok őszi eltávolítása a védekezés alapja. Lehet, hogy éppen ezen a beszáradt fürtmaradványon telelt át a gomba.
Itt elérik Dr. Dula Bencéné kiváló cikkét a kórokozóról, azonban felhívjuk a figyelmüket, hogy a cikkben felsorolt növényvédőszerek egyike sem használható ökológiai művelésű szőlőben. Biogazdálkodás során elsődleges a megelőzés, azaz a fertőzött beszáradt fürtök eltávolítása a metszés során, illetve a szellős, vékony lombfal kialakítása. Ne becsüljük alá ezeket az agrotechnikai módszereket. Igen hatékonyak, és sok környezeti terhelést spórolhatunk meg velük!
Budapest, 2020. július 14.
Jó kertészkedést kívánunk: Zsigó György, és az ÖMKi Munkatársai
.jpg)
